Három év múlva mindenhol lesz széles sáv?

Tegnap ismertette ötéves cselekvési tervét a tavaly ősszel megválasztott és idén februárban hivatalba lépett második Barroso-bizottság digitális politikáért felelős biztosa, Neelie Kroes. Az általános célokat megfogalmazó program – mely a hivatalos közlemény szerint az Európai Unió gazdaságának fellendülését hivatott előmozdítani, és a digitális korszak vívmányait terjesztené el a társadalom minden szintjén – sok meglepetéssel nem szolgál, több pontja az öt évvel korábbi célkitűzések aktualizált újrafogalmazása.

Hirdetés

Az uniós ICT-stratégia legfontosabb eleme változatlanul az internet-hozzáférés alapszolgáltatássá tétele az EU-n belül. A felvázolt ütemterv szerint 2013-ra el kell érni, hogy minden uniós állampolgárhoz eljusson valamilyen széles sávú internet, 2020-ra pedig a mindenki számára elérhető sávszélesség-minimumot 30 Mbps-ra tervezik feltornászni úgy, hogy az európai lakosság fele ennél jóval gyorsabb, legalább 100 Mbps-os sebességgel kapcsolódik majd.

Kroes szerint Európa lemaradása az internetes infrastruktúra tekintetében jelentős az éllovasok mögött. Míg például Japánban és Dél-Koreában a népesség 12, illetve 15 százaléka éri el az internetet optikai hálózaton keresztül, kontinensünkön ez az arány 1 százalék.

Neelie Kroes

A biztos által citált adatok szerint az európaiak 30 százaléka – mintegy 150 millió, javarészt idősebb vagy alacsony jövedelmű polgár – sosem használta még az internetet, tájékoztatás és képzések segítségével őket is be kell vonni az információs társadalomba. Ahogy a szakmai képzésre is nagyobb hangsúlyt kell fektetni, mert a szakemberhiány is egyre sürgetőbb problémává válik. Ha a jelenlegi trend folytatódik, 2015-re 700 ezer IT-munkahely maradhat betöltetlenül az EU-ban.

Neelie Kroes – ahogy az e téren a mandátuma alatt áttörést elérni nem tudó elődje, Viviane Reding is tette – fontosnak tartja az egységes európai digitális piac megteremtését, amit egyrészt a páneurópai forgalmazást ellehetetlenítő fragmentált jogkezelési rendszerek, másrészt a határon túli online vásárlást megnehezítő technikai akadályok felszámolása révén remél elérni. „Ma az Egyesült Államokban négyszer annyi zenét vásárolnak online, mint az EU-ban, ahol szűkös a legális kínálat és töredezettek a piacok. Európában csupán egyetlen egységes digitális piac létezik, csakhogy az illegális: a zeneletöltések piaca” – mondta.

A programnak része még az internetes bűnözés és a hálózati támadások elleni hatékonyabb fellépés. Ennek eleme lenne egy új, gyors reagálású team felállítása, illetve az Európai Hálózat- és Információbiztonsági Ügynökség (ENISA) szerepének megerősítése, valamint új törvények előterjesztése. A biztos ezen túlmenően azt szeretné, ha az EU 2020-ra megduplázná az informatikai kutatásra és fejlesztésre jelenlegi évente elköltött 5,5 milliárd eurós keretét.

A stratégia megvalósításának részleteire az akcióterv nem tér ki, csupán jelzi: több mint 30 „törvényhozási lépésre” lesz szükség az elkövetkező öt évben.

Azóta történt

Előzmények