A széles sávú internet népszerűsítését zászlajára tűző Szélessáv Alapítvány 2009 elején hozta létre a „Szélessáv Műhely” kibővített szakmai kezdeményezést, azzal a céllal, hogy támogassa olyan projektek, ötletek megvalósulását, amelyek segítik az egyéneket, a közösségeket, a vállalkozásokat, illetve az egyéb szervezeteket a megfelelő minőségű széles sávú internet által kínált lehetőségek széleskörű kiaknázásában.

A mai napon aláírt Digitális Társadalmi Egyezmény elfogadásával a partnerek olyan projektek életre hívására törekszenek, melyek előremozdítják a keresleti, illetve a kínálati oldalon meglévő akadályok lebontását. Ezen erőfeszítéseket harmonizálják a mindenkori kormányzat stratégiájával, továbbá támogatják a területhez kapcsolódó projektek EU-notifikációs folyamatait az Európai Unió brüsszeli központjában lévő megfelelő szervezetekkel.

A dokumentumot a következő partnerek írták alá: az APEH, a BellResearch, a Delta csoport, a MEH-Elektronikuskormányzat-központ, az EnterNet Invest Zrt., a FIDESZ Informatikai és Telekommunikációs Munkacsoport, a HP Informatikai Kft., az Invitel Zrt., a Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium, a Magyar Posta Zrt., a Magyar Telekom Nyrt., az MKB Bank Zrt., a Netvisor Zrt., a Nokia Siemens Networks Kft., a Skype és a Sanofi-Aventis Zrt.

A Digitális Társadalmi Egyezmény előzményeként a Műhely 2009-ben elkészített egy „Vitairat a szélessávról” című részletes elemzést, hogy érdemi szakmai párbeszédet indítson el a kormányzat, a piaci szereplők, a kutatói szféra és a civil szervezetek között a széles sáv elterjedését korlátozó tényezők felszámolása érdekében. A vitairat egyik lényegi megállapítása, hogy Magyarország széles sávú mutatói a lefedettség, az árak, a minőség és a verseny terén közelítenek az uniós átlaghoz, ugyanakkor a széles sávú szolgáltatások használatában mind a lakosság mind a kis- és középvállalatok körében nagyon komoly lemaradás tapasztalható. Ennek fő oka a keresleti oldal gyengesége: a digitális írástudás alacsony szintje, a motivácó, a digitális önbizalom és a digitális biztonság hiánya.

Az Európai Bizottság uniós infokommunikációs stratégiájával, a „Digital Agendával” összhangban és a nemzeti sajátosságok figyelembevételével a Szélessáv Műhely kidolgozta 2010-es stratégiáját. A konkrét cselekvési programok kialakítását a legsikeresebb hazai példák, illetve kiemelt átfogó projektek mentén haladva határozták meg:

• E-health – távdiagnosztika, megelőzés, távgyógyítás kiépítése
• Az elektronikus ügyintézés fejlesztése
• Európai szélessávtérkép, szélessávkereső fejlesztése
• A széles sávú szolgáltatások minőségének hazai és uniós mérése
• Valódi széles sávot megteremtő infrastrukturális projektek támogatása
• Az Uniós Széles Sávú Teljesítményindex (BPI) elnevezésű díj megalapítása, az első díjak átadása
• Oktatás, figyelemfelhívás, felvilágosítás: a fogyasztói tudatosság növelése, kiadványok, programok szervezése által azon rétegek megszólítása, képzése, akik még nem részei a digitális társadalomnak
• Az Európai Bizottság „Digital Agendját” megalapozó pillérekhez illeszkedő, átfogó hazai kutatás elkészítése