Hirdetés

5G: mindmeghalunk

A legfrissebb kutatás ugyanazt mondja, amit a korábbi komolyan vehetőek is: semmi bizonyíték a káros hatásra.

Ahogy a szolgáltatók napjainkban világszerte sorra indítják be 5G-szolgáltatásuk első fázisait, felerősödött az a rég folyó vita, mely az új adatátviteli technológia esetleges veszélyeiről szól: főként a közösségi médiának köszönhetően ezrével jelennek meg az apokaliptikus víziók „madarak tömeges pusztulásáról”, az 5G „gyilkos” hatásáról stb.

Ezek pandanjaként természetesen publikálnak a lehetséges kockázatokat semmibe vevő véleményeket, illetve higgadt, szigorúan kutatási eredmények alapján értékelő cikkeket is. Vagyis ugyanaz a katyvasz, melyet a mobiltelefonok elterjedése óta már többször átéltünk.

Amikor kutatók csinálják

A legfrissebb ilyen témájú hír Ausztráliából érkezett, ahol állami megbízásra a helyi sugárzásvédelmi és nukleáris biztonsági ügynökség (Australian Radiation Protection and Nuclear Safety Agency – ARPANSA) végzett el egy átfogó vizsgálatot az 5G-nek az emberekre és az élővilágra gyakorolt hatásairól, melynek eredményeit nemrég benyújtották a képviselőház hírközlési bizottságának.

Summázva a következőt mondják: „A magasabb frekvenciák nem jelentenek fokozottabb veszélyességet.” („Higher frequencies do not mean higher exposure levels.”), illetve: „Kutatásunk azt mutatja, hogy nincs olyan megalapozott bizonyíték, mely a mobil telekommunikációban használt rádióhullámok egészségügyi hatásaira utalna. Ez érvényes a bevezetés alatt álló 5G-s hálózatokra is. Az ARPANSA értékelése szerint az 5G biztonságos.”

A jelentés azt is tartalmazza, hogy a 4G és 5G technológiák által használ frekvenciák esetében a rádióhullámok által keltett energia egy részét valóban elnyeli az emberi test, ám ez az energia túlságosan kicsiny ahhoz, hogy a szöveteket „felfűtse”, vagyis káros legyen a szervezetre.

A vizsgálat során megállapították, hogy ha az emberi testet az ausztrál szabványt 50-szeresen meghaladó terhelésnek teszik ki, akkor valóban tapasztalhatóak elváltozások – a szövetek felmelegednek –, de – teszik hozzá –, épp arra valók ezek a szabványok, hogy megelőzzék az egészségkárosodást. (Ilyen extrém terhelések speciális körülmények között - pl. egyes távközlési munkafolyamatok során - egyébként előfordulhatnak, de csak extrém esetben, ám ezek ellen is lehet védekezni.)

ARPANSA
[+]

Nehéz küzdeni a fake news ellen

A jelentés emellett újra megismételte azt a milliószor elmondott tételt is, hogy a rádióhullámok nem ionizáló hatásúak, vagyis nem indítanak be olyan kémiai folyamatokat, melyek a DNS károsodásához vezethetnének. Azt is leírják, hogy arra sem találtak bizonyítékot, hogy a rádióhullámok – olyan alacsony terhelésnél, melyet a távközlés használ – rákkeltő hatásúak lennének. Ez utóbbihoz hozzáteszik, hogy elismerik a Nemzetközi Rákkutató Ügynökség (IARC) 2011-es véleményét, melyben a mobil telekommunikációban használatos rádiófrekvenciákat a lehetséges rákkeltő hatású termékek, jelenségek listájára felvették, de ezt egyelőre feltételezésként kezelik: „A listára való felvétel célja nem az, hogy pánikot keltsen, hanem az, hogy a tudományos közösséget újabb kutatásokra ösztönözze. ... egyébként az IARC ugyanezen listáján szerepel a pácolt zöldség és az aloe vera is, mint potenciális rákkeltő” – írják kissé szarkasztikusan.

Azt is megjegyzik, hogy tudomásuk szerint mindeddig nem született olyan komolyan vehető tudományos publikáció, mely egyértelmű bizonyítékkal szolgálna a jelenleg használt rádiófrekvenciák egészségkárosító hatásaival kapcsolatban – pl. a méhek esetében állítólag kimutatott hatások vizsgálatakor az 5G károsságát „bizonyítók” eljárásaik során nem feleltek meg a tudományosság kritériumainak, a bemutatott eredmények sokkal inkább a készítők vágyait, mint valós eredményeit mutatják be, mivel céltudatosan mellőzik a valós eredményt hozó vizsgálathoz szükséges komplexitást, pl. az ökorendszerek összetettségéből fakadó soktényezőséget.

A kutatók elismerik, amit már a WHO korábbi kutatásai is kimutattak, hogy egyes esetekben (EHS – electromagnetic hypersensitivity, vagyis az elektromágneses hullámokra való túlérzékenység esetén) az érintettek szervezete reagál a rádióhullámokra, ám ezt korántsem lehet károsnak, orvosi beavatkozást igénylőnek tekinteni – ráadásul a vizsgálatokat nem egyszer jelentősen befolyásolta a pszichikai tényező, a placebo-hatás, amikor valaki mindenképp hinni akart abban, hogy ártanak neki a rádióhullámok.

  • Kapcsolódó cégek:

Azóta történt

Előzmények