Halálcsillag IBM-módra
IBM Deskstar 75GXP
A legjobbak is hibázhatnak, erre szolgáltat példát az IBM merevlemeze. A gyártó 2002-ben adta el merevlemezgyártó részlegét a Hitachinak, előtte rengeteg kiváló adatrögzítési technológiát és meghajtót adott a világnak, Deskstar terméksorozata (3,5”-es meghajtók asztali gépekbe) sikeres volt már 1994 óta. De 2001-ben annyi meghibásodást jelentettek a GXP sorozat tagjainak sorából, hogy rövid idő alatt „DeathStar” (Halálcsillag) becenévvel illették a felhasználók ezeket a merevlemezeket, különös tekintettel a 75GXP-re, mely kiemelten érintett volt. Az IBM egy ideig tagadta felelősségét, de a felhasználók pert indítottak az ügyben, félrevezetőként beállítva a gyártó megbízhatósági adatait. Meglehet, hogy ez a fiaskó is siettette a döntést, hogy a cég mihamarabb megváljon merevlemez-részlegétől.
Microsoft Zune
Az Apple jelentős részben az iPoddal kapaszkodott vissza a techvilág élvonalába, köszönhetően annak, hogy a zenelejátszó eladásai a Mac eladásokat is magukkal húzták (főleg azért, mert az első időszakban az iPodot csak Macintosh gépekkel lehetett összekötni), plusz ha valakit már sikerült becsábítani egy Apple boltba, az egyből találkozott a cég többi termékével is.
A Microsoft is szeretett volna egy szép szeletet kihasítani az MP3 tortából, ezért 2006-ban megszületett az iPod ellenlábasa, a Zune. A termék ugyan dicsekedhetett néhány olyan trükkel, ami az Apple lejátszóiból hiányzott – például zene megosztása két készülék között –, de ez kevésnek bizonyult. Hiába volt a jelentős marketinghadjárat, 2007 januárjában még mindig 72,7 százalékkal uralta a piacot az almás lejátszók családja, míg a Zune csak 3,2 százalékot mondhatott magáénak az NPD Group adatai szerint (a Sandisk közel 9 százalékkal a második volt akkoriban). Persze a lejátszópiacon még néhány százalék birtoklása is jelentős bevételt jelenthet, de az eredményt összevetve a fejlesztésbe, marketingbe és forgalmazásba ölt milliókkal nem volt nagy sikernek nevezhető a Zune – lehet, hogy iPod kiegészítők gyártásával és forgalmazásával nagyobbat kaszált volna a Microsoft. Végül 2011-ben, 5 küzdelmes év után bejelentette a cég, hogy nem lesz több Zune lejátszó és 2012-ben bezárt a zenéket, videókat forgalmazó Zune Marketplace szolgáltatás is, pontosabban átvonult az XBOX 360-ról elérhető szolgáltatások közé.
A bukást legtöbben a nehézkes kezelhetőséggel és a stílus hiányával magyarázzák – ha egymás mellé állt Steve Jobs és Steve Ballmer, egyértelmű volt, hogy melyiküktől vennénk inkább lifestyle terméket (nem kisebbítve ezzel a Microsoft-vezér érdemeit a vállalati termékek forgalmazása terén). Az utolsó Zune modell, a HD így hiába tartalmazott HD rádiótunert, hiába volt valamivel olcsóbb, hiába lehetett „bérlete” váltani a Zune Marketplace-be havi 15 dollárért, a Microsoftnak nem sikerült lefejtenie az Apple szorító ujjait az MP3 piac derekáról. Az egyre erősödő okostelefon trend ekkor már amúgy is értelmetlenné tette a befektetést ezen a területen.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!
