Nagyítható, kereshető, gyorsabb

A Magyar Telekom Innovációs Kerekasztal néven indított sorozatot, melyben érdekes személyiségek beszélgetnek többé-kevésbé kötetlenül az adott témáról. Az elsőre az IT café is hivatalos volt (persze csak nézőként).

Az „E-könyvek jelene és jövője” témájú kerekasztal-beszélgetésen részt vett Pataki Róbert, a Magyar Telekom stratégiai és üzletfejlesztési vezérigazgató-helyettese, aki kérdésünkre elmondta, a csütörtökön kezdődött könyvhét keretein belül nem terveznek újabb e-könyv olvasót bemutatni, most a tartalomra koncentrálnak. Ez a terület valóban további fejlesztéseket igényel, ezt erősítette meg Farkas István (e-könyv blogger) is, aki az egyórás beszélgetés alatt többször is az elérhető legális tartalom mennyiségét kifogásolta.

A Txtr Program a fejlődés érdekében jött létre – ezek ismét Pataki szavai, aki kiemelte, hogy közel száz magyar kiadó, négyezer magyar nyelvű könyv, illetve százezer feletti idegennyelvű olvasnivalóval várják a txtr webshopba tévedőket, ahol papírkönyvet (természetesen) nem is lehet kapni.

Balról jobbra: Lévai Balázs, Fejős Éva, Pataki Róbert, Nyáry Krisztián, Hammer Ferenc, Farkas István

A beszélgetés egy kicsit nehezen indult be, érezhető volt, hogy nem egy összeszokott társaságot látunk. Nyáry Krisztián, aki mint kommunikációs szakember és irodalomtörténész vett részt a beszélgetésben, azt is elmesélte, hogy a bölcsészkaron (ahol tanít) is szubkultúra lett az olvasás. Ma már tanárként nem merik megkérdezni, hogy ki olvasta el a kötelező olvasmányokat. Egyszerűen nincs értelme

Hammer Ferenc (szociológus, médiakutató) elárulta, hogy szerinte az e-könyv olvasók legnagyobb erénye, hogy nagyon rugalmassá teszik a tartalomfogyasztást, és ha valami ennyire egyszerű és könnyű, akkor azt sokan szeretni fogják. Példaként a szöveg nagyítását és kicsinyítését hozta fel. Vártuk, hogy legalább az olvasókat tesztelő Farkas István megemlíti, hogy azt bizony nem olyan könnyű a Pataki foteljének oldalába rejtett Txtr Beagle készülékkel, de végül mindenki értette, hogy Hammer a teljes értékű könyvolvasókról beszélt.

Meglepő volt, hogy nem került elő az e-könyveket érintő áfakulcs kérdésköre, pedig ez is olyan gumicsont, amin el lehet rágódni egy-egy ilyen beszélgetés során. Talán a sok elméleti szakember miatt, mindenesetre újságírói kérdésig senki sem akarta felhozni ezt a témát.

forrás: Magyar Telekom

Újságírói kérdésre azért Farkas István elmondta, harcolnak, hogy ne kelljen az e-könyvek után 27 százalékos áfát fizetni, viszont ez „uniós jogharmonizációs kérdés”, de szerencsére nem látja akadályát, hogy hamarosan az e-könyv is a kedvezőbb áfakulcs hatálya alá tartozzon. Pataki visszafogottan megköszönte a lehetőséget, de egyelőre nem kívánt belemenni a témába.

Fejős Éva szerint ezer-ezerötszáz forintot megérnek az e-könyvek, de az ő olvasói például ragaszkodnak a hagyományos, papíralapú kiadáshoz is, ezt egy Facebook bejegyzés alapján mérte fel a beszélgetés előtt néhány órával.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!