Hogyan maradtak egyáltalán életben?

A Mattel a 1960-ban dobta piacra a VAC-U-FORM nevű szettet, amivel a korabeli kölkök saját maguk gyárthatták le játékfiguráikat (bogarakat, szörnyeket, autókat, dinókat). A dolog úgy működött, hogy hőre lágyuló négyzet alakú műanyag lapocskákat kellett a gép fémplatnijára tenni, majd bekapcsolni a fűtést - a nagyjából 200 celsius fokra (390°F) melegedő platnin ezek szépen megolvadtak, majd a megfelelő mesterformára (melyekből külön tematikus csomagokat adtak ki) ráborítva a megpuhult anyagot, kezdődhetett a vákuumformázás. Miután az így kapott forma lehűlt, körbe kellett vágni, igény szerint festeni és kész.

Aki nem elégedett meg a kemény, üreges és az egyik oldalról általában teljesen nyitott formákkal, az a számos színben kapható Plastigoop segítségével dolgozhatott tovább (1963-ban megjelent a második generációs gép, a Thingmaker, ez később Creepy Crawlers néven futott), ami szobahőmérsékleten folyékony állagú volt, ezt kellett a formákba önteni, majd addig forrósítani, míg ruganyos, gumiállagú nem lett. Az igazán kreatív lurkók a kemény és puha elemeket is kombinálták, persze sokan komoly égési sérüléseket is szenvedtek ekkoriban...

A dolog mégis működött: nagyjából 15 hivatalos tematikus öntőformát adott ki a Mattel, a Creepy Crawlerstől a Hot Wheels Factory-n keresztül egészen az ékszerkészítő szettig, a Jillions of Jewelsig. Persze ahogy egyre többen használták a gyárat, több lett a baleset is. Miután a játékot a hatóságok betiltották, 1978-ban a Mattel kiadta a Thingmaker II-t, amit biztonsági szempontokból újraterveztek, például nem kellett külön legyártani először a műanyagformát, a két fél egyszerre forrósodhatott, ám a változtatások nem igazán jöttek be: egy-egy darab elkészítése órákig is eltartott. Még a hetvenes években ennek is befellegzett.

A ToyMax nevű cég a kilencvenes években megpróbálta feléleszteni az első szériában még népszerű Thingmakert, olyan extrém biztonságos funkciókkal, mint a melegben nem nyíló ajtó, így elvileg a gyerekek nem tudták már megégetni magukat, persze ettől még sokaknak sikerült, végül 2001-ben újra nekifutottak, majd hamarosan csődöt jelentettek.

Thingmaker újra, 3D nyomtatóval

A hétvégén kezdődött New York-i játékexpón a Mattel bejelentette, hogy 3D nyomtató és táblagépen illetve okostelefonon is működő app kombinációjával ismét újraindítják az otthoni játékgyárat. Az alkalmazás ingyenesen letölthető az alkalmazásboltokból (ezt az Autodeskkel közösen fejlesztették), a 3D printer azonban még nincs kész, valamikor az év folyamán lesz előrendelhető, a szállításra ősszel kerülhet majd sor. Az ára 300 dollár, azaz nagyjából 80 ezer forint.

Feltámasztják, megint [+]

A szoftver jól átgondolt és egyszerűen kezelhető, látszik hogy gyerekeknek szánják. Vannak előre elkészített figurák és ékszerek, melyek nyomtatás előtt személyre szabhatók (szín, anyaghasználat, felületi mintázat), illetve újak is összeállíthatók az adott elemekből. A súgó látványos és könnyen érthető.

Az Autodesk segítségével készült szoftver (forrás: Google Play Store) [+]

A 3D nyomtató egyelőre még nem működőképes, a videók tanulsága szerint (1:1-es replika) akkora mint egy házi kenyérsütő vagy egy nagyobb mikró. A folyamatot úgy bontja részletekre az automatika, hogy az azonos színű és anyagú elemeket csokrokba szedve készíti el, az ajtó pedig tényleg bezáródik a gép indításakor és csak biztonságos hőmérséklet esetén nyitható újra. A műanyagszál betöltése szintén egyszerű és gyerekbiztos - ígéri a Mattel.

Mielőtt a gyerekes szülők rohannának előrendelni, azért azt is figyelembe kell venni, hogy egy 120 grammos raptor elkészítése nagyjából 10-11 órát vesz igénybe, attól függően hány színt szeretnénk használni. A folyamat állapotáról percre pontos visszajelzést kapunk, de a félnapos nyomtatási időre fel kell készíteni a csemetéket, már amennyiben ez lehetséges.

A hatvanas évek legendássá vált játéka az alkotás öröme mellett gyors sikereket (és égési sérüléseket) eredményezett, ráadásul köveket, kagylót, vagy bármilyen forróságtűrő tárgyat felhasználhattak a gyári formák mellett, ebből mostanra a kreatív alkotás öröme maradt, de végre egy olyan felhasználási módját látjuk a 3D nyomtatásnak, aminek értelme van, a gyerekek darabokból építkezhetnek, testközelből érthetik meg a gyártás alapjait. Nekünk így is tetszik.