Új hozzászólás Aktív témák
-
bambano
titán
"Addig viszont kevesebb kár éri a gazdákat, ráadásul miután már nem hatékony, elég hamar lehet csinálni másik módosítást és onnantól azt vetni, ami ellen meg már nem immúnis az "új" kártevő.": persze, csak sokkal többe kerül a termesztése, úgyhogy amit nyersz azon, hogy 1-2 évig kevesebbet kell permetezni, elveszíted azon, hogy minden drágább hozzá. ráadásul ott van még az is, hogy ide európába, az európai kártevő családba minek hoznának olyan növényt, ami az amcsi kártevők ellen védett?
nézegesd a tecsőn a monsanto szerint a világ c. filmet.
"Ez elég hihetetlennek hangzik, erre valami link?": hozamra nem kell link. alapvető tény, hogy a hozamnövelés egyik legegyszerűbb módszere (bizonyos korlátok között) a nitrogén tápanyag növelése. na ezt az eu korlátozza. ha nem adsz több nitrogént, nem lesz több hozamod akkor se, ha a fajtád genetikailag többre lenne képes. lásd Liebig-féle minimumelv.
"Lehetsz hozzáértő informatikai témákban, de ha valamit nem értesz, nem kell alaptalanul sározni.": nem tud róla, nem szól bele. Mennyire is precíz módszer az, amikor géneket "puskával" lövöldöznek a célnövény sejtjeire, és megnézik, hogy valamelyik talált-e? vagy az, hogy vírusokat, egyéb génhordozókat keresnek, amivel be lehet juttatni a gént a dns-be, azután vagy sikerül vagy nem? és ha bejuttatták, vagy az lesz az eredmény, amit vártak, vagy nem? barkácsolás ez még, nem profi munka.
"Az EU-ban lévő hülye GM para miatt gyakorlatilag lepasszoltunk egy teljes iparágat az USA-nak. Ez durván okoz gazdasági hátrányt.": hiába engedélyeznéd a gmo-t, ha a monsanto meg a pioneer meg 1-2 hasonlóan erőszakos cég uralja a piacot. Másrészt meg önmagában igaz lehet, hogy hátrányt okoz, hogy nincs gmo, viszont a mérleg másik serpenyőjébe meg az kerül, hogy gmo mentes bio cuccokért kazallal többet hajlandók fizetni az egészségbuzik, ami bőven kiegyenlíti a vélt gmo előnyt.
hosszú távon sokkal olcsóbb, jobb a hagyományos biológiai védekezési módszerekkel, hagyományos tájfajtákat termeszteni. nem utolsó sorban egészségesebb is.
Egy átlagos héten négy hétfő és egy péntek van (C) Diabolis
-
Alchemist
addikt
Miért nem éri meg neked, csak egy 10%-kal nagyobb hozam, vagy 10%-kal olcsóbb termesztés.
Ehhez átfogó, pro-kontra költség- és hatáselemzés szükséges, lehetőleg nem a gyártó propaganda anyagából.
pár év alatt létre tudtak hozni (tesztelve) szilvahimlőnek ellenálló fajtát.
Ez még csak egy a sok lehetséges kártevő közül... ezek kockázata földrajzilag is változhat.
Az EU-ban lévő hülye GM para miatt
Anno a DDT-t is csodaszernek tekintették... nincs arra garancia, hogy a transzgenikus termékeknek nincsenek hosszútávon jelentkező mellékhatásai. Nem ismerjük teljeskörűen a DNS funkcionalitását, nem tudunk nulláról összerakni pl. egy sellőt vagy kentaurt.
Ha ez kihat az ökoszisztémára (vö. méhek körüli kényes helyzet), akkor vajon a Monsato fog akár billió dollárokat fizetni a károk elhárítására, kompenzálására..?
(ezt pl. egy valid kérdés lenne a tárgyalások során az EU oldaláról)
[ Szerkesztve ]
Éppen olvasok egy érdekes könyvet az antigravitációról... képtelen vagyok lerakni.
-
Alchemist
addikt
Ezzel gyakorlatilag gének, ezrei változnak meg ismeretlenül, de ha egyet megváltoztatsz GM technológiával akkor már mindenki parázik.
Ha a lőtéren lövöldözöl (még ha sokat is) a lőtér méreteire szabott fegyverekkel, az valamennyire kezelhető kockázat. Ha egy precíziós, nagyhatótávolságú fegyvert tesztelsz a lőtéren kívüli célponttal, az a lőtérhez képest összességében talán kisebb kockázat, de ha bármi rosszul sül el, hatótávon belül a következmények sokkal tragikusabbak lehetnek - ettől tartanak a GMO ellenzői, nem akarnak kockáztatni... legalábbis addig nem, amíg egy helyzetben élet-halál szintjén nincsenek rákényszerítve a GMO termékek használatára.
Éppen olvasok egy érdekes könyvet az antigravitációról... képtelen vagyok lerakni.
-
Alchemist
addikt
Ha már hasonlat, akkor mindenki ugyanoda tüzel, csak a GM távcsöves puskával a többiek sörétessel.
Ezt a hasonlatot kiegészíteném azzal, hogy az "összerakott spéci távcsöves puska" hatásmechanizmusával nem vagyunk teljesen tisztában, csak néhány próbalövés alapján gondoljuk, hogy a célon kívül másfelé nem fejt ki hatást... vannak tanulmányok, amelyek szerint van mellékhatás.
Két faj összeolvad és szaporodóképes marad, sőt végül invazív faj lesz.
Na ja, de mint anno a Micsurin-viccben, vajon a bolhák és dinnyemagok kereszteződnének-e maguktól is..?
Éppen olvasok egy érdekes könyvet az antigravitációról... képtelen vagyok lerakni.
-
azbest
félisten
Azért azt is meg kell nézni, hogy most mennyi export megy ki és mennyi mehetne ki, ha több lenne. Ha EU-n belül a jelenlegi helyzetben is lenyomnak minket, mert más tagállamban sokkal olcsóbbak, akkor a génkezelt piacon nem csak az többi tagállam, de amerika is lenyom minket. Valamilyen szinten a szabályozás védi az olcsóbb konkurenciától a piacot.
Valószínűleg a gazdák számára sokkal többet számítana anyagilag, hanem fillérekért adnák át a felvásárlónak, hanem összefognának és szövetségben jobb árat alkudnának ki. A tsz szitokszó, pedig a törpe gazdaságokkal a kis mennyiség miatt a lehúzós felvásárlón kívül más nem áll szóba.
-
mekker
őstag
Érdekes kérdés ez a GMO. Elvileg itthon is folynak GMO-s kutatások. Majd körülnézek, érdekelnének hazai összevetések termésátlagról, a termények minőségéről, méreganyag-tartalomról, hosszútávú környezetei hatásairól stb.
Szerintem hazai körülmények között nem érné meg sokkal jobban GMO-t termeszteni. Termésátlag és a termés "hasznosanyag-tartalma" szempontjából sem vagyok biztos, hogy ezek a növények jelentősen jobbak lennének a ma kapható fajtáknál, meg hibredeknél.
Aztán ott van az is, hogy egy valamivel jelentősebb gazdasági függést jelentene a GMO termesztés.
Ellene van az is, hogy ha bevezetésre kerülne, simán meglehet, hogy kevesebb támogatást kapnának a GMO-s gazdálkodók, illetve a terményeiket is valószínű, hogy csak a piaci ár alatt lehetne eladni (mint az USÁban is).
Jelenleg Magyarországnak nem hiszem, hogy létszükséglete lenne, hogy átálljon a hagyományos nemesítési módszerekkel előállított vetőmagokról. Szóval én elég szkeptikus vagyok ezzel kapcsolatban. Egyszerűen egy újabb teljesen felesleges fogaskeréknek érzem a gépezetben.
Vannak olyan országok, ahol olyan viszonylag szélsőséges helyzetek vannak mezőgazdaságilag (pl. járvány, szárazság, perzselő nap stb.) , ott talán hasznos lehet ez a technológia a "ló helyett jó a szamár is" elv alapján, bár ott is gyakran olyan dolgok hiányoznak inkább, mint a stabil politikai háttér, erőforrások és szaktudás.Данное сообщение (материал) создано и (или) распространено иностранным средством массовой информации, выполняющим функции иностранного агента, и (или) российским юридическим лицом, выполняющим функции иностранного агента.
-
bambano
titán
"A vetőmagon kívül mindent pont ugyanúgy kell csinálni, mint a nem GMO esetében. Mi az, hogy minden drágább?": majdnem. a gmo-s cuccokhoz komplett termesztési rendszert adnak, a gyártó által ajánlott műtrágyát és permetezőszert kell hozzá használni. azt meg annyiért adják, amennyiért akarják.
"Mivel minden ugyanúgy megy, mint nem GMO esetében, amikortól már nem véd, másik magot veszel és pont.": ha lesz.
"Azért nem létezik EU-s kártevők elleni GMO": nem az volt a kérdés, hogy miért nem létezik európai kártevők elleni gmo, hanem az, hogy az amcsi kártevők elleni gmo-t minek hoznád ide?
"Értem, mit akarsz mondani a nitrogénnel, de megkérdőjelezem, mert a hibrid vetőmaggal is jobb a hozam, mint a hagyományos vetőmaggal.": megkérdőjelezni szabad, igazad nem lesz. a jelenlegi fajtáknál sem hagyják, hogy kifussa a teljes genetikai lehetőségét, mert nem szabad annyi nitrogént adni neki. Következmény: a jelenlegi növénytermesztés (ahogy a játéktesztelők megalkották a cpu és vga korlátos szavakat) nitrogénkorlátos. tehát a jelenlegi fajták hozamát is lehetne emelni, ha több nitrogént lenne szabad adni, de nem szabad. vagyis ha egy nitrogénkorlátos termesztési rendszerre ráborítod a nagyobb hozamúnak hitt gmo-t, miközben a nitrogén mennyisége továbbra is konstans korlátos, akkor a nagyobb hozamúnak hitt gmo sem fog nagyobb valós hozamot hozni. végeredmény: amíg az eu nem enged több műtrágyát, addig pazarlás a nagyobb hozamú fajta.
"Ráadásul akkor is jobb a hozamod, ha egy részét nem viszi el valamilyen kártevő, vagy nem fagy el, jobban bírja az aszályt/túl sok vizet, stb.": ezek elviekben igazak. a gyakorlat azt mutatja, hogy a decemberi +22 fokban az elfagyás marginális probléma lett.
"Ezt nagyon erősen megkérdőjelezem, mert ha olcsóbb és jobb, akkor ki az a hülye, aki nem így tesz?": aki nem hosszú távon gondolkodik?
"GM növényt is lehet bio műveléssel termeszteni.": ne is haragudj, de ekkora ökörségen felröhögtem. a bio vegyszermentességről szól (többek között). annak az értelme, hogy bio módon termessz egy növényt, ami saját maga termeli a bioságát meghazudtoló mérgeket, nulla. a kártevő rezisztens gmo arról szól, hogy betolnak valami idegen gént a növénybe, mint borg alkatrészt az egyszeri hajóskapitányba, amitől a növény maga fogja termelni az inszekticidet. Ezért nem kell mellé adott rovar ellen permetezni, mert a növény magát permetezi. Hogy a fenébe lehetne ez bio?
"mert a nagyüzemi mezőgazdaságok nem igazán a biológiai védekezést használják." téves, eu-s előírás, hogy integrált növényvédelmet KELL alkalmazni, aminek a szerves része a biológiai védekezés.
"Míg GM esetében csak azt, amelyik a terményből eszik.": ja, meg magadat, mint embert.
Egy átlagos héten négy hétfő és egy péntek van (C) Diabolis
-
bambano
titán
a piac azt mutatja, hogy a gm para egy lendülettel megy át bio imádatba.
tehát lehet, hogy megszüntetik a gmo tiltását, nekünk akkor is egyértelműen sokkal jobb lesz biot exportálni gmo mentes környezetben. mert egyre több gazdag mondja azt, hogy neki már a hagyományos sem elég jó.[ Szerkesztve ]
Egy átlagos héten négy hétfő és egy péntek van (C) Diabolis
-
#61
Crystalheart
senior tag
Ghoosty
#55
Crystalheart
senior tag
Itt most vetőmagról volt szó, főként kukoricában - és nagyüzemi kukoricában Magyarország az egyik legnagyobb exportőr Európában, szinte mindenki tőlünk vásárol, még jó, hogy megéri. A szigorú GMO-mentesség az eleve meglévő vezető pozíciót betonozza be. Gyakorlati hátrányunk magyar viszonyok közt nemigen keletkezik, így is többet termelünk, mint amennyit a piac képes felvenni. (A kukorica árának felverése mindig inkább a kereskedői spekulációknak köszönhető.) A gabonafélék termelése megfelelő szakértelem mellett nálunk csak akkor lehet lokálisan veszteséges, ha természeti csapás érkezik, ami mondjuk elég gyakori, de jégeső ellen a génmódosítás sem véd. Mindamellett a csemege-élelmiszerek nemesítésében Hollandia jár az élen, de takarmány-növények, krumpli és gabonák terén hazánk is jól teljesít. (Pl. hazai az egyetlen, minden jelentős betegséggel szemben rezisztens burgonyafajta is, igaz, még mindig megy a huzavona a licencelése körül, a vetőmaglobbi ugyanis elég erős.)
-
azbest
félisten
Pár apróság, aminek lehet némi valóságalapja a food.inc dokumentumfilmből:
komplett termesztési rendszer:
A génmódosított növény mellé hozzá passzoló gyomírtó kell. Nem fajtaoltalom, hanem jogvédelem alá esik a gmo. Szerződés szabályozza a magok használatát, gyakorlatilag a gént tartalmazó mag a gyártó tulajdona. Szerződést kötsz velük, nem pedig magot veszel. Ha kritizálod a terméket, akkor beperelnek üzletrontásért.Más vetőmag is lehet:
az átporzás miatt a jogvédett gén átkerült más fajtákba is. Már gyakorlatilag nincs nekik tanusítvánnyal rendelkezdő gmo mentes magjuk. A magtisztító gép használata illegális, mivel alkalmas a jogvédett mag tisztítására is. A gép bérbeadását jogsértésre való felbújtásként kezelik. Ha gmo kén kerül a máshonnan származó magodba, akkor neked kell bizonyítani, hogy nem sértetted meg a jogaikat. Az éveken át elhúzódó, millió dolláros perköltségek miatt hamarabb fogy el a gazda pénze, mintsem végetérne a per. Kénytelen peren kívül megegyezni. A trösztellenességről annyit, hogy a döntési pozícióban lévők felváltva ülnek a hivatali székben és a gmo cég vezetőségi székében.kinek éri meg a gmo mag:
Kínát kritizálják amiért állami pénzből finanszírozzák a vállalataikat, amelyek így alá tudnak ígérni a nyugati konkurenciának. Ugyanezt teszi az usa a gmo terményekkel. Amikor mexikóba beengedték a usa gmo kukoricáját, abba belerokkant az ottani termelés. Másfél millió ember vesztette el a munkáját a csődbement gazdaságokban.Szóval nem olyan nagy baj, ha nem engedik tönkretenni az egész európai mezőgazdaságot. A gazdasági és jogi része az ami problémás. Azt még nem is néztük, hogy van e más kockázata.
-
looser
addikt
Végigolvastam (az Elhízás cikket) és ezért írtam. Azt nem mondom, hogy mindent értettem, de most hogy felhívtad rá a figyelmem, újraolvastam és valóban úgy van, ahogy írod és ezért a saját bejegyzésem - belátom - bizony csúsztatás. Tehát maga a gmo technológia egy eszköz, ami nem jelenti azt, hogy minden gmo növény alkalmas az elhízás ellen. Végigolvasom a teljes blogot.
Mindent tudok a rákászszakmáról...
-
erdoke
titán
Mióta tudjuk, hogy gének között átfedések lehetnek, transzkipciókor pedig szövet specifikus szabályozás is beléphet (pl. egy egyszerű mRNS csonkolás az apolipoproteineknél), a távcsöves puska csak hiú ábránd. Az a veszélyes, ha azt hiszi az ember, hogy mindent tud és teljes kontroll van a kezében. Elég visszanéznincsak nemcsak az elmúlt 50-100 évet, ez mennyire nem volt igaz. Semmi garancia nincs rá, hogy újabb 50-100 év múlva ne ugyanúgy verjük a fejünket a falba, mint sok, egykor abszolút "biztonságosnak" vélt növényvédőszer, tartósítószer, élelmiszeradalék, stb. esetében jelenleg.
A legjobb aláírás a héten
-
erdoke
titán
Én egy szóval se mondtam, hogy az egyik technológia előnyösebb a másiknál. Csak azt vonom kétségbe, hogy közel tökéletesen értik azt, amit csinálnak. Nyilván azt gondolják, de nem volt ez másképp 50 éve sem. Folyamatosan derülnek ki új dolgok a molekuláris genetika, a géntranszkripció, ill. ezek szabályozása területén. Mérlegelni kell az előnyt, és a legrosszabb forgatókönyv megvalósulása okozta kárt, ha a sötétben tapogatózunk.
A legfontosabb ellentét a pártolók és az ellenzők között az kellene legyen, hogy mennyire tapogatózunk. Nyilván a Monsanto és a Pioneer vezetői és részvényesei szerint teljes a kontroll, tökéletesek az ismeretek.A legjobb aláírás a héten
-
#74
Crystalheart
senior tag
Ghoosty
#64
Crystalheart
senior tag
Magyarország éghajlata elég ideális ahhoz, hogy ne legyen szükség GMO-ra. Ennyi a sztori, mi nem amerikai préri és nem fagyos észak vagyunk. Amelyik évben rossz a termés, abban az évben a génmódosított növények is rosszabb termést eredményeznének.
A magam részéről sokkal nagyobb lehetőséget látok a biológiai védekezésben, azaz hogy különböző tenyésztett gombákkal és baktériumokkal, valamint növényi hormon kivonatokkal eredményesen védekezhetünk az amúgy is ellenállóságra nemesített növények esetén. Én például ebben a rendkívül csapadékos évben még nem permeteztem a paradicsomot fitoftóra ellen, mert Trifendert alkalmaztam, ami egy agresszív gomba spóráit tartalmazza és felfalja a károkozó gombát a talajban. hernyók ellen növényi kivonatú kitinszintézis gátló is létezik rövid ideje, amely felszívódik és meggátolja az átalakuló rovarok fejlődését. Aztán ott vannak még a paraziták, de azok inkább üvegházban eredményesek. Sorolhatnám még...
A lényeg, hogy a GMO-val elért változások, ha azok többek, mint a sima nemesítés, és kivált ha káártevők ellen irányulnak, akkor sajnos egy idő után rezisztenciát eredményeznek. Ez nem új dolog, a vegyszereknél ugyanez van, ha huzamosabb ideig vagy évente túl gyakran használunk egy fajtát, erre való a szerrotáció. A rovarok elleni génmódosítás viszont például egy folyamatos permetezésnek felel meg. Mintha állandóan antibiotikumot szednénk. A kártevők alkalmazkodnak mindenhez, ami állandó jelleggel fennáll. Ezért vagyok inkább híve a blokkszerű, időszakosan kijuttatott szereknek, legyen az bio vagy nem bio. Ezeket lehet váltogatni, sőt az EU szándékosan kivonja a túl hatástalanná vált hatóanyagokat is; az okos gazda így elkerülheti a szerrezisztenciát. A kártevők ellen irányuló génmódosítással azonban, legyen bármilyen hatása is a fogyasztóra magára, hosszú távon biztos, hogy a kártevők szelekcióját érjük el, és egy még nagyobb átkot hívunk magunkra. (Egyéb génmódosításoknak pedig idehaza nem volna sok értelme, mert az éghajlatunk mérsékelt, és ráadásul igen kiszámíthatatlan, nem lehetne tudni, hogy az adott évben a túl sok víz vagy a túl kevés víz ellen vessünk-e. Ezért jobbak a hazai viszonyok közt kinemesített saját fajták általában, mert azok ellenállósága széles skálán mozog, és nincs igazán velük semmi baj. Bőven többet termelünk, mint amennyit elfogyasztunk mi magunk vagy az állataink.)
Különben nem zömével 5-10 éves fajtákat termesztenek. Nem csak azokat. Például az almatermesztésben kerülnek elő régi tájfajták, amelyek egy kis nemesítéssel vagy akár anélkül is lekörözik a mai bevett fajtákat, és adott esetben semmivel sem kell permetezni. A Sárpo rezisztens burgonyát nagyon korai, génbankokban fellelhető burgonyafajtákból nemesítették hazánkban. A nagyüzemi paprikatermesztésünk egészen a régi fajtákon alapszik, ahogy a hagyma is. Gabonában pedig elég nagy a szórás, sokan térnek át most az újabb fuzárium-rezisztens fajtákra, de az egyik legellenállóbb még mindig a tönkölybúza.
A várható maximális hozamnál sokkal fontosabb a betegség-ellenállóság. Ha tehát a gazdák új fajtákat használnak, az általában azért van, hogy még ellenállóbb növényeket termesszenek.
Ami pedig a génmódosítást illeti, mint mondottam, nekünk, magyaroknak még mindig az éri meg a legjobban, ha tiltják, és ha külföldön paráznak tőle. Addig vásárolnak tőlünk vetőmagot. És mivel a GMO nem eredményezhetne sokkal nagyobb termelést hazánkban - és ha eredményezne is, annak nem volna piaca -, úgy szinte kizárt, hogy bevételről essünk el.
Jól eltértünk a tárgytól.
[ Szerkesztve ]
-
#76
Crystalheart
senior tag
Ghoosty
#75
Crystalheart
senior tag
Nem hallottam még olyanról, hogy a kinemesített növény véletlenül mérgezővé vált volna (inkább ellenkezőleg, lásd pl. lóbab), de olyat sem, hogy rovarölő növényt nemesítsenek ki...
A nemesítésnek megvannak a természetes korlátai, amit nem lehet átlépni. Az alany bizonyos tulajdonságai mindig megmaradnak. Persze nem vagyok növénybiológus, így erről túl sokat nem értekezhetek, de bizonyára megvan az ok az óvatosságra. Mindez nem képez lemaradást egyetlen terület esetén sem, hiszen ha egyszer valaha beigazolódna, hogy a legbiztonságosabb dolog a világon a génmódosítás, úgy egyetlen év alatt el lehetne vetni a teljes skálát. Egynyári növények esetén igazán nem lehet lemaradni.[ Szerkesztve ]
-
#79
Crystalheart
senior tag
Ghoosty
#77
Crystalheart
senior tag
De a szolanin egyébként is jelen van a burgonyában és egyébként is mérgező. A nemesítés során a meglévő tulajdonságok erősödnek fel vagy gyengülnek el, nemigen keletkeznek új tulajdonságok. Még az olyan mutációk, mint a sárga vagy fehér paradicsom vagy a lila burgonya is a meglévő tulajdonságok gyengülésével vagy erősodésével jött létre. A zellerre is igaz ez, hiszen a zellerfélék egyébként is enyhén bőrirritáló hatásúak. A génmódosítások jó részében - igaz, nem mindben - idegen gént adnak hozzá vagy arra cserélnek le. Ilyenkor többek közt nem lehet előre látni, hogy ez milyen hatással lesz például a környező régi fajokra és fajtákra, ha mondjuk kereszteződik velük, és az új hibrid kivadul. Nemesített növények hibridjei esetén az utód minden generációval egyre inkább hasonlítani fog a szülő fajtákra, azaz visszafajzik, de ez épp azért van, mert a génkészlete azokén alapul.
[ Szerkesztve ]
-
#86
Crystalheart
senior tag
Ghoosty
#82
Crystalheart
senior tag
A hibridizáció már nem szelekció, az egyes hibridek felhasználását ki-ki maga döntse el. (És mint írtam, a hibridek visszafajzanak az alanyra, a hibrid nem képes örökíteni a saját génkészletét. Azon kívül például paradicsom esetén egyáltalán nem is veszélyes, mert önbeporzó és az izolációs távolság is csak 4 m. De a vetőmagtermelő cégek mindig be kell, hogy tartsák az izolációs távolságokat.) Én leginkább a magnemes fajták híve vagyok, a hibridek ritkán annyival jobbak a magnemeseknél, amennyivel többe kerülnek. Sőt, paradicsomban a tájfajták a legjobbak, esküszöm - már ha nem az a cél, hogy több száz négyzetméteres és soha meg nem haló paradicsomokat termesszünk a hiperintenzív földnélküli tápoldatos üvegházban.
(Octopus F1 pari, ha jól emlékszem.)
Új hozzászólás Aktív témák
it Egyértelmű, hogy a 21. század elejének egyik legfontosabb gazdasági történése lenne az európai-amerikai szabadkereskedelmi övezet létrehozása. Ám az akadályok is számosak, és az egyik legfontosabb a szellemi tulajdonjog kérdése.
