Új hozzászólás Aktív témák
-
azbest
félisten
Egy részről nyomatják az agresszív jogvédelmet, szabadalmi rendszert, másfelől pedig üzleti titkot és adatvédelmet megkérdőjelező döntések születnek.
"Rendkívül fontos ítélet született tegnap egy, a Microsoft és az amerikai kormány között folyó perben. A bíróság úgy döntött, hogy az amerikai cégek által kezelt adatokat akkor is ki kell adni adatigénylés esetén, ha azokat nem az Egyesült Államok területén tárolja a vállalat." [link]
(#2) Lorenzo9:
az árak már rendben lehetnének, csakhogy pont a digitális tartalomvásárlásnál korlátozzák regionálisan az eladást. Papírkönyvet vagy dvd-t vehetek az usa-ból, brittektől vagy németektől is. Azonban ugyanazt digitálisan csak az usba-ból, mert a többi bolt csak abba az országba adhatja el a terméket, amelyben üzemel. Pont az eu-ban nincs szabad verseny a digitális tartalomfogyasztásban, mert nem vehetem igénybe a német vagy britt eladótól, hanem várhatom mikor lesz magyar változat. Szerencsére már vannak szolgáltatók, aki bejöttek hozzánk. Az is igaz, hogy sok példa van rá, hogy digitálisan nem olcsóbb valami, pedig a fizikai tartalomnál a fizikai előállítás, terjesztés és a bolt 40% árrése is benne van az árban, amit megúsznak digitálisan. A szerver üzemeltetése pedig sokkal kisebb tétel ezeknél.(#9) Lenry
Igen, sok esetben az usa nettó * itteni áfa = euro. Viszont van sok példa arra is, hogy usa nettó = euro nettó és majd ezután kerül csak rá az áfa. Csak egy példa, amiről nemrég szó volt a ph-n is: chromebook. Usa-ban az ottani legmagasabb adóval számolva 50eft, míg nálunk bruttó 90 eft. Érdekes módon a az egyszerű notebookoknál tudnak hasonló nettó árakat adni. Csak a 300 dollár alattiak kerülnek duplájába az eu-ban.(#28) Crystalheart:
Az it cuccok például vámmentesek... mégis... de ahol van vám, az sem olyan mértékű, mint a különbség. -
#36
azbest
félisten
Crystalheart
#35
azbest
félisten
válasz
Crystalheart
#35
üzenetére
"A génmódosított kukorica átment az első EU engedélyezési rostán" [link]
Egyébként szerintem maga a génmódosítás önmagában nem probléma. A jogi része viszont totális csőd. Gyakorlatilag a jog segítségével sarokba szorítják a termelőket, beleszólnak abba, hogy mit és hogyan végezhetnek. Ha "beszennyezi" a szomszéd vetést a pollenje, akkor beperlik lopásért a gazdát, ha nem fizet jogdíjat.
-
azbest
félisten
Azért azt is meg kell nézni, hogy most mennyi export megy ki és mennyi mehetne ki, ha több lenne. Ha EU-n belül a jelenlegi helyzetben is lenyomnak minket, mert más tagállamban sokkal olcsóbbak, akkor a génkezelt piacon nem csak az többi tagállam, de amerika is lenyom minket. Valamilyen szinten a szabályozás védi az olcsóbb konkurenciától a piacot.
Valószínűleg a gazdák számára sokkal többet számítana anyagilag, hanem fillérekért adnák át a felvásárlónak, hanem összefognának és szövetségben jobb árat alkudnának ki. A tsz szitokszó, pedig a törpe gazdaságokkal a kis mennyiség miatt a lehúzós felvásárlón kívül más nem áll szóba.
-
azbest
félisten
Pár apróság, aminek lehet némi valóságalapja a food.inc dokumentumfilmből:
komplett termesztési rendszer:
A génmódosított növény mellé hozzá passzoló gyomírtó kell. Nem fajtaoltalom, hanem jogvédelem alá esik a gmo. Szerződés szabályozza a magok használatát, gyakorlatilag a gént tartalmazó mag a gyártó tulajdona. Szerződést kötsz velük, nem pedig magot veszel. Ha kritizálod a terméket, akkor beperelnek üzletrontásért.Más vetőmag is lehet:
az átporzás miatt a jogvédett gén átkerült más fajtákba is. Már gyakorlatilag nincs nekik tanusítvánnyal rendelkezdő gmo mentes magjuk. A magtisztító gép használata illegális, mivel alkalmas a jogvédett mag tisztítására is. A gép bérbeadását jogsértésre való felbújtásként kezelik. Ha gmo kén kerül a máshonnan származó magodba, akkor neked kell bizonyítani, hogy nem sértetted meg a jogaikat. Az éveken át elhúzódó, millió dolláros perköltségek miatt hamarabb fogy el a gazda pénze, mintsem végetérne a per. Kénytelen peren kívül megegyezni. A trösztellenességről annyit, hogy a döntési pozícióban lévők felváltva ülnek a hivatali székben és a gmo cég vezetőségi székében.kinek éri meg a gmo mag:
Kínát kritizálják amiért állami pénzből finanszírozzák a vállalataikat, amelyek így alá tudnak ígérni a nyugati konkurenciának. Ugyanezt teszi az usa a gmo terményekkel. Amikor mexikóba beengedték a usa gmo kukoricáját, abba belerokkant az ottani termelés. Másfél millió ember vesztette el a munkáját a csődbement gazdaságokban.Szóval nem olyan nagy baj, ha nem engedik tönkretenni az egész európai mezőgazdaságot. A gazdasági és jogi része az ami problémás. Azt még nem is néztük, hogy van e más kockázata.
-
azbest
félisten
Megvan az a hátránya, ha minden eu-n kívülről rendelünk, hogy odaát csapódik le a profit is belőle. Az meg, hogy védővámokkal és árnövelő diszkriminációval próbálják védeni az itteni piacot, az elég szemellenzős megoldás. Jó alaposan megadóztatják a helyieket olyan termékek kapcsán is, amit eleve csak kintről lehet beszerezni, mondván ez védi a belső piacot. Közben meg inkább a fejlődéssel és versenyképesség javítással lehetne javítani az itteni pozíciókat. Persze ezt is rosszul csinálják, mert a versenykpépesség nem csak a bérek leverésével érhető el, sőt... ahol leverik a béreket, ott kiírtják a keresletet is. Inkább csökkenteni kell a bürokráciát és még egységesebbé tenni az eu működését, ne egymást gáncsolják a tagállamok.
![;]](http://cdn.rios.hu/dl/s/v1.gif)
Új hozzászólás Aktív témák
it Egyértelmű, hogy a 21. század elejének egyik legfontosabb gazdasági történése lenne az európai-amerikai szabadkereskedelmi övezet létrehozása. Ám az akadályok is számosak, és az egyik legfontosabb a szellemi tulajdonjog kérdése.
