Új hozzászólás Aktív témák

  • e-newsee

    addikt

    válasz Zolee11 #197138 üzenetére

    Ha olyan szuper elemző vagy más területen is, akkor igenis legyenek róla jegyzetek, iratok, és nem csak a negatív elméletedet igazoló adatokkal. (Jól mondja lacibacsi :C )

    Mérnök vagyok egy multinál. A gyártósori emberkék (élükön a területvezetőkkel) folyton panaszkodnak, hogy így nem jó a teszter, úgy nem jó a gép, sokszor kell javítani, állítgatni, mindig elmaradásban vannak. Meg hogy javíttassuk meg a tesztert a gyártóval, meg stb. Persze a darabszám mindig lejön. Sőt, sokszor több is, mint az előírt. Aztán, amikor megkérdezzük, hogy oké, de akkor hol van a műszaknapló, mert abban benne kellene lennie a gyári folyamatok alapján minden 5 percnél tovább tartó fennakadásnak tételesen, akkor meg jön a duma, hogy nem érnek rá tölteni, meg hát nem tudom, miért nem írják, be, de eskü így volt, meg a lányok mondják a soron, hogy sok a probléma, márpedig ők egész nap ott vannak, biztos jól emlékeznek. Erre általában mi megkérdezzük, hogy oké, de baszod, adatok nélkül egy kanyi garast sem ad nekünk a külföldi vezetés ilyen nagyobb javításokra. Ha csak azt látják, hogy van egy sor, amin mindig lejön 100-110%, a műszaknapló majdnem üres, a karbantartási naplóban a hibajegy nyitása és zárása között 5 perc van (ha épp nem 1), akkor ha fejre állunk sem adnak lóvét, hanem inkább megkérdezik, hogy ha tudunk 110%-ot, akkor emeljük fel az előírt darabszámot, de ne kamuzzunk, hogy szarul megy a sor.
    Összefoglalva, bemondásra senki nem fog elhinni semmit. :U

    Az, hogy milyenek a megérzéseid/megfigyeléseid, az nagyban függ az aktuális pszichikai állapotodtól. Ha az első pár csatádban van ász kör, ahol te hoztad le a meccset egy jól sikerült manőverrel, meg mondjuk rádobtál egy jól sikerült csatában egy újabb GM-ot a csőre, akkor utána hidd el, sokkal elnézőbb vagy pár lepattanóval szemben, mintha az első csatád egy 15:3-as bukta, harmad HP-nyi sebzéssel. Még akkor is úgy érzed, hogy jobb etap volt, ha a nap végére aztán kicsit leromlott az összesített eredményed. És mindez fordítva is. Tudod hányszor volt olyan, hogy úgy éreztem, szarul ment minden, nem tudtam azt csinálni, amit szeretnék, csomó lepattanóm volt, megtizedelték a HP-mat az első pár percben, alig értem oda a csatába, stb, aztán a nap végén megnézve a statisztikát, szembesültem vele, hogy másfélszer annyi az átlag sebzésem az összes tankkal, mint ami alapból, lett 70-80%-os találati arányom, meg mondjuk 15/9-es WR-em? Mégis rossz szájízzel kelek fel a gép elől, hogy ez a nap nem sikerült. Pedig de. Ezt csak erősíti (és ezt is hidd el nyugodtan, mert ez viszont bizonyított dolog), ha tudat alatt eleve keresed az olyan eseteket, amik miatt kidühöngheted magad, hogy elcsalta a WG a csatát. Az ilyenek jobban megmaradnak a fejedben, mert szeretnéd, ha bizonyítást nyerne a véleményed, mert akkor az agyad pozitív élményt könyvelhetne el. Márpedig az agyad arra törekszik, hogy igazolja magát, és ehhez hazudik is magának (jótékonyan nem jegyez meg bizonyos dolgokat), ha kell. Ha utáljuk az esőt, akkor úgy fogunk emlékezni a nyárra, hogy mindig esett. Pláne, ha éppen a szabadságunk alatt volt esős idő. Pedig lehet, hogy a száraz adatok alapján csak egy hétig volt rossz idő. Ez nem baj, ez az emberi létünk alapja. Ezért fejlődtünk oda, ahol most vagyunk.

    És ha már tapasztalat. Én azt veszem észre, hogy mióta abban a napi pár csatában az eddigieknél is jobban figyelek arra, hogy mit csinálok, figyelem, hogy milyen tankok estek már ki, mik hol voltak utoljára, mik nem voltak még felspotolva, és azok hol lehetnek, a tőlem távol harcoló csapattársak és ellenfelek HP-ja hogy áll, stb-stb, azóta folyamatosan fejlődök, kisebb hullámvölgyektől eltekintve persze. Szóval akkor én most lassan egy éve pozitív megkülönböztetésben részesülök, mert nem volt pár napnál tovább tartó szopóágam? Az véletlenül sem lehet, hogy ez az egész jobb teljesítmény csupán azért van, mert egy éve megszületett a gyerekem, és az egész életem tele lett pozitív dolgokkal, eleve jobban érzem magam, és a játék nem csupán időtöltés lett, amivel jobb híján elbaszom a délutánjaimat, hanem valóban kikapcsolódás, amivel levezetem az estéket? Pozitívabban állok az egész életemhez, nem görcsölök rá, nem keresem mindenben a hibát és a sumákolást. Gurulok párat, átállítom az agyam a gügyögésről felnőtt állásba, az meg örül, hogy végre mást csinál, és odateszi magát. És láss csodát, javulok a játékban! De lehet, hogy a WG látja mindezt, és úgy volt vele, hogy ugyan már, legyen egy jó éve a csávónak, aztán majd 2020-ban jól leszopatjuk. :)

    Szóval ez az ÉN véleményem az egész témáról, sokszor leírtam már szinte ugyanezt, de most eljutottam oda, hogy nem veszek részt ebben tovább. Meggyőzni egyik oldal sem fogja a másikat. Jó játékot mindenkinek, aki játszik, és jó keresgélést mindenkinek, aki a manipulációra gerjed! PEACE! :R

    "Csak egy olyan töltött édesség van, ami megoldja az élet problémáit, és az az Oreo." /Sheldon Cooper/

Új hozzászólás Aktív témák