Keresés

Új hozzászólás Aktív témák

  • growler

    őstag

    válasz tordaitibi #38620 üzenetére

    Ha ezt a cserélhető lemezt betetted az fstab-ba, akkor rendszerindításnál
    ügyelned kell arra hogy csatlakoztatva legyen. Különben keresni fogja - sokáig!

  • Frawly

    veterán

    válasz tordaitibi #38620 üzenetére

    Na, ezért használok én kézi módszereket. Saját magam csatolok lsblk és blkid parancsok kimenete alapján, és saját magam írok fstab-ba. Semmilyen automatikás megoldás nem cseszi el a felcsatolásokat, hogy egyszer ide, egyszer oda csatolja. Ugyanez a xapian indexszel, indexet nagyrészt nem használok, csak egy konfigfájlokat nyitogató scripthez, de az saját szakállra indexelget, amikor én indítom, nem fogja meg a gépet.

    A csatolásra tippem, hogy van két ugyanolyan label-lel ellátott partíciód, és a label alapján ugyanoda akarta csatolni, de nem tudta. Ezért a legbiztosabb az UUID-vel csatolás, bár ez is egyezhet, ha klónozott fájlrendszerről van szó.

    #38598 tomtyi: látom megoldódott, de ez a gép tuti nem gyárilag jött Ubuntuval, mert akkor ilyen Basic Data FAT32-es partíció nem lenne rajta, azt a Win7-10 hozza létre. Garantálom, hogy eredetileg ez egy windowsos gép, aminek valaki feltolt egy Uborkát análisan, kondom és vazelines rásegítés nélkül. Ha nem vagy képben, hogy milyen partíciók kellenek, akkor bízd rá az Ubuntu telepítőjére, hogy az egész lemezt saját belátása szerint particionálja (egy partíció, de az LVM kötetekre osztva emlkeim szerint), és darálja be, ami rajta volt. Ha meg egyedi igényeid vannak, akkor neked kell eldönteni, hogy neked milyen és mekkora partíciók kellenek, ez valahol még a lemezmérettől is függ. Mindenesetre ezt a fura méretű 628 megás EFI, meg FAT32-es extra Basic Data szutykot, meg a többit is darálhatod befelé, jobb is tiszta lappal kezdeni.

    Én úgy szoktam particionálni, hogy 100-500 megás EFI partíció, ez attól függ, hogy milyen Linux megy rá, meg milyen OS lesz esetleg mellette, egy Archnak egy szál magában elég a 100 mega, egy Gentoo-nak, ami feltolja mindig a régiek mellé kerneleket, meg a kerneleket halmozó Ubuntu, Debian vonalnak viszont kevés lehet (működhet, de renceresen pucolgatni kell kézzel), még a 200 is, ha mellett mondjuk még Windows is lesz. Az 500 mega biztonságos méret EFI partíciónak, ought to be enough for anybody. Ha nem akarsz UEFI-vel bootolni, akkor nem is kell ilyen partíció. Utána létrehozok 40-50 gigát rootnak, csak annak, ami marha sok, főleg minimalistább disztróknak (azok megvannak 5-10 gigából), de egy bloatabb Ubuntunak megint lehet kell annyi, mert a simán 10-20 gigát is megehet, és hízhat, apt cache telhet be, /var-ba logok hízhatnak, egyes alkalmazások pakolhatnak a /opt-ba is, és nincs az, hogy hirtelen betelő root partíció miatt nem tudna működni vagy indulni a rendszer, akár évek múltán. A maradékot meg egyben (vagy addig, míg mögötte egy másik OS partíciója nem kezdődik) home partíciónak, hogy egy esetleges újratelepítéskor megmaradjanak a home-ban a user beállításai, meg az egyéb adatok (felhasználói fióktól független doksik, torrent, film, letöltések, stb.). Swap az nem kell, vagy ha kell, akkor sem kell külön partíciónak lennie, lehet swap fájl, ezt akár telepítés után is létrehozhatod, csak akkor neked kell mkswap-pal terminálból formázni, meg fstab-ban felcsatolni. Ez a felosztás általában néhol overkill is, de jó benne hagyni tartalékot, mert ha valami partíciót túl kicsire szabsz, akkor utólag kínosabb partíciókat méretezgetni, meg újraparticionálni. Ha viszont normálisan particionálsz, jó eséllyel az életben nem kell többé hozzányúlni, legfeljebb egy újratelepítéskor csak a rootot formázod, meg a /home-on új felhasználói mappát kezdesz.

    Ez mindig szokás, ízlés, igény kérdése leginkább. Abszolúte méretfüggő is, egy 120 gigás SSD-re nem szabnék 50 giga root partíciót, egy ilyen SSD olyan régebbi gépben van, amire úgyse telepítenék sok szutykot (meg második OS-t), akkor lehet arra mennék, hogy max. 250 MB EFI FAT32, 25-30 GB ext4 root, a többi ext4 /home-nak. De régen használtam már 500 gigásnál kisebb lemezt. Az sem mindegy, hogy a gépben mennyi RAM van, mekkora swap terület kell, de azt lehet a root partícióra is tenni swapfile formájában. A swapfile azért jó, mert később is módosítható a mérete, ha kiderülne, hogy túl kicsi vagy túl nagy.

    Még a titkosítástól is függhet, mert ha pl. egész lemezes LUKS szoftveres titkosítást használ valaki, arra az a jó, hogy a booton kívül az egész lemez egyben, és az felosztva LVM kötetekre.

Új hozzászólás Aktív témák