Keresés

Új hozzászólás Aktív témák

  • Béééla

    őstag

    válasz Dudikoff #8 üzenetére

    Azért nem ennyire pesszimisták, szerintem jogi háttér miatt (nemzetközi vizek), meg úgy egyáltalán nem rossz, ha van egy "időjárásfüggetlen" platformod, hiszen hányszor kellett a NASA-nak is elhalasztani a kilövést.
    Értem én, hogy előtte meg hónapokig azt számolják, hogyan lehet ONNAN ideálisan felszállni és az óceán másik végéről nagyon nem ugyanolyan.

    Bélabá

  • Cifu

    nagyúr

    válasz Dudikoff #8 üzenetére

    Először is nézzük meg, miként is néz ki egy Falcon 9 első fokozat leszállási terve:

    Az első fokozat függően a változóktól 110-140km körüli magasságban válik le a második fokozattól, és ~300-340 km-re az indítási helytől ér földet (vízet). A leszállás per pillanat a tengeri platformra (ASDS, Autonomous Spaceport Drone Ship) azért a legjobb megoldás, mert oda küldhetik, ahol a legoptimálisabb a visszatérési pálya, vagyis a legkevesebb üzemanyagot kell elhasznália az első fokozat (pontosabban ahova a rendelkezésre álló üzemanyagból a legoptimálisabban el tud jutni).

    A Falcon 9 Flight 20, amit egy Falcon 9 FT (Full Thrust, lent írtam róla) változat hajtott végre, több okból is képes volt arra, hogy visszatérjen Floridába:

    1.: Viszonylag szerény (~2 tonna, plusz a műholdakat kibocsátó szerkezet tömege) hasznos teherrel (11db Orbcomm műhold, amelyek csak 172kg-osak egyenként) repült, emiatt ugyebár sokkal kevesebb üzemanyag kellett, hogy felszálljon, és elérje a kívánt magasságot, ahol a szétvállás megtörtént. Magyarul több üzemanyag maradt a visszatérésre.
    2.: A Falcon 9 FT változat nagyobb tolóerővel rendelkezik, és mélyhűtött üzemanyaggal töltik fel, így az sűrűbb, vagyis nagyobb mennyiséget lehet betölteni, ami több felhasználható üzemanyagot jelent a korábbi Falcon 9 v1.1 változathoz képest.

    Ezek mellett is csak az indítás előtt dönttek arról, hogy Floridában szállnak le az első fokozattal, állítólag az időjárás és az egyébb változók miatt. Tehát az is eredetileg a tengeri kiszolgáló platformon szált volna le az a rakéta is.

    A SpaceX-nek jelenleg 2 indítóállása van, Vandenberg-ről és a Cape Canaveral-ről szállhat fel Falcon 9-es. A Vandenberg-et eddig főleg a Polár pályákhoz használták, illetve a Falcon Heavy-k is onnan indulnának majd. Két új indítási opció lesz, az emberes (NASA megbízásos) repüléseket a Kennedy űrközpontból indítanák majd, illetve épül egy csak kereskedelmi megrendeléseket kiszolgáló bázis Texasban, Brownsville mellett. Leszállni Cape Canaveral-ban tudnak jelenleg, és majd a Vandenberg légibázison is épül el, továbbá feltehetően a Texasi bázison is lesz rá lehetőség.

    Elviekben elképzelhető, hogy a Texasi indítóállásról induló Falcon 9 és Falcon Heavy rakéták első fokozatai majd Floridában szálljanak le, de feltehetően inkább arra játszanak, hogy elég üzemanyag-tartalékot képezzenek arra, hogy az első fokozat az indulási pontnál lévő leszálló pontra tegye le magát. Az ASDS-ekre ekkor is szükség lesz, ugyanis a következő lépcsőfok az lesz, hogy a második (illetve majd a Falcon Heavy esetén akár a harmadik) fokozatot is visszahozzák irányítottan a légkörbe, és leszálljanak vele. Ha ez megvalósul, akkor egy teljesen újrafelhasználható rendszerük lesz, amivel tovább csökkenthetik az áraikat.

    Most ~60 millió dollár egy Falcon 9 v1.1 indítás ára, ebből az üzemanyag mindössze pár száz ezer dollár. A SpaceX állítása szerint a Falcon 9 v1.1 maximális teherbírásának 30%-át "visszatartja", vagyis ennyivel kevesebb képességget "vall be" az ügyfeleknek, és a fentmaradó tömeget arra használja, hogy a Falcon 9 v1.1 első fokozatának visszatérő tesztjeit megcsinálhassa. Itt van egy kis matek probléma, mert több olyan repülésnél is nem történt visszatérési kísérlet, ahol elviekben bőven lett volna biztonsági tartalék, de persze lehet, hogy inkább csak az ütemtervbe beillő indításoknál kísérleteznek vele.

    Arról, hogy mennyire is csökkenne le egy Falcon 9R (Reusable, újrafelhasználható) indítás ára, nincs még pontos info, de volt említve 7 millió dollár körüli ár, és 500$/kg @ Leo ár is (utóbbi 13 150kg-os hasznos teher esetén 6 575 000 dollárt jelent). Ez azért közel 10x árcsökkenés a jelenlegi árakhoz képest, ami nagyon brutális szint. Ha csak a fele valósul meg, akkor is megéri foglalkozni vele, hiszen a Falcon 9 FT így is a legolcsóbb nyugati hordozórakéta (a Delta II. ára 60-90 millió dollár, a nagyobb Delta IV és Atlas V. ára inkább 150 millió dollár, az ESA Ariane-5 ára 200 millió körül mozog), csak az Orosz vetélytársak közül van egy-kettő, amelyik versenyképes, de ott is egyre csak nőnek az árak. A Szojuz-2-1a és b ára mentek fel szépen (akár 80 millió dollárra), szóval már nem olyan vonzóak, mint amikor még ~30-35 millió dollárért mentek. A Proton-M ára 100 millió dollár fölé kúszott kereskedelmi megrendelésekre, az Angara A5 indítási költésge most még ~120 millió dollár körül vannak (~20%-al a Proton-M felett), és csak 2025-re ígérik, hogy a Proton-M alá érnek ~30%-al. A Szojuz frissitésen túl készül egy hasonló méretű 'Főnix' nevű rakéta is, mindkettő ~9 tonnás hasznos teherrel (árakról nincs infó, de a Főnixtől azt várják, hogy 50 millió alatt legyen per indítás).

    Ha az első fokozatot vissza tudják hozni, akkor az már annyit jelenthet, hogy a mostani ~60 millió dolláros árat levihetik mondjuk ~40 millió dollárra a Falcon 9 széria esetén. Ahogy a fenti árakat lehet látni, ezzel is fele annyiért lennének a piacon, mint a potenciális konkurencia.

    Ha a SpaceX valóban elhozza 2020 körülre a ~7 millió árakat egy ~13 tonnás LEO indításhoz, akkor letarolják a piacot, mivel még csak fejlesztés alatt sincs olyan rendszer, amellyel ezzel az árszinttel versenyezni tud (a Blue Origin az egyetlen, amelynél ilyesmit látni, ám ők eléggé titkolódzos fajták)...

    [ Szerkesztve ]

    Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.

  • dajkopali

    addikt

    válasz Dudikoff #15 üzenetére

    már korábban jeleztem neki, hogy mi nyitottak vagyunk :)

    "fácánjava calvadosban/teljesítünk, egyre jobban " - Konok Péter

Új hozzászólás Aktív témák