Keresés

Új hozzászólás Aktív témák

  • Stauffenberg

    nagyúr

    válasz dabadab #32 üzenetére

    Pont ezt akartam mondani, hogy baromi káros az a gyakorlat (nem csak az USA-ban, de az EU-ban is), hogy ilyen és ehhez hasonló esetekben nem fenyegetik börtönnel az emberáldozatokat követelő hibákat ismerő és elhallgató személyeket. Vagyis elvben igen, minden országban létező tényállás a közlekedés biztonsága elleni bűncselekmény, ezen belül is a légiközlekedés veszélyeztetése. Szeretik is alkalmazni azokon a részeg íreken, akik miatt kényszerleszállást kell végrehajtani, de repülőgépgyártók vezető tisztségviselői ritkán állnak bíróság elé (ha volt már egyáltalán ilyen a történelemben).

  • Stauffenberg

    nagyúr

    válasz azbest #57 üzenetére

    Közel sem biztos, hogy elromlott az MCAS, az eddigi infók alapján inkább az AoA szenzorral voltak gondok és a tőle kapott hibás adatok miatt csapta földhöz a gépeket az MCAS, a kikapcsolására meg azért van (vagy lett volna) szükség, hogy a pilóta így felülbírálhassa..

    A Boeing két dolog miatt van nagy szarban:

    1.) Kapták a kritikát, hogy az AoA szenzor nem redundáns, amire azt reagálták, hogy ez teljesen megszokott az iparban, ami igaz is, csak az iparban meg az kevésbé megszokott, hogy pilóták ne kapjanak megfelelő képzést egy típusra, mondván az MCAS majd megoldja.

    2.) Az MCAS puszta létezésére is azért van szükség a 737 MAX-en, hogy a 737 NG-ről átülő pilóták egy pár órás gyorstalpalóval munkába állhassanak. Ez volt az egyik key selling point a típusnál, mert a Boeing azzal házalt a légitársaságoknál, hogy nem csak olcsóbb lesz, mint az A320neo, alacsonyabb lesz a fogyasztása, de még a pilóták átképzésével sem kell bajlódni, ami nem kis szó a polgári légiközlekedés legnépszerűbb típuscsaládja esetén. Ebben segít az MCAS, amire azt mondja a Boeing, hogy ha valami nem kerek repülés közben, csak kapcsold le és vedd át az irányítást egy olyan típus felett, aminek az MCAS nélküli manőverezésére nem is kaptál ki- vagy átképzést. Jópofa gyerekek ezek.

  • Stauffenberg

    nagyúr

    válasz Tommmysun #61 üzenetére

    Félreértés ne essék, a Boeing sem azt mondja, hogy a redundancia nem létezik a repülésben, hanem:

    "Single sources of data are considered acceptable in such cases by our industry" - mondta a Boeing szóvivője a kritikákra. Ez nem azt jelenti, hogy csak egyetlen AoA szenzor van a gépen, hanem a szoftver (kvázi maga az MCAS) csak az egyiket figyeli (ennek a kijavítása része annak a "szoftverfrissítésnek" ami a második baleset után lett belengetve és már ki is adták azóta). De amit a Boeing mond, az inkább féligazság, hiszen más típusok nem csapkodják földhöz a gépet mert az egyetlen figyelt szenzor meghibásodik, rázza a kormányt, óbégat és a pilóta kiiktathatja a szenzort és támaszkodik onnantól a másikra vagy más műszerekre.

    Ezt lehet még azzal is megfejelni, hogy a Boeing sosem tesztelte mit tesz az MCAS ha az egyetlen figyelt AoA szenzor meghibásodik. És ezek viszonylag gyakran meghibásodnak, mert olyan környezeti hatásoknak vannak kitéve: Madár ütközés, fagyás, villámcsapás és hasonlók is tönkretehetik, de ennek nem kellene halálos kimenetelű incidenssé fajulnia. Csak az FAA-hez 2004 óta 216 jelzés futott be meghibásodott AoA szenzorról.

    [ Szerkesztve ]

  • Stauffenberg

    nagyúr

    válasz Tommmysun #66 üzenetére

    "mert az emberekbe mindig azt sugallják, hogy a repülés nagyon biztonságos és, hogy mindent megtesznek a biztonságért"

    Ezen nincs mit sulykolni. A repülés jelenleg is a legbiztonságosabb közlekedési forma. Azért a sajtó által felfújt hisztiknek sem feltétlenül érdemes felülni. Elnézve a közlekedési morál állapotát én előbb aggódom a testi épségem miatt autóban, mint repülőn. Sőt még gyalogosan is.

    A 737 MAX vesztét leginkább az a piaci környezet okozta, amiben a Boeing vezető tisztségviselői kockázatvállalókká váltak és mindennél fontosabb lett a mielőbbi piacra lépés.

    Ajánlott a témában: The Economics That Made Boeing Build the 737 Max

    A 737 MAX nem is volt eredetileg tervben, teljesen új gépet akartak, amit a 2010-es évek elején be is jelentettek (mármint a projektet), csak az Airbus közben bemutatta az A320neo-t, amit a Boeing legnagyobb partnerei elkezdtek nagy számban rendelgetni. Ekkor jött a teljes kétségbeesés, az új gépet törölték és inkább a 737 MAX-et kalapálták össze, amivel több mint valószínű, hogy így sem lett volna gond, ha még pár hónapot vagy 1-2 évet ráhagynak, tesztelik, a hibákat nem elsumákolják, hanem megoldják. Persze, veszített volna addig is piacot a Boeing, ráadásul hazai földön az USA-ban, de valószínűleg így most még több kárt okoztak maguknak és sokkal többet veszítenek az egészen, mintha lenyelték volna, hogy az Airbus egy kicsit hamarabb kapcsolt (és bizonyos értelemben helyzeti előnyből indult, de ez már repülőmérnöki aspektus, amit ki is fejt a fenti videó).

  • Stauffenberg

    nagyúr

    válasz Tommmysun #77 üzenetére

    Még így is sokkal erősebben szabályozott terület, mint a közúti közlekedés. Azt meg nem tudom mitől kéne feltételezni, hogy ez a mentalitás valami új dolog lenne. Ha meg sok Légikatasztrófákat nézel a NatGeo-n, akkor tudhatod, hogy a kezdetekben az Airbus A320-asok is potyogtak lefelé "szoftverhiba" miatt (népszerű ez a kifejezés, hiszen könnyű vele mindent leegyszerűsíteni), ma pedig ez a típuscsalád (ahogy a 737 is) a legbiztonságosabbak között van, nagyon kevés problémával.

  • Stauffenberg

    nagyúr

    válasz Ribi #84 üzenetére

    Ittasnak sem kell lennie, elég ha kialvatlan vagy túl hülye, esetleg olyan közegből érkezik, ahol a közlekedési kultúra teljesen hiányzik. Az autózás tele van kivédhetetlen helyzetekkel, mikor a józan, kipihent, nagy rutinnal rendelkező sofőr képességei sem érnek semmit. És ugye a statisztikák erről szólnak, nagyobb eséllyel halsz meg a közúthálózatot használva, mint repülés közben, nem pedig arról, hogy nagyobb eséllyel leszel részese kivédett balesethelyzetnek vagy parkolói koccanásnak.

  • Stauffenberg

    nagyúr

    válasz nyisziati #89 üzenetére

    Na meg nem mintha az 500 áldozatot követelő balesetek annyira általánosak lennének, eddig a repüléstörténelemben egyszer sikerült összehozni ezt egyetlen géppel (JAL 123-as járata 505 utassal és 15 fő személyzettel 1985-ben). A másik 500 áldozatot elérő balesethez (Tenerife 1977, 583 áldozat) két gép kellett. Ezen kívül már csak 9/11 van, de ez ugye kicsit más eset.

    List of aircraft accidents and incidents resulting in at least 50 fatalities

    A medián valahol 160-180 fő körül van az 50 áldozat feletti baleseteket nézzük (nem számoltam ki, csak szemmértékkel). Persze szörnyű mikor 180 fő egyszerre odaveszik, nem a tragédiák súlyát akarom elvenni, de helyezzük kontextusba: Az USA-ban 2017-ben 37.133 fő vesztette életét az utakon, az EU-ban pedig 25.624. Ez erre a két régióra értve átlag kb 172 halálos áldozat MINDEN NAP.

    És ez közel sem az egész világ, miközben egy gép lezuhanása az egész világot bejárja a sajtóban. Persze lehet onnan nézni, hogy lezuhant egy falura való jó ember, vagy egy fél falu, esetleg negyed falu, de ezek a megközelítések nem teszik egyértelművé, hogy amivel minden nap járunk az aszfalton mennyivel életveszélyesebb üzem, mint a repülés, per év, per kilométer, per óra, per utas, per akármi összevetésben.

    [ Szerkesztve ]

  • Stauffenberg

    nagyúr

    válasz Vesa #94 üzenetére

    Sajnos én is ismerek olyat, akit egy idióta ölt meg, kivédhetetlen volt. Rutinos, régóta vezető sofőr, de a beláthatatlan kanyarban közel frontálisan belé vágódó 530D-vel nem tudott mit kezdeni. A sofőrülés és a hátsó ülés helyet cserélt.

    Pont most jött ki egy cikke a Vezess.hu-nak magyar statisztikákról:

    "A 16.757 személyi sérüléses balesetből 15.458-at okozott emberi hiba tavaly a KSH szerint" - [link]

    Lehet csemegézni az adatokból.

    A szentendrei balesetről olvastam. Tavaly meg nálunk Érden volt egy durva baleset, tőlünk pár saroknyira, szintén BMW-s gyökér gyerek volt a vétkes. Öcsém mesélte, hogy az egyik ismerőse látta a balesetet, a roncsok által elsodort szegény bácsika tucatnyi darabra szakadt, az egyik lakó még a baleset másnapján is talált a kertjében elhagyott testrészt.

    Gyalogosként is bőven szarok a túlélési esélyek. :D Repülőn, zivatarok között manőverezgetve is nagyobb biztonságban érzem magam, mint amikor párhuzamos úton, nem lámpás zebrán kell átkelnem, mert mindig van egy barom, aki még a belső sávban elhúz az orrom előtt 5 centivel lassítás nélkül.

    Meg ugye a közlekedési morál ott tart, hogy ami eddig a sárgán átcsúszás volt, az ma már a piros elején átcsúszás (látni ezt minden nap). Pár hete volt, hogy a Körúton az Oktogonnál álltunk a lámpa előtt a pole pozícióban, amikor az Andrássy útról érkező Mercedes CLS-es úgy gondolta neki a piros eleje még simán belefér, gázt adva próbált még átcsúszni és bele is vágódott egy Megane-ba, a tehetetlenül sodródó roncsok meg majdnem belénk. De még rosszabb belegondolni abba, hogy ha máshogyan van hangolva a lámpa és minket ereszt előbb, akkor pont minket talál telibe, pont ott ahol én ültem.

    Btw mentünk már úgy Berlinbe ismerőssel, hogy én repültem, ő meg autózott. Semmiképpen nem akart repülőre ülni, retteg tőle, mindmeghalunk, lezuhan, satöbbi. Elindult inkább hamarabb, míg én kényelmesen odaértem 1,5 óra repüléssel, meg aztán volt még talán vagy 30 perc míg bejutottam a belvárosba vonattal, ő meg elzsibbadt seggel, hullafáradtan mászott ki a kocsiból. És akkor a baleseti statisztikákat még fel sem kell emlegetnem az összevetésben... :D

    [ Szerkesztve ]

  • Stauffenberg

    nagyúr

    válasz Stauffenberg #99 üzenetére

    Háhh, ez zseniális:

    Moldovában is hullaházi munkára küldik az ittas sofőröket

    Három ezrelék felett ittas vezetés miatt jogosítvány bevonás jön és csak akkor szerezhető vissza, ha a sofőr kifizet egy tetemes bírságot és három hónapos társadalmi munkában közlekedési balesetekben megsérült embereket ápol kórházakban és hullaházakban, meg bonctermekben segédkezik.

  • Stauffenberg

    nagyúr

    válasz Depression #120 üzenetére

    Nézd, van akit nem lehet erről meggyőzni, lásd az én példámat, amikor a haverommal eldöntöttük, hogy menjünk el Berlinbe, de ő nem hajlandó repülni. Én meg nem voltam hajlandó végigseggelni az utat román furgonosok között. Na bumm, akkor találkozzunk ott. Én üdén és frissen érkeztem 1,5 óra repüléssel, ő meg elcsigázottan, anyázva, fájó seggel szállt ki a kocsiból és csak hónapokkal később vallotta be, hogy a végén már komolyan rettegett az elalvástól. Persze a repülésre most sem lehetne rábeszélni, de fejlődik a gyerek: Vonatozni már hajlandó.

  • Stauffenberg

    nagyúr

    válasz kk75 #125 üzenetére

    Előbb a nyomozásnak kell lezárulnia, ami általában 1-2 évet minimum igényel, de voltak katasztrófák, amik kivizsgálásához ennek a többszöröse kellett.

  • Stauffenberg

    nagyúr

    válasz DithenS #127 üzenetére

    Azért az McDonell Douglas esete nem egyszerűsíthető le ennyire. A DC-10-esnek valóban volt konstrukciós problémája a teherajtóval, de ez egyetlen gép lezuhanását okozta és át is tervezték az elemet. A pályafutásának elején voltak vele gondok, de összességében a baleseti statisztikája a kétezres évek elejére teljesen normális szintre állt be, sőt kapott is egy továbbfejlesztett változatot MD-11 néven (ezt gyártották 2000-ig).

    Ők a polgári repülésben sosem számítottak igazán nagy tényezőnek, időről-időre mikor beesett egy nagyobb megrendelés, akkor viszonylag sok gépük volt az égen, de összességében ők sokkal többet profitáltak a katonai és NASA megrendelésekből. A hidegháború végével ezekre az igény erősen visszaesett, más gyártók kerültek esetleg előtérbe a katonai tendereken (mint a Lockheed), a NASA költségvetését is megnyirbálták nagyon durván. Tény, hogy a DC-10 kezdeti rossz híre üzletileg nem használt, de a gondot sokkal inkább az okozta, hogy amikor a gyártónak el kellett volna kezdenie hangsúlyosabban jelen lenni a polgári utasszállításban, akkor már nagyot változott a világ: Ekkor már mindenki egyre takarékosabb és a halkabb gépeket akart a flottájába, ezek a háromhajtóműves szörnyek meg sorra bukták a tendereket.

    Ez idézte elő végül azt, hogy jobban járnak ha beleolvadnak az ekkor már világviszonylatban is az egyik legnagyobb halnak számító Boeing cégcsoportba. Nem lehet csak egyetlen típus nyakába varrni a bukást.

    A DC-10 és a belőle épült MD-11 meg sokkal rosszabb hírű, mint amennyit a biztonsági statisztikáikból ténylegesen ki lehet olvasni. Sőt az MD-11 a mai napig nagyon sok légitársaságnál aktív szolgálatban van, pedig közel 20 éve nem gyártják már, igaz ezek legtöbbje cargo feladatokat lát el (sokat utasszállító gépből alakítottak át erre.

  • Stauffenberg

    nagyúr

    válasz Tommmysun #138 üzenetére

    "kíváncsi lennék rá, hogy ha nem utasokra vagy kilométerre, hanem pl. repült órára és vezetett órára lenne lebontva egy statisztika, akkor hogy alakulnának az arányok"

    Tulajdonképpen ennek milyen gyakorlati haszna lenne? Pont az a lényege a repülésnek, hogy a távolságokat töredék idő alatt lehet teljesíteni az egyéb közlekedési formák nagy részéhez képest (ezzel már tényleg csak a szupergyors vasút tudja valamilyen mértékig felvenni a versenyt, alapvetően hasonlóan jó biztonsági mutatókkal, még a hagyományos vasutat is előzik, főleg mert más követelményeket teljesít egy ilyen vasúti pálya, nincsenek szintbeli kereszteződések, stb).

    Szóval az adott közlekedési formával eltöltött órákban kifejezett baleseti statisztika (nem tudom létezik-e ilyen) már fordítva a lovon kategória. Nem akarsz repülővel menni 2000 km-t, inkább autóznál? Oké, semmi baj, de a statisztikák szerint sokkal könnyebben ér halálos baleset ezen az úton, mint repülővel. Ennyi. Nem kell ezt ragozni ekkora litániákban.

  • Stauffenberg

    nagyúr

    válasz Tikakukac #155 üzenetére

    A vezess.hu cikkét már linkeltem: [link]

    Ez alapján tavaly 16.757 személyi sérüléses baleset történt az utakon. A cikk nem részletezi az ittas vezetést, de a KSH adatai szerint ebből 1372 történt (járművezető által okozva). Nem tudni ebből mennyi járt személyi sérüléssel.

    Bár az ittas vezetés is komoly probléma és fagyott hurkával verném az ilyet agyon, de a balesetek legfőbb tényezője a relatív (!!!) gyorshajtás és az elsőbbségek meg nem adása. Ehhez sem műszakilag alkalmatlan jármű, sem pedig alkoholos (vagy egyéb) befolyásoltság nem kell.

    [ Szerkesztve ]

  • Stauffenberg

    nagyúr

    válasz dabadab #161 üzenetére

    Hát meg most már a piros eleje az új sárga. Közben annyira debilek, hogy fel sem fogják éppen emiatt jutnak el lassabban A-ból B-be, mert a lámpákat egyre nagyobb ráhagyással kalibrálják és minél tovább kell a keresztező irányoknak egyszerre pirosat mutatni biztonsági okokból, annál rosszabb az áteresztő képessége egy kereszteződésnek. Nyernek 30-40 másodpercet egy piros elején átcsúszással, cserébe a többszörösét seggelik végig ott, ahol már tényleg meg kell állniuk.

  • Stauffenberg

    nagyúr

    válasz hcl #176 üzenetére

    Ez csak féligazság. A relatív gyorshajtás csak annyit tesz nem az útviszonyoknak és járműved műszaki adottságainak megfelelő sebességgel vezetsz. Vizes úton, felfagyott úton, ködben, elvakítva és hasonló körülmények között mész a kelleténél gyorsabban, vagy a kanyart akarod gyorsabban bevenni, mint amit a képességeid vagy a tapadás enged. De ez rendben is van.

    A görénység inkább ott van, amikor az út retek szar, balesetveszélyes állapotban van és ha balesetezel, azt is rádverik, levéve a felelősséget a közútkezelőről. De a közlekedésieknél tisztként tizenévet ledolgozott anyóstól tudom, hogy ez meglehetősen ritka. A többség tényleg simán önhibájából keveredik bajba. De talán erre is van valamilyen lebontott statisztika valahol.

  • Stauffenberg

    nagyúr

    válasz hcl #181 üzenetére

    "Nem, akkor is rád húzzák, ha valaki beláthatatlan helyen megáll, te belecsattansz."

    KRESZ: Tilos megállni beláthatatlan útkanyarulatban, bukkanóban vagy más olyan helyen, ahol a járművet a többi jármű vezetője kellő távolságból nem észlelheti.

    "Merthogy, a sebességet úgy kell megválasztani, hogy bármilyen esetben meg tudj állni."

    Ilyet nem mond a KRESZ, viszont olyat igen, hogy a féktávolság nem lehet nagyobb a belátott útszakasz hosszánál. Szóval a KRESZ szerint a beláthatatlan helyen lévő másik jármű előtt elvileg meg kell tudnod állni (de a gyakorlatban mindenki legfeljebb a forgalmi vizsgán vezet utoljára így, utána már rád dudálnak ha megpróbálod, de ez nem a jogalkotó hibája). Ha féktávolságon belül történik valami az máris egy egészen más helyzet és nem elvárható, hogy meg tudj állni.

  • Stauffenberg

    nagyúr

    válasz hcl #183 üzenetére

    "Azám, csak ő "műszaki okból" állt meg..."

    És pontosan ez a logika amögött, hogy mindig olyan sebességgel kell hajtanod, hogy a féktávolság nem lehet nagyobb a belátott úthossznál. Ezért nem mehetsz bele beláthatatlan kanyarokba olyan sebességgel, hogy akadály esetén már ne tudj megállni. Ezt te most komolyan felrovod a jogalkotónak?

    "A gyakorlat meg az, hogy jön a relatív gyorshajtás, mert valakit büntetni kell"

    Van családtag, hivatásos sofőr, aki féktávolságon belül a semmiből elé keveredett bringással találkozott (ő később meg is halt a kórházban), mégis tisztázták minden felelősség alól (de amíg a meghurcolás tartott bő 8 hónapig, addig nem vezethetett). Az, hogy te beláthatatlan kanyarban belecsattantál egy ott bármilyen okból (akár teljesen szabálytalanul) megálló autóba az tök más és pont nem a gumiszabály része a dolognak, nem csak autó lehet a beláthatatlan részen, hanem akár kidőlt fa, lógó elektromos vezeték, kőomlás is.

Új hozzászólás Aktív témák