Keresés

Új hozzászólás Aktív témák

  • wednesday

    őstag

    Nagyon jó cikk és szerintem teljesen helytálló is. Akik a nyelvtudás "táborába" érzik magukat annak egy jó része se tartozik oda. Eleve sokan keverik a jó nyelvtudást azzal, hogy megéri amit hall, olvas (filmek, játékok, könyv, beszélgetés stb) és jól tud kommunikálni, a beszélgetésbe bekapcsolódni, reagálni.

    Iskolába nem sok nyelvtudás ragadt rám, gyakorlatilag semmi. A legfontosabb feladat általánosba és a gimibe is az volt, hogy a lecke legyen meg. A kipontozott mondatrészek legyenek kitöltve és a megfelelő rész behelyettesítve. Igeidők, ragozások elméleti menetének ismertetése. Pár felolvasás és fordítás. De a beszélgetés az teljesen hiányzott.
    Általánosban egy másik csoport franciát tanult, na ott a tanár már középiskolás könyvből tanított, de a legfontosabb az volt, hogy folyamatosan beszéltette a gyerekeket és ezt elősegítő feladatokkal állt elő minden órán. Na ők 8-ik végére jól beszéltek franciául....illetve az osztály egy (szorgalmasabb, tehetségesebb) része. Az is volt a taktikája, hogy akik nem nagyon tanultak vagy tudtak haladni azokkal nem is foglalkozott aztán. Mindig a jobb csoporttal haladt.

    Arra is szükség lenne, hogy a valós és szükséges nyelvismeretre tegyen szerit minél több ember. Tényleg nehéz belőni, hogy akkor mire is van szükség, munkahelyen, egyéb területeken. Sok területen valóban szükséges a magasabb szintű, folyékony, tárgyalóképes nyelvtudás. De vannak olyan helyek, ahol csak a HR-t kell lenyűgözni vele az interjún, aztán mehet is a süllyesztőbe. Egészen addig amíg, más munkahelyre kell menni és ott ismét fel kell frissíteni a megkopott nyelvtudást csak az interjú kedvéért.

  • wednesday

    őstag

    válasz Ati1979 #29 üzenetére

    "Ja a másik probléma, az önkritika hiánya."

    Ez így van. Közösségi oldalakon lehet a legjobban látni. Gyakorlatilag mindenki kiír, már nem is egy hanem két idegen nyelvet a nyelvtudás rovathoz. Bár ebbe belejátszik a "tömegnyomás" jelenség is. Mindig igazodunk a többséghez, ha az 1 méteresnek látja a 2 méteres rudat, akkor ahhoz igazodunk.

    Egyébként ezen a felmérésen nem kell meglepődni, akkor is így lenne, ha valamivel jobbak lennének a körülmények és az iskolai oktatás is. Egyszerűen azért, mert a felmérés arról szól, hogy egy idegen (bármilyen) nyelvet beszélők aránya. Na már most Európában ezzel majdnem egyedül vagyunk, nekünk minden nyelv nehéz (most nem az egyéni magyar nyelvzsenikről beszélünk, hanem közösségről). A legtöbb EU-s országban előfordulnak nyelvrokonságok így (ahogy a cikkben is említve volt) kis erőfeszítéssel már elég könnyen beszélik egymás nyelvét.

    [ Szerkesztve ]

  • wednesday

    őstag

    válasz Ati1979 #32 üzenetére

    Igen, csak nálunk az a baj, hogy az elméleti tudást (elvárás) túlságosan elválik a körülményektől és a gyakorlati helyzettől. Általában annyiban merül ki a dolog, hogy jó diplomához nyelvvizsga, (aztán látják a szörnyű valóságot) fúú akkor érettségihez már nyelvvizsga keljen. És ezzel "el van intézve a dolog", hogy elméleti határokat és korlátokat állítanak fel a döntéshozók. De maga a kivitelezés és az oda vezető út, mintha huszadrangú lényegtelen dolog lenne.

    Nálunk azt érzem hiányosságnak, hogy mind az oktatásban, de sokszor munkahelyeken is főleg elméletileg kell megfelelni. Vagy egyéb dolgok magas szintű ismerete is kell, amire igazából nincs szükség és a fontosabb dolgok rovására is mehet (félre értés ne essék, nem arról van szó, hogy más területekre ne legyen rálátásunk).

    Valahogy úgy érzem, nyugatabbra nem teszik "magasra" a lécet és így is sokan magasabbra tudnak ott "ugrani", mint itthon. Olyanra gondolok, az az érzése van a "versenyzőnek", hogy: "hát én ezt simán megugrom kis gyakorlással, sőt még több is lehet idővel..." Itthon meg elméletileg olyan magasan van, hogy sokan neki se futnak.."hogy a f@szomba ugorjak elsőre olyan magasra, úgyis leverem" érzés.

    Nem a nyelvvizsgákat és a papírokat a nyelvtani formulákat kéne erőltetni. Ahol munkahelyen ez számít úgysem erre kíváncsiak, hanem jön a személyes interjú. A gyerekek viszonylag kicsi kortól barátkozzanak idegen nyelvvel, lehetőleg beszéd és hallás után, ahogy a magyart is tanulták. Nekünk nagyon nehéz nyelvtanból "fordítani" idegen nyelvet. Ez még a saját anyanyelvünkkel, nyelvtanunkkal is nehéz.

    Kopi31415: Erről van szó, hogy az elmélet a gyakorlati boldogulás fölé van helyezve. Igen német nyelvvel is nagyon jól el lehet boldogulni itt Közép-Európában. Kis alap angol tudás, mondjuk nem árt, de annak nem kell olyan magasnak lennie, pont erről lenne szó, hogy társalogni, megértetni tudjuk magunkat külföldiekkel.

    [ Szerkesztve ]

Új hozzászólás Aktív témák