Új hozzászólás Aktív témák

  • norvik

    aktív tag

    Tettem már ilyet egyszer, és ma is megtenném, ha a szükség úgy hozná.
    Volt egy erdélyi lány, akibe rendesen belezúgtam. Foglalkozására nézve óvónő, értelmes, csodás test, minden perc öröm volt vele. Elváltam miatta, amit azóta sem bánok, már csak papíron létezett a házasság. Gyereket, közös jövőt terveztünk. Én Norvégiában dolgoztam, ő Csikszeredában élt. Nem talált magának normális állást a szakmájában, amit imádott, csak rövid idős szerződéseket, helyettesítéseket. Én szereztem neki. Nem megvesztegetéssel, nem vettem neki a helyet. Csak nyitott szemmel jártam, és kiszúrtam egy kiskaput, amit kihasználtunk, nem teljesen szabályszerűen. Volt benne egy kis csalás is, de a rendszer annyira rossz volt, hogy akkor egy magyar nem igazán kaphatta meg a munkát másként. Remekül megvoltunk. Olyan erős érzelmet sem azelőtt, sem azóta nem éreztem. A kapcsolatunkért rengeteg áldozatot hoztam. Rengeteg pénzbe került. Nem ő kapta, az gyakori utazásaimra ment el, hogy láthassam. És ugye, amikor vele voltam, nem is kerestem pénzt. A szabadság nem fizetett volt, vállalkozóként dogozom.
    Elkezdett furcsán viselkedni. Szóvá tettem, kimagyarázta. Pesze, nem igazán hittem, amit mondott, bizonyítani nem tudtam. Szakítani sem akartam, mert ha tévedek, a legjobb kapcsolatom teszem tönkre.
    Kapott tőlem ajándékba egy Nokia Symbianos telefont. O választotta. Egyik éjjel kis időre magamhoz vettem, míg aludt. Telepítettem rá egy kémprogtamot. 100 euróba került, de minden egyes centjét megérte. Ha tévedek, így megnyugtatom magam. Ha nem, akkor vége. Vége lett, nem tévedtem. Minden SMS-t, amit kapott, vagy küldött olvastam. Ha hívott, vagy hívták, jelzett a telefonom, az alkalmazás titokban konferencia beszélgetést kezdeményezett velem. Volt másik pasija, valami román rendőr főmufti, Csikszeredában. Alacsony, kövér, kopasz, jóval idősebb nálam. Forrt bennem a düh, a fájdalom. Próbáltam lehiggadni, és kitalálni, hogyan vessek ennek véget. Innentől kezdve szerepet játszottam, úgy tettem, mintha semmi sem történt volna. Bosszút akartam, szenvedjen úgy legalább, mint ahogyan én. Vagy jobban, amolyan Lúdas Matyi stílusban
    Közben a legjobb barátnőjét a "kedvesemnek" ellene fordítottam. Nem volt nehéz, rengeteget pletykált nekem minden ismerőséről. Csak vissza kellett mondjam neki.
    Két hónapon át csak a bosszúm részletein agyaltam, és persze cselekedtem is.
    Nem részletezem, az eredmény a fontos. Mikor minden készen állt, elhívtam egy kis utazásra. Elmentünk egy hétre Pozsonyba. Vonattal voltunk. Az utolsó nap a Duna hídján levő étteremben kajáltunk. Itt elejtettem neki egy kétértelmű megjegyzést, amitől már kicsit ideges lett. De természetesen ó volt a sértett fél. Hiszen ő egy igazi szent volt :)
    A vonaton Pestig kipakoltam neki. Nevek, időpontok. Csak kapkodta a fejét, de még ekkor is hazudott, mindent tagadott. Lejátszottam neki egy beszélgetésének a felvételét. Még mindig próbált tagadni, és én lettem a rossz, mert nem bízom benne eléggé :)
    Aztán kijelentette, hogy vége, ilyen gyanakvó emberrel nem tud mit kezdeni. Én is úgy gondoltam, mondtam, de még nincs vége, ennyivel nem úszod meg. Nem láttam többé.
    A rendőrmufti munkahelye kapott egy DVD-t, sok fotóval. A félesége is. Az exbarátnőm kereshetett magának másik állást, elvettem tőle, amit nekem köszönhett. A családja is megtudta. A városból, Csíkszeredából elmenekült Sepsiszentgyörgyre. Engem a legjobb "barátnője" mindenről tájékoztatott. Barthot
    Bármit is készült tenni, mindenről tudtam. Nem próbált feljelenteni, a rendőrségen elvágta magát.
    Sepsiszentgyörgyön már békén hagytam. Kifulladt, kielégült a bosszúvágy. A barátnőtől tudom, hogy ott extra sebességgel férjhez ment, elvetette magát két hónap alatt egy balekkal. Sajnálom. A pasit. De nem az én dolgom figyelmeztetni.
    Megbántam? Nem. És újra megtenném, ha szükségét érezném. De nem érzem, bízok a barátnőmben. 11 éve történt.

Új hozzászólás Aktív témák