- Szabadulnak a kínai eszközöktől az amerikai szolgáltatók, de ez sokba kerül
- Irányíthat-e atomfegyvereket az AI?
- 5 év alatt 100 milliárd dollárt költött fejlesztésre az Apple, az AI a következő
- Az Insta360 ellen fordítja a hatóságokat a GoPro
- Sokat fogyaszt az AI, egyre több az adatközpont, kell az atomenergia
Új hozzászólás Aktív témák
-
ROBOTER
addikt
A neten vannak ugyanilyen elvű szenzorral szerelt (foveon - quattro) vázból képek. Nincsenek csodák, ISO400-tól nagyon elmarad zajban a mai APS-C DSLR-ektől.
És azt kell mondanom, hogy ISO400-tól a felbontásbeli "egyenérték" számlálás is értelmét veszti, mert a zaj elfedi a részleteket. ISO100/200-on tényleg szép tud lenni.
A quattro elrendezésben a 39 megapixelt (APS-C) úgy számítják, hogy 19,5 megapixel a felső réteg, és ezt két, negyed felbontású réteg követi (4,9 + 4,9 megapixel). Amire a mai napig nem derült fény, hogy a negyedfelbontású rétegek pixelei fedésben vannak-e, vagy átlapolódnak. Az illusztrációkon fedésben vannak, de ha támogatja a DCRAW, vissza kellene fejteni a kódot, majd megnézem.
Az APS-H verzióban szerintem ugyanez a pixelméret van, tehát teljesen azonos tehnológia, nagyobb chipméret. További érdekesség, hogy annak idején az SD9/SD10-ben a legkisebb APS-C szenzor volt (1,74x), majd az SD1-be a legeslegnagyobb került (1,50x). Most ezt a szenzort csak jóindulattal lehet APS-H-nak nevezni, mert 1,35 a szorzója, miközben egy 1D mark II-nél ez 1,25 volt, bár ott is faragtak belőle később.
Szóval az SD1-hez képest ez egy 22%-kal nagyobb felületű "H" szenzor. Szinte jelentéktelen, de szerintem van ennek oka. A DC objektívek nincsenek korlátozva, és nagyon sok objektívjük ki fogja rajzolni a képkört, elfogadható vinnyettálással.
[ Szerkesztve ]
Új hozzászólás Aktív témák
Állásajánlatok
Cég: Promenade Publishing House Kft.
Város: Budapest
Cég: Ozeki Kft.
Város: Debrecen