Aktív témák

  • Noukoum

    veterán

    válasz #90088192 #241 üzenetére

    A te elgondolasod szerint, amit dekodolatam a mondandodbol, az jon le, hogy a gyerek elmebeteg lesz megvonasi tunetekkel, ha hisztizik, es nem kapja meg amiert hisztizik.

    Hihetetlen.. pont te írtad hogy eleged van az emberiségből máshol. Én mit mondjak.
    Én nem tudom hogy az olvasás, vagy a szövegértelmezés nem megy. De baromi nagy baj.

    1. Még mindig kurv@ra nem arról van szó hogy a gyereknek azért lesz baja mert nem kapja meg az xboxot. A gyerek azért fog sérülni mert nem fog tudni beszélgetni az osztálytársaival. Ti más bolygón éltek, de komolyan?
    Ma tulajdonképpen általános és középiskolában az első legjelentősebb tulajdonság a cuccaid. (A megszerezhető tulajdonságokról beszélek természetesen.)
    Ne mond már nekem hogy szerinted nem jár negatív hatással az ha a gyerek szakadt ruhában, számítógép, xbox, okostelefon, minden extra nélkül nő fel. Ugyanmár.
    Nagyon jó ez a gyereknek nincs szüksége semmire elv. Egészen addig míg a gyerek nem tud ált. iskolában barátokat szerezni mert nincsen semmije. Nem hogy nem lesznek barátai, ismerősei, még a kommunikációja is egyenlő lesz a nullával, mert a napi aktív 12 órából 8-at szinte 0 kommunikációval tölt el. Na jó de jön a középiskola, emberünk 0 kommunikációs készséggel és ugyanúgy a semmivel pont azt fogja tapasztalni mint eddig. A különbség valószínűleg annyi lesz hogy jobban érti a dolgokat, és sokkal nehezebben éli meg az egészet. Még mindig 15 éves gyerekről beszélünk..
    Egyetemen később pótolhat ugyan, de ez sem garantált már ha megy egyetemre. Ha meg kikerül a munkaerőpiacra akkor azt fogja tapasztalni hogy ismerettség és kommunikációs képességek nélkül lényegében finoman szólva veszett fejsze nyele..
    Ezt akarod te összehasonlítani egy olyan gyerekkel, mely minden aktuális gyerektrendhez szükséges eszközt megkapott? Biztos rosszabb kommunikációs képességei lesznek tucatnyi baráttal, ezáltal lesz ismerettsége, kapcsolatai, egyetemre kiegyensúlyozottan és magabiztosan megy és valószínűleg az adott szakterületen az átlagnál jobb melót kap, ha nem lesz vállalkozó. A boldogság egy szubjektív dolog, de ha fogadni kéne hogy 30 évesen melyik ember lesz boldogabb elég sokat mernék az utóbbira tenni. (Persze két azonos embernél, ami ugye lehetetlen)

    Az a baj hogy ti kiindultatok abból hogy a csúnya hisztis elkényeztetett gyerek hisztizik az xboxért. Hogy mer ilyet csinálni? Bezzeg a miidőnkben.
    Csak hogy szó sem volt hisztiről. Ha egy ember megígér valamit, azt illik betartani normális helyen. Gyerek megígéri hogy a 3-as matekot kijavítja 5-ösre. Természetes hogy megtesz ezért mindent. Szülő megígéri hogy karácsonyra új xboxot hoz a jézuska. Mindent megtesz azért hogy betartsa. Na de mindent? Pénzeljen egy mocskot aki ebből akar hasznot csinálni?
    (Mert megy tőletek a hiszti az xbox miatt alternatíva: Anyuka megígéri hogy karácsonyra almás pite lesz mert már régen nem volt és a gyerek kedvenc étele az almás pite. Erre karácsony előtt néhány nyerészkedő megveszi az összes almát, és elkezdi 10000ft/kg áron adni. Magyarul aki almát akar, annak ki kell fizetni az extra pénzt. Persze fél évvel később már olcsóbban belehetne szerezni, na de a karácsony most van. Megvegye a szülő vagy ne vegye?)
    Nem kell ehhez xbox, nem kell ehhez hiszti, nem kell ehhez elkényeztetett gyerek. És itt csak egy nyamvadt almás pitéről beszéltünk, amitől csak rossz kedve lesz a gyereknek. Ehhez képest az xbox a beilleszkedés kulcsa, kommunikáció fő tárgya. Arról nem is beszélve hogy valószínűleg ezek a gyerekek heti 10 órákat fognak xboxon játszani amiből szintén kimarad a gyerek.

    Az elkényesztett gyerekek... A felnőtt emberek hány százaléka megy oda segíteni / beszélgetni szegény idős / hajléktelen emberekhez? Pedig mindenki megtehetné. Hát nem sokan. Akkor szerinted melyik divatos ruhás kisgyerek fog odamenni a szakadt ruhás, látszólag elmaradott gyerekhez? Nem sokan, vagy ha igen nem gyakran. Ki fog azzal a gyerekkel beszélgetni xboxról, játszani xboxon akinek nincs xboxa? Nem sokan.
    Akkor miről beszélünk? A felnőtt emberek pont annyira érdekemberek mint a gyerekek. A különbség általában az hogy míg az előbbiek szándékosan csinálják, az utóbbiak ösztönösen.

    Attól még hogy egy gyereknek megvan mindene még nincs elkényesztettve. Érdekes is lenne. És még néhány zagyvaság amit írtál. Gazdag gyerek is lehet boldogtalan mint szegény gyerek. Az esélyek a különbségek.
    Példa: Kapok 5 milliárd forintot, te nem kapsz semmit. Éljük tovább az életünket. Kinek lesz 10 év múlva nagyobb vagyona? Vagy tegyem úgy fel a kérdést hogy 10 év múlva lesz 1 milliárd vagyonod? És még korrekt voltam, mert a pénz mellé kapnom kéne néhány piacképes diplomát és szakmai tudást, 10 nyelvizsgát, mondjuk anyanyelvi szintű nyelvtudással, jó kapcsolatokat. Na kb így lenne hasonló. Na mennyi az esélye hogy nagyobb vagyonod lesz?
    Szóval ez a botos példa is nagyon szép, mesébe illő de a valóság más. Persze, fel lehet nőni úgy hogy nincs semmid? Persze hogy fel lehet. Na de előny ha van valamid, sok mindened? Hogyne lenne előny!
    Példa: Nyíregyháza-Győr: Te gyalog, én autóval. Ki ér oda előbb? Te! Persze mert én elmentem külföldre városnézésre. Na de mennyi az esélye hogy én ahelyett hogy nyerjek megszivassam magam? Nem sok. Akkor mennyi az esélye hogy te gyalog hamarabb odaérsz. Szintén nem sok.
    Tehát vitathatatlan előnyt képeznek a tárgyak. Ez nem jelenti azt hogy aki gazdag az garantáltan boldogabb, ez nem jelenti azt hogy aki szegény az garantáltan egy depressziós roncs lesz felnőttként. Na de az sem garantált hogy én autóval hamarabb győrbe érek, tudod. De mennyi az esélye az ellenkezőjének?

    Te szimplán egy magyar sztereotípiát (vagy nem magyar) hoztál fel. Amelyik gyerek gazdag az hisztis, elkényesztetett, aki nem lesz sose boldog.
    Pont úgy ahogy a langyi hangú meleg, az asszony kérésének engedő papucs, a felkészült diák stréber, a diplomás beképzelt, a szakmunkás buta. Hát szomorúan kell közölnöm, sajnos ezek biztosan előfordulnak de egyáltalán nem törvényszerűek. Írhatnék még pár oldalt, de befejezem a kisregényt, ebben elég sok minden benne van.
    Az egész amúgy onnan indult hogy a konzolokon nyerészkedők senkinek sem ártanak. Én meg mondtam, hogy a gyerekeknek biztosan igen. Egy 40 éves ember egyszerűen feldolgozza hogy 3 hónap múlva megveszi. Egy gyerek máshogy működik. Arról pedig mindenki leszokhatna hogy a saját szemszögét ráerőlteti a gyerek életére. Nem, nem működik és soha nem is fog. És leírom mégegyszer hátha segít, nem nem hisztizett a gyerek az xboxért, nem nem állítottam hogy a gyerek elkényeztetett, még azt sem mondtam hogy gazdag a család. Sőt nem is azért írom ezeket, mert konzolt akartam venni és savanyú a szőlő. Mert már ilyennel is sikerült megvádolni, pont engem. :D
    2. Kérlek addig ne válaszolj míg nem olvastad el és nem értelmezted. Ha két hét akkor annyi.

    „Kettős úton halad az emberi élet: Egyik a gyakorlat, másik az elmélet. ”

Aktív témák