Keresés

Új hozzászólás Aktív témák

  • válasz Tigerclaw #19 üzenetére

    Ha már így felmerült a téma, maga az irodalom és a történelem úgy kompletten felesleges. Irodalomból elmondják, hogy mit kellene értened pl. egy versből, aminek pont az adná a szépségét, hogy mindenkinek mást jelent a saját élményei alapján. Persze ezt középiskolában még én sem értettem meg.

    A történelmet meg mindig a győztesek írják, Isten se tudja, mi hogyan történt valójában. Hacsak nem történésznek vagy írónak készül az ember, felesleges az egész. De egyébként irodalomról szólva, kifejezetten igazad van, hogy ilyen öngyilkos meg "anya kedvelő" egyének motivációit kellene megérteni kamasz szinten. Több költő is öngyilkos lett, ld. József Attila. Erről kellene példát venni?

    A másik, hogy miért is kellene szeretni olvasni? Ez is egy olyan begyepesedett régi baromság. Én nem szeretek olvasni, sosem szerettem (legalábbis a klasszikus értelemben). S akkor mi van? Van más hobbim. Az olvasást én mindig is kidobott időnek éreztem. Amit lehetett / kellett, megnéztem videón, leadtam, aztán felejtsenek el. Ezerszer inkább a jövőben tényleg hasznos tevékenységre kellene fókuszálni, amivel a kölyök kiesve az iskolából, akár el is tud helyezkedni.

    A fantázia, kreativitás jön magától, amint a gyerek rálelt arra, amit szeret csinálni. Ha ebből később meg is tud élni, az lenne az igazi cél.

    Dark Archon | i5-12600KF - RTX 3070 | Canyon Endurace 7 | BF4: DarkArchonHUN

  • Jim Tonic

    nagyúr

    válasz Tigerclaw #20 üzenetére

    Épp az a jó, vagy jobb ebben, hogy nem csak egy virtuális programot készítenek, hanem egy valós dolgot irányítanak. Éppen azt nem értem, hogy ebben, mi a jó.
    A "játék" pedig a legfontosabb annak a korosztálynak akinek készítették. Pontosan itt a bibi. A 8-12 már nem az a korosztály, ahol a játék a legfontosabb. Az kb. 5 évvel korábban van, szerintem.

    Alcohol & calculus don't mix. Never drink & derive.

  • Teasüti

    nagyúr

    válasz Tigerclaw #48 üzenetére

    +1
    Mit nem adtam volna, ha 13. és 14. osztályban nem zavaros és kusza magyar irodalmat kellett volna olvasnom, hanem Harry Pottert (példa kedvéért). Ez utóbbit 20+ évesen vettem kézbe, azelőtt soha nem olvastam önszántamból semmit és láss csodát, napok alatt megvoltak a könyvek sorjában.
    Qrvára nem mozgatott meg a magyar költészet, még kevésbé maradt meg belőle bármi is.
    Az meg a legkevésbé sem érdekelt engem és a társaim ennyi idősen, hogy csóri költőnek a maga személyiségi problémájával mi járhatott a fejében mikor papírra hányta azt, amit. Miért olyan nagy dolog ez, azt sem értem.
    Vmiért gerjed az emberek egy kicsiny része a rímekre, de a nagy átlagot milliószor jobban érdekli egy jól felépített fantáziavilág, mint egy ember érzelmi kitörései mindenféle fehérnép iránt.

    A történelem meg tökéletesen hasztalan a munka világában, egy picike nemzet tudatot ad talán, már ha van aki figyel is.
    De a humán tárgyak úgy ahogy vannak teljesen értéktelenek a reálos gondolkodásúaknak.
    Majd a bölcsész kaszt foglalkozik a témával amennyire szükség van rá, a többi nem műértő ember meg addig is hozzáadott értéket teremt.

  • Jim Tonic

    nagyúr

    válasz Tigerclaw #63 üzenetére

    [link] Eléggé hasonló volt régebben is, persze nem 30 éve.

    Alcohol & calculus don't mix. Never drink & derive.

Új hozzászólás Aktív témák