Új hozzászólás Aktív témák

• #59 Crystalheart senior tag lapa #57

  Új Válasz 2010-12-10 16:54:58 #59

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  Crystalheart

  senior tag

  válasz lapa #57 üzenetére

  Magyarország képes volt régen megtermelni a tüzelőt, pedig itt nincs sok erdő - bár a II. VH előtt több volt, szó se róla, de erdőt telepíteni olcsó, csak ki kell várni. A cserépkályha volt a fatüzelés technológiai csúcsa, és mára még tovább is fejlesztették némileg. A fával való tüzelés pedig valamennyire környezetkímélő is tud lenni egy jó égésfokú kályhával és száraz fával, hiszen csak annyi CO2 juthat a levegőbe, amennyit a fa élete során megkötött onnan. Egyébként az energia-kérdés megoldásának egyik lépcsőfoka, hogy kiaknázzuk a talajhőt, ahol lehet, márpedig az ország nagy részén van rá mód. Addig kell, míg viszonylag olcsón megoldható ez is.

  Konyítok némileg a mezőgazdasághoz, ha másra nem is, hát erre jó volt az elmúlt néhány év parasztkodása. Egyrészt az olaj nélküliség miatt sokkal több állati erőre volna szükség, és a régi állatállomány (több, mint egymillió ló!) szerves trágyája a régi szántókat is képes volt helyreállítani, a talajok általános kimerülésének jelensége csak a kommunizmus alatt, a túlműtrágyázáskor alakult ki. Másrészt ha felhagyunk a monokultúrázással, és betartjuk a szabályos öt-hat éves vetésforgót, esetleg parlag-legelő évet is beiktatunk - persze ez nagybirtokot vagy TSZ-t feltételez -, sokkal nehezebben alakul ki tápanyaghiány és a betegségek ellen is könnyebb védekezni. (Csak a rendszerváltáskor szétverték a TSZ-eket, és most sok kis föld van sokak kezében, és a legtöbben még csak vetésváltást sem csinálnak, nemhogy vetésforgót. Azon kívül nagyon sok a kihasználatlan, évtizedek óta parlagon heverő terület is.) A megfelelő rezisztens növényfajok alkalmazása pedig sok mindent kiválthat: permetezéseket, fóliát; a korszerű technológiákkal, mint pl. a talajtakarás és a csepegtető öntözés a vízszükséglet csökken drasztikusan; egy jobb vízcsatorna-hálózattal és helyi víztornyokkal pedig olcsón, szivattyúk nélkül lehetne locsolni a földeket. (Biztosan mindenki látott már olyan kis vízimalmot, ami egy szerkezet segítségével a magasba pumpálja vagy emeli a vizet. Tehát szivattyú helyett akár egy kis patak természetes sodrását is ki lehet használni, a kellő víznyomást pedig a gravitáció szolgáltatja.) Kicsit steampunknak tűnik az egész, de kétségkívül megoldható. Mivel már számba kell vennünk az elektromosságot is, hogy a korszerű technológiákat is kiaknázhassuk, nevezzük mondjuk electropunknak.

  Arra kell gondolni, hogy száz-százhúsz éve is volt élet, pedig nem laktunk sokkal kevesebben itt. A Habsburg Birodalom és később az Osztrák-Magyar Monarchia majdnem teljes egészében fedezni tudta a saját szükségleteit, gyarmatok nélkül, a folyamatos és minden eddiginél látványosabb fejlődés mellett - akkor Európa is képes rá. Mostanra pedig olyan új technológiai vívmányok születtek, melyeket a régi tudással ötvözve elég hatékony és környezettudatos módszereket dolgozhatunk ki. Pl. szénaszárító alagút: a lekaszált szénát egy akár elektromosság, vízimalom vagy állatok hajtotta szélkerékkel szellőztetett alagútba szállítva, gyorsan, nap nélkül szárítják ki, így a takarmány értéke a sokszorosa marad és nincs olyan, hogy az esős idő miatt nem lehet kaszálni. (Idén láthattuk, hogy a gazdák hozzá nem értése micsoda terméskiesést hozott, hiszen rendre eső előtt kaszáltak, a hülyék.) A kukoricák és minden sorba vetett növény talajtakarásával, amit ma igen kevesen gyakorolnak, fölöslegessé válik a gyomirtás jó része és nagyon lecsökken a talaj kipárolgása. (Ez a 2007-es aszályban jött volna a legjobban, de minden átlagos évben hasznos lehet.) Fóliasátrak helyett lehet építeni tartósabb és hosszabb távon jobban megtérülő hőszigetelt plexiházat, vagy Európában is gond nélkül előállítható üvegházat. A nyitható tetejű üvegház pedig a szabadföldi és a fedett termesztés előnyeit egyesíti, de ezt is csak elvétve használják egyelőre. Továbbá létezik olyan (magyar nemesítésű!) burgonya, a Sárpo Mira, amit csak rovarok ellen kell permetezni, de fitoftóra és a fontosabb vírusok ellen teljesen és a világon egyedülállóan rezisztens. (Sajnos a fajtát és a nemesítő Sárközi családot erősen próbálják ellehetetleníteni, a nyugati vetőburgonya-előállítóknak nem érdeke egy olyan fajta, aminek a vetőgumóját magunk is elő tudjuk állítani.) Vagy biztosan hallottatok a tönkölybúzáról, ami bár egységnyi területen kisebb hozamra képes a mai hibrid búzáknál, de a legtöbb gabonabetegség nem támadja meg, így a nagy port kavart fuzárium sem, permetezni tehát nem kell és a talaj iránti igénye is kisebb.

  Sorolhatnám még, nagyon sok innovatív ötlet van, csak nem feltétlen terjedtek el, mert a gazdák nem mindig tartották megtérülő befektetésnek, vagy a hazai engedélyeztetési bürokráciában botlott meg, vagy a vetőmaglobbi nyomta le... És az sem elhanyagolható, hogy a multinacionális kereskedelmi vállalatok valóban lenyomták a termelői árakat. Lényeg a lényeg, nem szükséges feltétlenül csúcstechnológia és monokultúrázás a magas termelési eredményhez. Nagybirtokok vagy TSZ-ek kellenek, vegyes növénykultúrával, haszonállattartással, részben önellátósággal, aktív fölöslegtermeléssel. Mellettük a helyi igényeket kis- és mikrogazdaságok elégíthetnék ki, hogy az elosztás regionálisan is működjön, ne kelljen sokat szállítani.

  Végeredményben nemhogy a jelenleginél kevesebbet, de többet is lehetne termelni a régi és új technológia ötvözésével és a rendelkezésre álló terület optimálisabb kihasználásával. Persze sokkal többen dolgoznának a mezőgazdaságban, de azt hiszem, van egy kis kihasználatlan munkaerő-forrásunk.

  [ Szerkesztve ]

Új hozzászólás Aktív témák