Új hozzászólás Aktív témák
-
Metalfan
senior tag
Mivel az igazgatótanács a részvényeseket képviseli, ezért az igazgatótanács elnöke mondhatni a részvényesek (és az ő érdekeik) legfőbb képviselője a cégben. Ami annyit jelent a gyakorlatban, hogy havonta/negyedévente összeül az igazgatótanács, amit az elnök levezényel, aztán mindenki megy haza, illetve a másik 3-5-8 vállalat igazgatótanácsi üléseire, hogy nehogy magányos vén trottyként kelljen leélniük az életük végét.
Amúgy a fizetés általában nem szokott kiugróan magas lenni (főleg nem egy CEO-hoz képest), nem szoktak részvényopciót sem kapni, de mivel 3-5-8 másik cégnél is felvesznek hasonló összegű fizetéseket, plusz tanácsadóként is beesik némi mellékes, ezért mindig van pénz fizetni a luxusvillához a személyzetet, aki helyettük takarítja a medencét.
-
Lenry
félisten
ezzel az újraelosztással az a bajom, hogy mindegyik terv dióhéjban az, hogy: "Te kitaláltad, Te kockáztattál, Te megvalósítottad, Te jól jártál, mostmár add ide"
amikor ez a gyakorlatban megvalósul, ott van vége az innovációnak és az értelmes gazdasági fejlődésnek.Gvella Glan! | There are two types of people: Those who can extrapolate from incomplete data
-
Lenry
félisten
Gyakorlat és tényleges foganatja akkor lenne, ha e mögé jóval többen felsorakoznának a felső tízezerből
de ilyen soha nem lesz. egész egyszerűen megvalósíthatatlan. ki és miért fogna bele bármilyen vállalkozásba, ha tudja, hogy a vége az lesz, hogy ha bejön akkor be kell dobnia a közösbe?
én biztos egy fűszálat nem tennék keresztbe, ha tudom, hogy ez a vége.
volt egy nagyobbszabású nemzetközi kísérlet, ahol megpróbálták ezt a gyakorlatban megvalósítani, 80 év próbálkozás után szerencsére feladták[ Szerkesztve ]
Gvella Glan! | There are two types of people: Those who can extrapolate from incomplete data
-
niof
addikt
Magvas gondolatok, de sajnos a társadalmunk nem így működik. Kb. azzal az eszmefuttatással tudnám összehasonlítani, mint amikor egy jó barátommal arról kezdtünk filozofálni (néhány ital után ), hogy a pénzt hogyan lehetne teljesen eltüntetni, mintha nem is létezett volna. És a végén arra jutottunk, hogy a kezdetektől kiindulva olyan szinten a tudatunkba épült, hogy semmi sincs ingyen (cserekereskedelem pl.), hogy ma ezt már lehetetlen lenne meglépni. Alapjaiban kéne mindent újraszervezni, és a jelenlegi - maradjunk egyszerűen a gazdagok kifejezésnél - nem néznék jó szemmel, hogy a vagyonuk/hatalmuk csak úgy semmivé válna.
Egyelőre nem szelem fel az almát egyenlőre.