Keresés

Új hozzászólás Aktív témák

  • RoundRobin

    aktív tag

    válasz gbors #22 üzenetére

    "Hány olyan crowdfunded projekt van, ami a készítők számára jelentős anyagi hasznot termelt? A funding időszakban összeszedett forrás nem számít, mert azt várhatóan fullosan a termékre költik"

    1. Van ilyen, ott van példának a C.H.I.P. vagy egy másik project, amelynek a nevét azért nem írom le, mert ezen project derivátumának kifejlesztésén dolgozom jelenleg. Ez utóbbi összesen három példányban lett megfuttatva és mindhárom alkalommal jelentős sikert könyvelhetett el. A termék bekerülési költsége nagyon alacsony, eget rengető hajcihőt ugyanakkor nem igényel. A már kész gerber fájlokat kell gyártásba adni és előszerződni a beültetést végző céggel. A kieg. szoftver pedig a prototípus fejlesztése során már le lett tudva. A postaköltségen még plusz lehet húzni (ez meg is történt), hiszen a termék súlya mindössze egy-másfél dekagramm. Csak meg kell találni a megfelelő céget aki a táblázatos költségek alatt vállalja a kézbesítést. Ez nagy példányszám és jó, vagy szerencsés szórású lokalizáció esetén nem olyan problémás.

    2. A futamidő alatt összeszedett forrás miért ne számítana? A termékre annyit költ, amennyit akar, a lényeg csak az, hogy a felajánlott összegekből fedezni tudja a kigyártást. Ha nem hülye és tud számolni, akkor ez alapfeladat csak, nem pedig kihívás.
    A C.H.I.P. esetében a bevétel 2 millió dollár volt. Ehhez jött a wordwide ship költség, esetenként, azaz megrendelőnként 20 USD. Mára kiderült, hogy a kiszállítást az USA és a Kanada területén egy cég vállalta 5 USD-ért. A megrendelők száma több mint 40 000 volt, zömében az USA-ból és Kanadából. Folytassam??

    Azt is tudni kell, hogy a felfutott, ám az alapösszeget el nem ért projectek sem végzik feltétlenül a kukában. Egy magyar projectgazda árulta el például, hogy bár a kitűzött célösszeget nem sikerült elérniük, a termékre nagyon sok megkeresés, viszonteladói, külképviseleti ajánlat érkezett. Nekik a félsiker jelentős könnyebséget hozott a bankoktól a gyártáshoz szükséges pénz megszerzésében, hiszen prezentálhatták, hogy a project életképes és rá tudtak mutatni, hogy a hiányzó összeg tisztán az ő kampánybéli járatlanságuknak, hibás sajtókezelésüknek tudható be, nem pedig annak, hogy hülyeséget találtak ki.

    "A közösségi finanszírozással indult projektekben pedig a kockázat összehasonlíthatatlanul nagyobb. Az előre fizetéssel ennek a kockázatnak egy jelentős részét helyezik át a vásárlókra az alkotók."

    Ma még az, mert nincsenek kimunkált szűrő rendszerek, valamint az utókontroll is kezdetleges még, de ez nyilván változni fog. A kockázattal ne törődj, ez egy önszabályozó rendszer, ha a befulladt projectek száma elér egy kritikus értéket, akkor a befektetők majd óvatosabbá, körültekintőbbé válnak.

    [ Szerkesztve ]

    Vennék: 286-os (esetleg XT) alaplapot.

  • RoundRobin

    aktív tag

    válasz gbors #28 üzenetére

    "ritka az olyan projekt, ami sokkal többet összeszed, mint a betervezett költség, és a teljes értéklánc költségét is kevesen számolják végig (hülyék vagy sem). "

    Szerintem költségtervet mindenki készít, csak nem biztos, hogy jót.
    Hiába számolja végig, néz utána mindennek, ha a kapott ajánlatok mondjuk időlegesek, vagy adott darabszám fölött érvényesek, netán reklámárakról van szó mint mondjuk a pcbway esetében, akkor mire lefut a kampány, az derül ki, hogy kevés lesz a pénz. Sokan nem számolnak a site részesedésével és a bevétel adóvonzatával sem. Itt nálunk pl. NAV állásfoglalás ilyen esetekre kétféle verzió is napvilágot látott, egyik alacsonyabb a másik magasabb adóvonzattal. Nem számolnak ráhagyással sem, stb.

    "Az mondjuk OK, hogy fizikai termék esetén lefelé is tudnak menni a költségek, ezzel nem számoltam - a szoftveres projekteknél erre sincs lehetőség."

    Rosszul gondolod. A szoftver úgy néz ki, hogy a kifejlesztése x forint, ha esik, ha fúj. Tehát adott, hogy jó, sikeres kampány esetén magasabb lesz a tiszta bevétel, hiszen 1000 db esetén is ugyanakkora a fejlesztési költség, mint tízszer ennyi esetében.

    Azt nem tudhatjuk, hogy mennyi zárult jól és mekkora nettó haszonnal. Csak tippelhetünk, számolgathatunk.
    Az sem feltétel, hogy a projectgazdák betegre keressék ezeken az ügyleteken magukat. Az már szép eset szerintem, ha létrehoz valaki valamit, megszellőzteti, legyártja, eladja és keres az egészen mondjuk x ezer dollárt. Ebből meggazdagodni ugyan nem fog, de kipróbálta magát, fejlődött és adott esetben nevet szerzett, ami jó löhet egy állás megpályázásánál. A C.H.I.P.-es srácok CV-jében rosszul mutatni nem fog, hogy két projectet lefuttattak sikeresen és ebből az egyik úgy hangzik, hogy "a világ legolcsóbb PC-je" (The world's first 9 dollar PC).

    Ugyan nem ismerem a pontos természetrajzát, anyagi mutatóit, háttérszerkezetét ennek az egésznek, de szerintem ha igaz lenne az, amit írsz, hogy a legtöbb project anyagi csőd és a pénzek eltűnnek, akkor szerintem az egész dolognak már vége kellett volna, hogy legyen.
    Szerintem a kickstarter valahogyan utógondozza is a projecteket, mivel tudok olyan történetről, ahol részleges visszatérítés történt.

    Én azt tenném, hogy előszűrném a dolgokat, a komolytalan, nyilvánvalóan bukásra itélt ötleteket nem hagynám kifutni, vagy homokozóba tenném őket, ahonnan csak adott feltételek teljesülése esetén kerülhetnének ki, a kifutott, eredményesen zárult projectekhez pedig pénzügyi kontrollt biztosítanék..

    Vennék: 286-os (esetleg XT) alaplapot.

  • RoundRobin

    aktív tag

    válasz gbors #30 üzenetére

    Ami tisztán szoftver termék és nagyon komplex, mint pl. egy mai igényeknek megfelelő játékprogram, ott a költségeket nagyon nehéz tervezni, mert eleve sok kód megy a kukába, nehéz jó fejlesztőt találni és meglehetősen sokat elvisz a grafikusok, zenészek munkája, mivel tudják, hogy nagyon sok múlik rajtuk. Nem ritka az sem, hogy előtanulmányokat kell végezni a szoftverhez, esetleg szakértőt, szakértőket bevonni, vagy éppen kölcsönözni kell drága készülékeket, pl. 3D scannert.

    Amit írtam, az akor is igaz. A darabra jutó fejesztési költségátalány akkor is csökken, ha veszítenek rajta. Tehát nagyobb rendelési igény esetén a veszteségük is csökkenni fog. Az meg azért nem mindegy, hogy ha már veszítek, akkor az húsz dollár lesz, vagy húszezer.

    A szűrés költségei minimálisak. Gondolj bele, a C.H.I.P. 2 milliós bulijából a kickstarter 5 %-ot, azaz ötvenezer dollárt nyert. Egy-egy projectfelügyelő költsége évi 50 ezer dollár lehet és egy ember képes felügyelni egyszerre akár 50-100 projectet is, tehát évi átlag úgy 300 project kontrollját tudja biztosítani. Ha a jutalékot 1 %-kal emelnék, akkor is, bőven telne rá. Egyébként én úgy sejtem, hogy a kickstarternél már üzemel is valamiféle controlling.

    Ez még mindig jobb lenne mindenkinek, mint a noname termékét piacra futtatni, aminek millió dolláros költségvonzata lenne, ha csak egy szűkebb régiót, mondjuk európát vesszük. Világszinten ismertté és elérhetővé tenni egy terméket egy kezdőnek egyedül gyakorlatilag lehetetlen. Ahhoz kapcsolatok kellenének, le kéne feküdni elosztóláncoknak, médiának, stb. Egy komoly team is véresre dolgozná magát, amíg képes lenne megismertetni a terméket európa fél milliárdos népességének zömével. Itt az a jó, hogy az érdeklődő házhoz jön, úgy ismeri meg a terméket, hogy az a fejlesztőnek külön pénzébe nemigen kerül.
    Esetleg megken saját zsebből pár online ujságírót, vezérbloggert, szakcikket rendel tőlük, stb. hogy a látogatottsága, az ismertsége nőjön, a többi meg a főoldalak híreit úgy is átveszi kéretlenül is. Ez az út még mindig sokkal olcsóbb, mint profi termékbevezető kampányt indítani, reklámidőt vagy -felületet venni.

    Vennék: 286-os (esetleg XT) alaplapot.

  • RoundRobin

    aktív tag

    válasz gbors #34 üzenetére

    Én nem így gondolom. A kontroll az alapítás után kezdődik. A pénz a controllernél van, ő egyenlíti ki a rész számlákat és figyeli a részteljesítést. Az tény, hogy vannak esetek, amikor ez nehézkes, de az össz projectállomány 80 %-ának kontrollja még mindig kisebb rossz, mintha kontroll nem is volna.

    A 6 óra több mint elég, ha a project tulajdonosa jelentési kötelezettséggel tartozik.

    A szoftveriparban én otthon vagyok. Egy ügyviteli szoftver esetében pl. bármikor forintra kiszámolom neked a költségvonzatot - természetesen a rendelői igény ismeretében - és még garanciát is vállalok rá.

    Vennék: 286-os (esetleg XT) alaplapot.

  • RoundRobin

    aktív tag

    válasz gbors #37 üzenetére

    Nem minden projecttel lehet megcsinálni, van amikor a teljes összeget oda kell adni, de amit te felvetsz, már az is védelem, mivel a teljes összeg bizonyos részét (mondjuk 15-20 %-át) kapja meg csak és ha azt nem arra költi amire kérte, akkor a többihez nem fér hozzá. A támogatók buknak ugyan, de nem a teljes összeget.

    Ha én csinálnám, az lenne, hogy komplett megvalósítási tervet kelene mellékelni a project végéig. Ebben vázolva, hogy miként képzeli el a gazda a kivitelezést. Igazolnia kellene a beszerzési forrásait, az árakat, a kigyártási fázisokra kapott ajánlatokat (tekintve, hogy ezek cégesek 1 maillel, telefonnal, vagy sok esetben egy honlap látogatással lehet csekkolni) és ha azok alatta vannak a megnyert összegnek, akkor kerülhet megvalósítási fázisba a project. Onnan remélheti az első részletet.

    Van persze, hogy ha úgy köti le a gyártást, akkor ki kell fullra fizetni, hiszen mondjuk elektronika esetében más ajánlatot kap 500 és mást, nyilván kedvezőbbet 5000 darab esetén. De hát, nem mind ilyen, szerencsére.

    Vennék: 286-os (esetleg XT) alaplapot.

  • RoundRobin

    aktív tag

    válasz gbors #37 üzenetére

    "Az a fajta becslési pontosság, amiről írsz, akkor lehetséges, ha rutinfeladatról van szó, amit már 10+x megcsinált valaki. És még ezzel együtt is gyakran mellémegy,"

    Elárulok egy titkot. A fejlesztőknek, fejlesztőcégeknek van saját kódbázisuk és amikor kérsz valamit, akkor úgy kalkulálnak, hogy a már megírt kódrészeket újrahasznosítják, azonban a kalkulációba természetesen beszámolják, mintha azok még meg sem volnának. Ez ad annyi előnyt, hogy gond esetén is legyen elég idő befejezni a munkát határidőre.

    Csak ugyanez játékprogram esetén nem lehetséges, mert ott gyakran ismeretlen területen vitorlázik a fejlesztő, vagy kódot hegyez és ez mindkettő időigényes, de hogy mennyire, azt pontosan kiszámolni képtelenség.
    Ezért népszerűek az engine-ek, mert azok már készek, dokumentálva vannak, csak éppen drágák és meg kell ismerni őket ami első körben időigényes. .

    Vennék: 286-os (esetleg XT) alaplapot.

  • RoundRobin

    aktív tag

    válasz gbors #43 üzenetére

    "Rendes tőled, hogy a kommerciális szoftverfejlesztés egyik alaptételét ilyen bizalmasan megosztottad velem"

    Mivel vitattad, megkérdőjelezted, így rákényszerültem. :)

    "Megjegyzem, eddig munkamennyiség becslésről volt szó, nem üzleti ajánlatról."

    Utóbbinak előfeltétele az előbbi.

    Vennék: 286-os (esetleg XT) alaplapot.

Új hozzászólás Aktív témák