Új hozzászólás Aktív témák
-
Landsmann
addikt
Az agy valóban csodálatos szerv, tele rejtélyekkel. Némi adalékkal tudok szolgálni saját tapasztalatból. Előljáróban annyit, hogy egyébként jó alvó vagyok. Ha lefekszek, 1-2 perc alatt el is alszok.De azért vannak kivételek. Természetesen, ha van valamilyen gond, (munkahelyi, családi vagy egyéb problémák) akkor nehezebben tud az ember elaludni, hiszen állandóan ezen jár az agya.
Az elalváshoz valóban jó a monoton hang. DE azért ez is egyénenként változik. Van aki a teljes csendben tud elaludni, más zenét hallgat, vagy tv-t néz. Részemről inkább a csendes módszert, vagy a tv-t választom. Egy időben a bekapcsolt rádioóra aludtam el. A rádió 1 óra múlva kikapcsolt, én addigra javában aludtam. Aztán ezt a módszert elvetettem, pedig éveken keresztül alkalmaztam. Az ok az volt, hogy mindaddig, míg zene szólét, semmi gond nem volt. Hanem ahogy beszéd szakította meg a zenét, felébredtem.
Az esetenkénti délutáni szunyókálások is könnyen mentek tv nézés közben, főleg ha érdektelen volt a műsor. Mindez éveken keresztül ment így, minden a legnagyobb rendben. Mindaddig, míg valami nem történt. Ez a valami egy rosszullét volt. Volt korábban is olyan. Erős szédülés, hányinger, verejtékezés, kézremegés, fejfájás, melegség érzés, álmosság. Szédülés, hányingeren és álmosságon kívül a többi tünet fél, egy órán belül elmúltak. A szédülés elég intenzíven 3-5 óra hosszáig tartott, de tulajdonképpen ahhoz, hogy minden rendbe legyen, kellett 2-3 hét. Éppen ebben az időben egy műtét előtti kivizsgálás során felvetődött ez a rosszullét, ami évente 3-4 alkalommal előjött. Természetesen újabb vizsgálatok műtét előtt. Lényeg az, kiderült vertebrobasilaris syndromam van, ami tulajdonképpen agyio keringési zavart jelent. Emiatt lett agyi infarktus két helyen az agyban. Ez az utolsó rosszulétkor keletkezhetett, mert azután jelentkeztek olyan dolgok, amik azelőtt nem voltak.
Ezek a változások az alvásra is kihatással lettek. Érdekes módon az éjszakai alvásokkal tulajdonképpen semmi gond nem volt ez után sem. Minden maradt a régi kerékvágásban, egy apró mozzanattól eltekintve. Maga az alvás rendben volt, de ha felébredtem valamire, tehát nem csak úgy magamtól ébredtem fel, akkor keleltt egy kis idő, mire összeszedtem mgam. Egyszerűen nem tudtam hol vagyok, mi történt. Viszont a nappali elalvások már drámaian másképp néztek ki. Hozzáteszem, akkoriban sokszor tört rám az álmosság. Mivel a műtét után úgyis táppénzen voltam, aludhattam nappal is. (a műtét nem az aggyal volt kapcsolatos)
Tv halkan szólt, én elaludtam rajta. Szinte minden kis halk változásra valósággal felriadtam. De olyan apróságokra, hogy mondjuk megy a film, majd reklám megszakítja. Erre a változásra, vagy arra, mikor zene után beszéd következett, vagy egy hangosabb autó elment a ház előtt, mindenre felriadtam. Ilyenkor is nagyon nehezen szedtem össze magam, mire minden kitisztult. Heves szívdobogás, kézremegés vett elő. Óránként akár többször is előfordult. Na, az ilyen ébredések maga a pokol volt. Ezekben mindig volt valami rossz érzés, amit egyszerűen képtelen voltam megfogalmazni. Hiába volt halk a hangváltozás, olyan felriadás volt az eredménye, mintha egy puskát durrantotak volna el mellettem.
Borzasztó érzések voltak a nem természetes ébredések.
Egy hibáésan működő agy tud furcsa dolgokat produkálni. Nem csak alvás közben, hanem éber állapotban is. Van tapasztalatom.Videóim: http://www.youtube.com/landsmann?sub_confirmation=1
-
Landsmann
addikt
Azt nem mondtam, hogy féltem elaludni. Eszembe sem jutott. Inkább furcsa volt. Az a pár másodperc volt durva, míg tudatosult bennem, hogy mi is a helyzet. Hát, ha ez hosszú időn keresztül fennált volna, az a szívet rendesen kikészítette volna, de szerencsére ez csak a nappali alvásra, szunyókálásra vonatkozott. Az éjszakák általában nyugodtan teltek, néha álommal, néha álom nélkül. Az elmúlt bő másfél évben azért javult a helyzet, mégha nem is lett (nem is lesz) olyan mint azelőtt. Nem viselnek meg annyira a felriadások, meg ritkábbak is lettek. Azért az idő sok mindent elintéz, nomeg az agy is nagyon sokat tud alkalmazkodni. (míg van minek alkalmazkodni
)
Inkább az volt elrettentő, mikor fényes nappal meló közben felejtettem el, hogy kell kezelni a pénztárgépet, amit akkor már három éve kezeltem nap mint nap. Na, akkor rinyáltam egy kicsit, hogy akkor most mi is van? Gondolj bele, valamit évek, év tizedek óta használsz rutinból, még akár álmodban is, aztán egy szép napon azon veszed észre magad, hogy nem tudod hogy kell kezelni azt a géped, pedig még 1 perce is használtad. Ez azért az ember lelki világának és önbecsülésének is oda tud ám tenni rendesen.
[Szerkesztve]Videóim: http://www.youtube.com/landsmann?sub_confirmation=1
-
Landsmann
addikt
Tény, hogy az elalváshoz a kifárasztásos módszer is jó megoldás. De már más is írta korábban, legjobb a rendszeresség. Ha nagyjából azonos időben fekszünk le, és nagyjából azonos időben kelünk fel. A szervezet rááll erre, aztán mikor eljön az alvás ideje, akkor elég gyorsan tör álom az emberre. Az is tény, ha valamiért ekkor nem kell, vagy nem lehet aludni, akkor ez az időszak maga a pokol. Majd le ragad az ember szeme. DE ez az állapot fél, egy órát tart. Mikor már túl van a krízisen, azután úgy érzi, egész éjjel talpon tud lenni. Persze még később is jönnek hullámban ilyen álmos periódusok. A megszokás nagy úr, a szervezet szeretne pihenni. A rendszeres kizsákmányolás megbusszulja magát, betegség formájában.
Mindenkinél egyénenként változik, hogy milyen módon tud a leghamarabb elaludni. Az biztos, ha azon stresszel az ember, hogy ''jaj, gyorsan el kellene aludni, mert reggel korán kell kelni'', akkor az az éjszaka igencvsak fárasztóra fog sikeredni. Nem tud gyorsan elaludni, és az alvás sem lesz pihentető.Videóim: http://www.youtube.com/landsmann?sub_confirmation=1
-
Landsmann
addikt
Ez az időpontban való ébredés valóban működik. Én is próbáltam már. Lefekvés előtt tudatosítani kell, hogy pontosan mikor akarunk ébredni, majd azt is, hogy éppen mennyi az idő. 1-2 perces eltéréssel felébred az ember. Különösebben nagy gyakorlás sem kell hozzá. Persze jöhet a kérdés, honnan tudja a szervezet, hogy mennyi az idő? KIt érdekel, honnan tudja. Lényeg, hogy működik. Az óra működése kit érdekel? Lényeg, hogy a beállított időben csörögjön.
De mivel az emberben ketyeg a biológiai óra, ezért ha tudatosítjuk az agyban, hogy mennyi az idő és mikor akarunk felébredni, mindjárt van viszonyítási alapja.Videóim: http://www.youtube.com/landsmann?sub_confirmation=1
-
Landsmann
addikt
Mint korábban szóba került, van az a fránya bigyós óra, ami ráadásul nem is 24 órás. De ettől függetlenül szereti, ha azonos időben fekszik le az ember. Nem jó a se túl, se későio lefekvés. Én is tapasztalatból tudom. Mikor a szakmunkásba jártam, 4:30-kor keltem, mert 5:20-kor ment a busz. 60 km zötykölődés után iskola, aztán hazafelé indulás 14:10 vagy 14:40-kor. Érkezés 15:50 vagy 16:15-kor. Ezután némi zabálkás, tanulás következett. Persze ez így elég fárasztó. A buszon alvás reggel, délután. De legrosszabb a rggel fél ötös felkelés volt. Egy időben már olyan fáradt, álmos voltam egész nap, hogy este 7 órakor lefeküdtem. Hogy mi lett az eredmény? Még nagyobb fáradtás és álmosság, mint azelőtt. Olyan éjfél körülre kialudtam magam, aztán egy órányi hánykolódás, majd újabb alvás. Igen ám, de fél ötkor olyan fáradt voltam, mintha nem is aludtam volna semmit. Kikísérleteztem és azt találtam, este 9 és fél tíz között volt az ideális lefekvési idő. Ekkor voltam a legpihentebb napközben.
Szóba került korábban az álmodás is. Épp pár napja olvastam valamiben, persze már nem először, hogy akkor emlékszünk vissza az álmunkra, ha közben, vagy közvetlenül utána felébredünk. Éppen így jártam hajnalban. Telefonom prüttyögött, hogy lemerült az akku. Erre ébredtem és az éépen akkor folyó álomra emlékszek.
Olyan is van, hogy akkor ott ébredéskor emlékszünk az álomra, de reggelre már nem. Azt tudjuk, hogy álmodtunk, de a történetre nem emlékszünk. Aztán teljesen váratlanul, nappal, akár több nappal később is, valamiről beugrik az álom története.Videóim: http://www.youtube.com/landsmann?sub_confirmation=1
-
Landsmann
addikt
Bizony az ilyen össze-vissza alvások megzavarják a biológiai órát. Ki kell tapasztalni,hogy melyik az az időszak, amikor célszerű lefeküdni. Nekem fél 11 és 11 közötti az ideális. ha később fekszek, (akár fél órával) akkor fáradtan kelek, ha hamarabb, akkor meg álmosan. Persze van időszak, amikor nem érzem jól magam, majd leragad aszemem, akkor olyan 9 és fél 10 között fekszek. Kialvási szempontból ennek nincs jelentősége, mert ugynaolyan hulla fáradtan és álmosan kelek, mint amikor lefeküdtem. De Ez akkor van, amikor rosszul érzem magam. Olyankor az álmosság mindig rámtör. Még az a jó, hogy aludni iylenkor is tudok. Akkor még csak igazán. Akár 12 órát is.
Nem célszerű a napközbeni 1-3 órányi szunyókálások. Volt, hogy én is csináltam, mert nagyon álmos voltam. Tévét néztem, aztán 5-6 óra tájban megszunnyadtam. Aludtam 1 másfél órát. Aztán éjszeka nehezebben ment az elalvás.
Azok vannak a legrosszabb helyzetben, akiknek rendszertelen a munkakezdése. Nyílván valmilyen szinten ehhez is hozzá lehet szokni, de mégsem olyn, mint aki nap mint nap azonos időben tud lefeküdni.Videóim: http://www.youtube.com/landsmann?sub_confirmation=1
)
Új hozzászólás Aktív témák
lo Érdekes egy dolog az alvás, mint folyamat. Talán a legérdekesebb mégis az, hogy bár a...
- World of Tanks - MMO
- LEGO klub
- Garmin Forerunner 165 - alapozó edzés
- Milyen alaplapot vegyek?
- Politika
- Samsung Galaxy S24 Ultra - ha működik, ne változtass!
- LG 34GS95QE-B: OLED paneles, ívelt gamer monitor
- Ukrajnai háború
- Autós topik
- Nyíregyháza és környéke adok-veszek-beszélgetek
- További aktív témák...
