Keresés

Aktív témák

  • divot

    veterán

    válasz rog #2 üzenetére

    Röviden az, hogy algoritmus szintig le lehet védeni mindent. Aminek egyértelmű következménye, hogy a kicsi szoftverfejlesztők megszívják, mivel nincs elég pénzük az uniós szabadalmi eljárás végigviteléhez.

  • divot

    veterán

    válasz rog #5 üzenetére

    Itt egy rövid összefoglaló (picit populáris, de nem szaklapból van):

    Néhány konkrétum ízelítőül. A folyamatsáv az egyes folyamatok előrehaladását jelző elem. Szinte valamennyi grafikus felülettel rendelkező szoftver használja. Folyamatsávot láthatunk például, ha az internetes böngészővel betöltünk egy oldalt, egyik helyről adatokat mozgatunk a másik helyre, vagy e-mailt küldünk ismerősünknek. Ha a direktívatervezet megvalósul, folyamatsáv csak azokba az alkalmazásokba kerülhet, amelyek készítői megfizetik a szabadalmi díjat.
    A webszerverek legtöbbje tömöríti az internetes oldalakat, hogy a hálózatot minél hatékonyabban használja. A szoftverszabadalmak legismertebb kritikusát, Gregory Aharoniant a tömörítési szabadalom megsértésével vádolták meg, mivel saját weboldalt működtetett. A direktívatervezet megszavazását követően tehát minden saját internetes oldalt üzemeltető europolgárnak szabadalmi díjat kellene fizetnie a tömörítési eljárást bejegyeztető cégnek.
    Az egyik nemzetközi szoftvergyártó cég levédette a több lapból álló füles párbeszédablakokat, mint saját megjelenítési eljárását, holott ezt manapság rengeteg alkalmazás használja. De a direktíva értelmében az lwz tömörítési eljárás jogbirtokosának engedélye nélkül nem lehetne olyan programot sem készíteni, amelyik gif, zip vagy pdf formátumú fájlt állít elő, így megszűnne az a lehetőség, hogy az így tömörített adatokat ingyenes szoftverek segítségével tekintsük meg. Ugyanakkor a fényképek gazdaságos tárolását lehetővé tevő jpeg tömörítés is szabadalmi védelem alá kerülne, annak ellenére, hogy az eljárás elméletének kidolgozása az 1768-ban született Joseph Fourier francia matematikus nevéhez fűződik.
    Az európai szoftverszabadalom ötlete tehát mindennek nevezhető, csak hasznosnak nem, bár azok a nemzetközi nagyvállalatok, amelyek már jelenleg is több tízezer bejegyzett szabadalommal rendelkeznek, erről nyilván másként vélekednek. Ezen multinacionális vállalkozások ugyanis az új szabályozás eredményeként olyan gazdasági erőfölénybe kerülhetnek, amellyel könnyedén elsöpörhetik a kisebb konkurens cégeket. A szoftverfejlesztő vállalatok között ráadásul csak elvétve akad olyan, amely a szoftverszabadalmakból bevételt remélhet, mivel ehhez vagy akkora szabadalmi portfólióra van szükség, mint amilyennel az IBM vagy a Microsoft bír, vagy minden programfejlesztési tevékenységet fel kell függeszteni. Mert ha az A szoftverfejlesztő csak egy-két szabadalommal rendelkezik, de megpróbál díjat szedni valamely másik, több szabadalommal rendelkező B szoftverfejlesztőtől, nagyon hamar kapni fog egy horribilis összegről kiállított számlát és hozzá csatolva egy hosszú listát arról, hogy tevékenysége során a B cég mely szabadalmait sértette meg.
    Említésre méltó az is, hogy a szabadalmak uniós bejegyeztetése tételenként nyolcmillió forintba kerül. Ha tehát egy fejlesztőgárda forradalmian új, eredeti ötletektől hemzsegő szoftverrel rukkol elő, akkor szerzeményük védelme akár több száz millió forintba is kerülhet, elkerülendő, hogy valamelyik multi csapjon le az újdonságokra, és szabadalmaztassa azokat saját szellemi termékeként. Belátható, hogy ez meghaladja a Magyarországon is tucatszám működő apró vállalkozások teherbíró képességét.

  • divot

    veterán

    Az a durva, hogy dr. Csepeli György, az IHM államtitkára idehaza még megígérte a linuxos társaságnak, hogy a magyarok nem támogatják a tervezetet, aztán meg két hét múlva az IHM kiadott egy nyilatkozatot, hogy milyen jó is ez a szoftverszabadalom, mert teljes mértékben megegyezik a honi informatikai vezetés elképzeléseivel.

  • divot

    veterán

    válasz Adi #34 üzenetére

    Utóbbi. (Ide egy földre sercintő szmájlit tessék elképzelni.)

Aktív témák