- Windows Insider Program
- Microsoft Office és Office 365 topic
- Telekom otthoni szolgáltatások (TV, internet, telefon)
- Hálózati / IP kamera
- Facebook és Messenger
- Mikrotik routerek
- Milyen NAS-t vegyek?
- Kínában túl sok az EV, fokozódik az árháború
- Van, amit nehéz lett megtalálni a Google keresőjével
- Kodi és kiegészítői magyar nyelvű online tartalmakhoz (Linux, Windows)
Új hozzászólás Aktív témák
-
#06658560
törölt tag
nem, a megtermelt energia a gravitacio eredmenye. Amikor ralepsz, akkor piezo kristalyokat osszenyomsz. Ehhez kell a gravitacio, emi lefele huz teged. Az meg mindig hat, mikozben te egy masik iranyban mozogsz. Autoknal is alapvetoen a gravitacio adja vissza az energiat, es ez is olyan hulladekenergia, mint pl a kipuffogogazok valamilyen hasznalatanal visszanyert. Ugyanis ha nicns semmi a talajban, akkor is megvan a hatas, csak vegkepp nem hasznalod, szepen hove alakul az uttestben, mikozben csillapitott rezgest vegez az uttest anyaga.
-
shtml
őstag
A leírásod nem egészen pontos:
Bizony meghajlik az a piezo, különben nem keletkezne feszültség. Csak miután a dolog oda-vissza működik (ideális piezo esetén, ahogy írod is), a létrejött feszültség meg is szűnik, amint a piezo rugalmasan visszahajlik az eredeti állapotba - hiszen a feszültség önmagában még nem munka, ahogyan az erő sem az. Vagyis a piezo mindaddig lényegében mechanikai energiát tárol, amíg az energiát elektromos úton ki nem veszed belőle, vagyis adott feszültségen áram nem folyik.
Amikor úgy lépsz le a piezóról, hogy nem veszed ki belőle az energiát, akkor a rugalmas alakváltozás esete forog fenn, vagyis lelépéskor az (ideális) piezo ideális rugóként működik és mintegy visszalök az eredeti magasságba. Ilyenkor nem történik mechanikai munkavégzés, csak a helyzeti energia alakul át mechanikai energiává (a rugóban/piezóban tárolva), majd pedig vissza.
Ha kiveszed a piezóból az energiát, akkor is visszahajlik az eredeti állapotba, ám ekkor nem fog erőt kifejteni az adott úton, ezért neked magadnak kell felemelned magadat a gravitáció ellenében.
Ezért is javasoltam Kopinak, hogy számolja ki, mennyi mechanikai munkát végez, ha felmegy a lépcsőn, hiszen itt gyakorlatilag arról van szó.
A szakember olyan barbár, akinek tudatlansága nem terjed ki mindenre. (Stanislaw Lem: Az Úr hangja)
-
shtml
őstag
Továbbra sem értek egyet veled. Ha belegondolsz a már említett mechanikai rugós analógiába, akkor azonnal látod, hogy energiát csak úgy tudsz bevinni a rugóba, ha az (rugalmas) alakváltozást szenved. A piezokristállyal sincs ez másképp.
A gázöngyújtós példád sántít:
"Adott erővel elkezded szorítani. Érzed, hogy keményen ellenáll. De fizikai értelemben nem végzel ekkor még munkát."
Ahogy szorítom a gázöngyújtót, erőt fejtek ki egy adott (igaz, kicsi) úton, vagyis munkát végzek. Olyan nincs, hogy energiát közlök a piezokristállyal anélkül, hogy az rugalmasan deformálódna - hiszen a piezokristálynak kapacitása is van, amely kapacitáson feszültség jelenik meg, vagyis töltéselmozdulás történt. De a töltésel átrendeződése a piezokristályban eleve a mechanikai deformáció hatására közetkezik be.
Vedd észre, hogy a szikra még azelőtt indul meg, hogy hirtelen könnyűvé válik a mozgás, hiszen a bevitt energia jön ki elektromos energia formájában. Amikor könnyűvé válik a mozgás, akkor már nem végzek munkát, hiszen van ugyan megtett út, de erőkifejtés nélkül, azaz nem történnt munkavégzés.
"A kristály visszafele is működik, azaz ha feszültséget kapcsolsz rá, akkor meg akar hajolni. [...] Ha hagyod hajolni, akkor áram is lesz, tehát energiát viszel be ami mindjárt az elmozdulás során ki is jön a rendszerből."
Éppen hogy nem jön ki, legalábbis ideális, veszteség nélküli kristálynál nem. Áram két okból folyik: egyrészt mert a kristályban töltésátrendeződés következik be, másrészt pedig mert a kristály nem ideális, ui. véges az elektromos ellenállása. Különösképpen hibás az a kijelentésed, hogy a befektetett energia a kristály elmozdulásakor (elhajlásakor) ki is jön a rendszerből. Ezzel gyakorlatilag azt állítod, hogy amikor egy rugót energia befektetésével összenyomok, akkor ezen elmpzdulás (összenyomódás) során a befektetett energia ki is jön a rugóból.
Az egyéb anyagokra is jellemzó rugalmasság más tészta, hiszen a piezokristály nem veszteségmentes energiatároló ill. -átalakító. Amint pl. a sima rugó sem. A veszteségek mértéke persze eltérő lehet.
Kérlek, gondold át még egy kicsit, amit most leírtál, akkor rájössz, hol van benne a hiba.
A szakember olyan barbár, akinek tudatlansága nem terjed ki mindenre. (Stanislaw Lem: Az Úr hangja)
-
shtml
őstag
A gázönyújtós példádhoz egy analógia:
Van egy gázzal töltött labdám, amelyben a gáz belső nyomása kezdetben egyenlő a légköri nyomással. Majd összeszorítom a labdát, a légköri nyomás fölé emelem a benne lévő gáz nyomását, vagyis munkát végzek. A labdán van egy állítható nyomású szelep, amely ha egyszer kinyit, akkor már nyitva is marad, pl. átszakad a membránja. Ahogy összenyomva tartom a labdát, elkezdem csökkenteni a szelep nyitási nyomását és egyszer csak megnyit a szelep, kiáramlik a gáz és munkát végez pl. egy dugattyú elmozdításával. Na de a munkát már korábban, a labda összenyomásakor befektettem és a gáz akkor is kiáramlik és munkát végez, ha a szelep megnyitása előtt egy satuba teszem a labdát, amely ugye nem képes további energiát közölni a gázzal.
Most tekintsünk el attól, hogy a szikra után a kezem tovább szorítja a piezokristályt, amint a labdát is tovább tudom szorítani a szelep megnyitása után is. A lényeg szempontjából mindkét esetben irreleváns a további energiaközlés, hiszen az mindkét esetben akár el is kerülhető.
Edit: A szelep nyitási nyomásának csökkentése analóg a szikraköz csökkentésével.
[ Szerkesztve ]
A szakember olyan barbár, akinek tudatlansága nem terjed ki mindenre. (Stanislaw Lem: Az Úr hangja)
-
shtml
őstag
OK, akkor tedd a piezot egy satuba, szorítsd meg, majd reteszeld a satut, hogy ne engedjen ki - de azért ellenőrizd, hogy a satu továbbra is szorítsa a piezot. Ezután csökkentsd a szikraközt és próbáld ki, vajon lesz-e szikra.
Te ott téveszted el a dolgot, hogy nem veszel figyelembe két dolgot. Az lényegesebbik az, hogy bármely rugalmas testre ható erőt csak munkavégzéssel tudsz létrehozni - az erő fenntartásához persze már nem kell munkavégzés. Ez logikus, hiszen megnő a rugalmas test belső energiája, azt meg a semmiből nem szerezheti. (A rugalmatlan testeket hagyjuk, mert azokból nem nyerheted vissza az energiát, hiszen az a belső szerkezetváltozásra és súrlódásra fordítódik.)
A másik az, hogy a szikra által leadott energia igen kicsi. Éppúgy, ahogy kicsi munkát végzel a piezo összeszorításakor, ezért ezt a munkát hajlamos vagy elhanyagolni.
A piezónál nem csupán a kapacitás tárolja az energiát. A pezo egy energiaátalakító eszköz, amely a benne lévő mechanikai feszültséget (ill. annak egy részét) képes villamos energiává alakítani, ha rákapcsolsz egy fogyasztót.
A szakember olyan barbár, akinek tudatlansága nem terjed ki mindenre. (Stanislaw Lem: Az Úr hangja)
Új hozzászólás Aktív témák
it Egy már régóta ismert energiatermelési mód szellemes felhasználását tesztelik Japánban és Nagy-Britanniában.
- APPLE MacBook Air 2020 13" Retina - M1 / 8GB / 256 GB SSD / MAGYAR / 96% akku, 81 ciklus / Garancia
- LG NanoCell 55NANO766QA Halvány píxel csík
- Philips 58PUS8545/12 1 ÉV GARANCIA Játék üzemmód
- Tyű-ha! HP EliteBook 850 G7 Fémházas Szuper Strapabíró Laptop 15,6" -65% i7-10610U 32/512 FHD HUN
- Bomba ár! HP EliteBook 840 G5 - i5-8G I 8GB I 128GB SSD I 14" FHD I HDMI I Cam I W10 I Gari!