Új hozzászólás Aktív témák

• #24 shabbarulez őstag foodlf #6

  Új Válasz 2008-09-23 22:10:24 #24

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  shabbarulez

  őstag

  válasz foodlf #6 üzenetére

  Ilyen technológiával jelenleg egyetlen cég sem kínál lakossági szolgáltatást Mo.-on, sőt semmelyik PON variánssal. Ez FTTH hálózat G-PON technológiával, végig optikai szálon egészen az előfizető otthonáig. Amit a Digi épít ki az FTTB+UTP, az optikai ott a lakótömbig ér el és tömbön belül UTP kábelzés van, a technológiája pedig aktív ethernet. Ez két teljesen eltérő technológia, két teljesen eltérő kialakítás, nem sok közük van egymáshoz.

  A G-PON 2.5/1.25 Gbps kapacitást visz el egyetlen üvegszálon és mellette akár broadcastba egy harmadik csatornán lehet hagyományos tv szolgáltatást kínálni, akár analóg, akár DTV formában vagy az adathálózaton IPTV-vel. Ez a kapacitás 32 vagy 64 előfizető között oszlik meg, de úgy hogy minden végponton megjelenik ez a kapacitás, így gigabit ethernet portos végponti eszközzel akár igen magas sebesség is elérhető.

  A Digi hálózata esetén tudtommal 100 Mbps Ethernet kapacitás végződik az egyes háztömbökben, ott egy ethernet switcen oszlik szét a házbeli lakók között a sávszél, akik UTP-n 100 Mbps-et kaphatnak ebből maximum. IPTV egy ilyen kapacitású hálózaton nem igazán kialakítható, ahhoz szűkös a 100 Mbps gerinc a háztömbökig, minimum gigabit kell. Szóval IPTV-hez eszközöket kellene cserélnie Diginek és a topológia kialakítása sem túl optimális. Épp ezért kínálnak analóg tv szolgáltatást mellé külön coaxon.

  A Digi kialakítása egy speciális, csak szűk piaci területen alkalmazható alternatívára épít, mert csak a sűrűn elhelyezkedő tömbházas területeken alkalmazható. Mivel ezeken a területek a jellegük miatt a legalacsonyabb költségsiznt mellett alakítható ki hálózat, így itt lehet a legolcsóbban adni a szolgáltatást, a Digi is erre épít. Ezt nevezik cherry pickingnek, amikor egy alternatív kiválogatja a fajlagosan legkisebb költségszint mellett kiépíthető, de legsűrűbben lakott területeket, ahol jobb módú emberik is élnek így a bevétel szint viszont maximális. Ezek a területek távközlés szempontjából a leggazdaságossan működtethetők, ha valaki csak itt szolgáltat akkor igen olcsón teheti.

  A Digi által használt technológia pont erre a speciális területre született FTTB megoldást használja, ennek hátránya az UTP rész maximálisan 100 méteres hatótávja. Mivel ez csak tömbházakon belüli lakások között tartható ilyen határok között, ezért ez a fajta hálózati technológia csak itt használható. Az FTTB is igazából inkább csak ott kifizetődő ahol a lakótömbök egymáshoz sűrűn helyezkednek el, ezért van hogy a Digi elsősorban lakótelepeket vagy lakóparkokat választ.

  A G-PON technológiának jóval nagyobb a hatótávolsága akár 10-20km, de ennél nagyobb távolságot biztosító megoldások is léteznek és folynak fejlesztések ennek növelésére. Épp ezért a G-PON nem csak egy igen speciális területi körülmények esetén felhasználható technológia, hanem akár kertvárosi, vidéki kertesházas területeken is kivitelezhető megoldást képes nyújtani. Persze pont e miatt drágább is, ami az árakban biztos hogy meg fog mutatni, Digi féle irreálisan alacsony árszintre felesleges számítani.

  Egy nagy telekom cégnek egészen mások a priorításai, neki széles körűen, széles lakossági csoportoknak kell szolgáltatást nyújtanie, cherry pickinggel nem koncentrálhat csak egy szűk lakossági szegmensre. Gondoljatok bele mi lenne ha pl. ilyen megfontolásból pl. az MT csak a nagyvárosi lakótelepi részeken épített volna ki ADSL szolgáltatás, sőt ilyen speciális esetre biztos hogy nem is ADSL technológiát választott volna. Ha így döntenek akkor ma lenne pár tízezer embernek ADSL-nél sokkal gyorsabb netje, ADSL árszintnél olcsóbban, a nagy többség meg aki kimaradna ebből a jóból meg döhöngene az 56kbps-es betárcsázós netjével. Az MT is megtehette volna amit a Digi, de akkor is szidnák mert a döntő többség a modemes netjével elégedetlen lenne. Épp ezért egy nagy telecom cégnek mindig olyan technológiákban kell gondolkoznia amivel szélesebb rétegeket tud, költséghatékonyan lefedni. Nem véletlenül döntött anno 2000 elején világszerte minden telecom cég az ADSL mellett, mert az tökéletesen megfelelt ezen elvárásoknak. Rövid idő alatt, költséghatékonyan, megfizethető havidíjak mellett széles tömegek számára tette lehetővé a szélessávú internet elérést az ADSL, de ez ugyanúgy áll a kábelnetre is a kábelszolgáltatók részéről. A G-PON is hasonló jellemzőkkel bír, hisz területileg széles körűen felhasználható a nagy hatótávolsága miatt.

• #28 shabbarulez őstag anulu #27

  Új Válasz 2008-09-24 12:15:51 #28

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  shabbarulez

  őstag

  válasz anulu #27 üzenetére

  A szolgáltatók nem ilyen webes internet tv féle QoS nélküli, broadcast minőséget nem igazán elérő tv szolgáltatást fognak kialakítani, hanem olyat ami a kábeles vagy műhódas szolgáltatásokkal versenyképes. Oda pedig kell a sávszél. Egy broadcast HD stream 10-15-20 Mbps körül lehet attól függően mennyire spórolósan használ bitrátát a tartalom tulajdonos. Sajnos amcsiban elég spórolósak nem ritka a 6-8 Mbps-re redukált HD tartalom még broadcast mellett is, ami az igencsak spórolós a minőségen már kiütközik. A netes webes videóknál meg soxor HD-ként nem full HD, hanem 720p-s tartalmat tesznek letölthetővé 1.5-2 Mbps-es bitráta mellett, ami azért szintén nem egy minőség.

  Európában eddig még nem olyan spórolósak a HD csatornák esetén és viszonylag magas 15-20 Mbps körüli bitráták is vannak, remélhetőleg itt nem csapja fel a fejét olyan spórolási kényszer mint ami amcsiban folyik már évek óta. Márpedig ilyen magas bitrátájú streamből kell legalább 3-4-et átvinnie az adatkapcsolatnak. 2 TV-s háztartás az elég gyakori, mellette egy további rögzítési stream szintén elvárt, de inkább 4-gyel szoktak kalkulálni hogy a ritkább kivételek esetén is biztosítható legyen a szolgáltatás, ez pedig rögtön 60 Mbps-et meghaladó szávszélt kíván. Ha e mellé még odaraknak egy szélessávú szolgáltatást 10-20 Mbps sávszéllel, úgy hogy függetlenül tudjon működni a TV-től már eléggé a 100 Mbps közelébe értek, szóval ennyi sávszélre igen szükség van.

  HD VoD tartalmak esetén pedig idővel, főleg ha a kellő adatátviteli kapacitás rendelkezésre áll, könnyen bejöhetnek a Blu-Ray-el megegyező menőséget produkáló VoD-os tartalmat. Ott pedig akár még magasabb bitráták is előfordulnak. Egy 2 TV-s háztartással számolva két ilyen párhuzamos streammel megint erősen 60 Mbps sávszél igény jön ki, pont úgy mint a HD broadcast tartalmaknál. Szóval ez a szolgáltatás ismét szükségessé teszi a 100 Mbps-es adatkapcsolatot.

  Azért az FTTH infrastruktúrát nem rövid távra építik a szolgáltatók, jővőbeli tartalékokkal is kell rendelkezniük. Kérdés broadcast esetén mikor jön majd az 1080p50/60, de talán 5 év távlatában történhet valami előrelépés ezen a fronton is ami némileg ismét növeli a bitráta igényt video tartalomnál.

  Szóval ha hosszabb távra tervez egy cég akkor a HD video tartalmak mellett 100Mbps alatt nem igazán érdemes infrastruktúrát építeni. Nem véletlen hogy FTTH hálózatok esetén jellemzően erre is törekednek. A netes internet tv szerű tartalmakat pedig felesleges a broadcast jellegű tv szolgáltatásokkal hasonlítani, a kettő teljesen más kategória.

Új hozzászólás Aktív témák