Új hozzászólás Aktív témák
-
Rive
veterán
válasz #90088192 #11 üzenetére
Amit tudok nem sok, de szeretnélek megnyugtatni az ólom oxid nem oldódik szobahőmérsékleten vízben.
Ez normál körülmények között úgy nagyjából igaz. Ugyanakkor a vízvezeték-hálózat (pláne egy régi) elég vegyes építésű tud lenni, többféle fémből, plusz a helyi elektromos rendszer is beleszólhat (a vízvezetékcsövek sokszor szolgálnak földelésként), szóval nem igazán kiszámítható, hogy mennyit szól bele ilyenkor az elektrokémia.
És, hamár itt tartunk akkor érdemes megjegyezni, hogy a könnyengyorsanolcsón telepíthető réz vízcsövek forrasztásához akkor is kötelező ólommentes forraszanyagot használni, ha ólmossal igazából könnyebb is, gyorsabb is, olcsóbb is (=> veszett csábító megoldani okosba').
/// Nekünk nem Mohács, de Hofi kell! /// Szíriusziak menjetek haza!!!
-
#90088192
törölt tag
válasz #90088192 #28 üzenetére
Javítom magam, ezüst jodiddal
Ezust klorid
A fényképészetben fényérzékeny papírok készítésére használják. Emellett felhasználják a fotometriában, elektródok készítésekor az elektrokémiában, valamint réztárgyak ezüstözésére is felhasználható.Vagyis nem kell többet orvosi képalkotó eljárásra menned külön
Exponálható lesz a felületed
[ Szerkesztve ]
-
Rive
veterán
válasz #90088192 #70 üzenetére
Az ólom összes izotópja sugárzáselnyelőként működik, ez nem valami konkrét izotóp, hanem ebben a formában szimplán a nagy atomtömeg függvénye.
Van néhány olyan ólomizotóp, ami nem stabil, de természetes ólomban ezek csak nyomokban fordulnak elő, ráadásul csak alfa- és bétasugárzók, azaz a fém ólom ezeket már nagyon vékony rétegben is árnyékolja.
A sugárzáselnyelő anyagokban az elnyelt (radioaktív) sugárzás jellemzően hőként hasznosul, nincs olyan (*), hogy valami sugárzástól sugárzóvá válik.
(*) Neutron 'sugárzás' az kicsit más tészta, de az nem sűrűn szokott szembejönni vízcsőcserénél. Meg van néhány ritka kivétel.
[ Szerkesztve ]
/// Nekünk nem Mohács, de Hofi kell! /// Szíriusziak menjetek haza!!!
-
Rive
veterán
válasz #90088192 #76 üzenetére
Érdekes. Ugyan az a cikk nem kicsit ferdít és túloz, de akkor is valós alapokra épít.
A dolog azon a "kilogrammonként 20 eurós, igen kedvező áron" fordul. Amikor szükséges, akkor minden további nélkül lehetséges egy bizonyos izotópra dúsítani anyagokat: példának okáért a tervezett orosz BREST reaktor hűtőközege ólom-208 (nem néztem utána, milyen tisztaságú, de ez igazából nem is számít - nagyobb tisztaság csak azon múlik, hányszor megy át a dúsítón). Az urán dúsítása (más szempontból: tisztítása) szintén ismerős példa lehet, de ide tartozik a félvezetőgyártásban használt szeletek előállítása is.
A kulcspont, hogy ezek az eljárások jellemzően nem állnak meg kilogrammonként 20 dollárnál, az egyetemi projektek költségvetése pedig igencsak véges, szóval keresik a módot megoldani okosba'
/// Nekünk nem Mohács, de Hofi kell! /// Szíriusziak menjetek haza!!!
Új hozzászólás Aktív témák
- Milyen belső merevlemezt vegyek?
- OLED TV topic
- Kodi és kiegészítői magyar nyelvű online tartalmakhoz (Linux, Windows)
- Milyen autót vegyek?
- Skoda, VW, Audi, Seat topik
- exHWSW - Értünk mindenhez IS
- Kerékpárosok, bringások ide!
- Huawei Watch GT 4 - kerek karék
- Késik a következő S24 Ultra kamerafrissítés?
- Trollok komolyan
- További aktív témák...