Új hozzászólás Aktív témák

• #19 Tzombi csendes tag

  Új Válasz 2007-10-16 20:20:56 #19

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  Tzombi

  csendes tag

  Azért csak bökdösi valami a begyemet. A versre senki nem kérdezett rá. Pedig (szerintem) nagyszerű. Nem akarok neki egy külön írást szentelni, de most közzé teszem az egészet.
  ---------------
  Az ajtó

  Az ajtó becsukódott halkan,
  Tudom megint kívül maradtam
  Döngettem ököllel, olajoztam könnyel
  Harcoltam foggal és harcoltam körömmel
  Véres lett az öklöm, száraz a szemem
  Elsorvadt az ínyem, izzadt a tenyerem
  Homlokomat nyomtam a hideg kilincsre
  Megbénult testemet így vertem bilincsbe
  Könyörögtem lágyan és tüzet okádva
  De rést az ajtón akkor sem találtam
  Kulcsokat szereztem, illet is a zárba
  Mégis ott maradtam, egyedül, kizárva.
  Remegtem, vacogtam a szívem fázott
  Tengernyi kínomtól a küszöb felázott
  Mormoltam szavakat, varázsigéket
  Nem segített rajtam semmilyen igézet
  Átkozódva szidtam ajtókat, kapukat
  Vakon és süketen kerestem az utat
  Beborult az ég is, rám jégeső zúdult
  Templomnak harangja ítéletre kondult:
  "Állj az ajtó előtt örökkön örökké
  Tested, lelked váljon iszonytató kővé,
  Ne érezz fájdalmat, ne hallj meg hangokat
  Borítsa be fátyol szenvedő arcodat.
  Ne tudja meg senki, miért, ki áll ott
  Sírodat ne fedjék halottas virágok
  Vesszen feledésbe neved és személyed
  Ne legyen ki őriz emlékében téged!"
  Megroskadt a testem szörnyű átok alatt
  De nem tiltakoztam, nem adtam hangokat
  Nem rebegtem imát, nem kértem kegyelmet
  Nem terhelték gondok összetört lelkemet.
  Felemeltem fejem az ajtóra nézve:
  "Nem roskadok ősze mégse, mégse, mégse!
  Maradjak egyedül, borítson be átok
  Akkor is, magam is, az ajtóban állok!"

  Budapest, 1999.12.07.

  Amióta kikapcsolom lefekvés előtt a mobilom, azóta utólérhetetlen vagyok az ágyban....

Új hozzászólás Aktív témák