- Telekom otthoni szolgáltatások (TV, internet, telefon)
- Milyen switch-et vegyek?
- Van, amit nehéz lett megtalálni a Google keresőjével
- Rossz üzlet az EV-kölcsönzés
- Milyen routert?
- Mesterséges Intelligencia topik
- Kínában túl sok az EV, fokozódik az árháború
- Vírusirtó topic
- 3 évig még biztosan nem rendelhetünk Xiaomi EV-t
- Kodi és kiegészítői magyar nyelvű online tartalmakhoz (Linux, Windows)
Új hozzászólás Aktív témák
-
Tigerclaw
nagyúr
Ha a mesterséges intelligenciát és kellően magas intelligenciával rendelkező ember készíti, bármi megtörténhet...de a kérdésedre szerintem az a válasz jelenleg, hogy nem.
Számolni tudnak ezek villámgyorsan, de a kreativitás hiányzik. A cikk szerint én inkább BIG DATA analízisnek nevezném ezt nem mesterséges intelligenciának, mert ennyi erővel minden ember által készített algoritmust nevezhetjük AI-nek.
Az a baj a világgal, hogy a hülyék mindenben holtbiztosak, az okosak meg tele vannak kételyekkel.
-
Önmagában a mesterséges intelligencia nem hoz (várhatóan) áttörést. Meg is mondom miért: alapvetően továbbra is emberekhez kell idomulnia. Ajánlom figyelmedbe a Falcon Heavy részét taglaló oldalát a cikknek. Segíthetett volna a helyzeten egy MI? Feltehetően nem. Menet közben több téren is folyamatosan változtak a paraméterek. Az egyre nagyobb és nagyobb teljesítményű rakétahajtóművek miatt nőtt a rakéta tömege és egyben a felvihető tömeg is, amit persze lelkesen propagáltak, és adtak meg az EELV tenderen is. Csakhogy ez aláásta a szerkezeti szilárdság kérdését, hiszen azt eredetileg nem ekkora tömeghez méretezték a teherviselő elemeket - volt ráhagyás feltehetően, de nem elegendő. Emiatt a középső CORE modult meg kellett erősíteni, és borult a szép elmélet, hogy csak összefognak három Falcon 9 első fokozatot, és voilá, itt a szupernehéz rakétánk.
Itt mit tudna tenni egy MI, amit egy ember nem? Az MI-nak is alkalmazkodnia kell a pénzügyi, emberi, teljesítményváltozókhoz (hiába tervezel meg valamit, ami az adott szoftver szerint elvisel X szintű erőhatást, ha egy apró gyártási hiba miatt végül X-1 szintű erőhatásnál már megadja magát).
Abban segíthet a számítógép (és nem is feltétlenül az MI), hogy egy ideálisabb rakétát építsenek, ami bizonyos paramétereknél jobban fog szerepelni. De mint mindennek, ennek is ára van...
A DLR pár emberkéje nekiállt játszani, hogy milyen megoldások lehetnének opciók egy "saját" Falcon 9 rakéta esetén. Kiderült, hogy GTO pályájára (ami ugye az Ariane 5 / 6 számára kritikusnak van tekintve) például a két fokozat alkalmazása messze nem olyan jó, mint a három fokozat. Ez persze megint összetett kérdés, hiszen a Falcon 9 eredetileg csak LEO pályára készült - oda a két fokozat éppen optimális volt. Tehát ilyesmiktől függ, hogy az adott rakéta alkalmazása mikor optimális, és mikor nem.
Egy MI sem tud ilyenkor olyasmit előrántani, ami tökéletes megoldás....
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
Tigerclaw
nagyúr
Szimulátornak viszont nagyon hasznos lehet a számítógép, de ahhoz át kell először adni a teljes elérhető tudást. Gyakorlatilag be kell programozni. Kell egy nagyon pontos fizikai szimulátor, majd egy tervező algoritmus, ami bizonyos paraméterek megkötésével tervezhet mindenféle extrém formájú űrhajót és leteszteli. Ha elég gyors a szimuláció, iszonyatos mennyiségű modellt lepróbálhat ahhoz képest, amire mondjuk 1, 10 vagy 100 mérnök/fizikus lenne képes. Persze lehet hogy nem teljes űrhajót, hanem csak orrkúpot, vagy fúvókát tervezne, vagy épp azt, hogy hova érdemes tenni a hajtóműveket, és több kisebbet, vagy kevesebb erősebbet.
Viszont ez továbbra sem MI, attól függetlenül, hogy olyan gyorsan és pontossággal dobálhatja ki a válaszokat, amire a legintelligensebb emberek sem képesek.
Úgy is mondhatjuk, hogy a számítógép máshogy okos, mint az ember, illetve egyértelműen "fáradhatatlan".
Ha elég rugalmasra tervezik a szoftvert, olyan modelleket is tervezhet, ami még senkinek sem jutott eszébe. Ezt nevezhetjük egyfajta mesterséges kreativitásnak. Autóknál pl. felmerült már belső légcsatornás forma is a légellenállás további csökkentése érdekében. Az egy űrhajónál is jól jöhet. Azt talán ember találta ki, de egy megfelelő algoritmus véletlenül kidobhat valami hasznosat is.
Az a baj a világgal, hogy a hülyék mindenben holtbiztosak, az okosak meg tele vannak kételyekkel.
-
Az a baj, hogy az amit mesterséges intelligenciának hívnak, az nem más, mint hatalmas mennyiségű adat feldolgozása trükkös algoritmusokkal, ami valami meghökkentő végeredményt ad.
A probléma ott van, hogy valójában nincs általános megegyezés arra sem, hogy a tudat hogyan működik (modell meg még annyira se), szóval az intelligencia kérdése eleve egy szürke zóna.
Új hozzászólás Aktív témák
lo Az International Astronautical Congresst lefordítani nem hálás feladat, és elvben nem csak Muskról kellene szólnia...
- LG NanoCell 55NANO766QA Halvány píxel csík
- Philips 58PUS8545/12 1 ÉV GARANCIA Játék üzemmód
- Tyű-ha! HP EliteBook 850 G7 Fémházas Szuper Strapabíró Laptop 15,6" -65% i7-10610U 32/512 FHD HUN
- Bomba ár! HP EliteBook 840 G5 - i5-8G I 8GB I 128GB SSD I 14" FHD I HDMI I Cam I W10 I Gari!
- The Last of Us Part I Ps5