Új hozzászólás Aktív témák

• #34 Stauffenberg nagyúr arn #22

  Új Válasz 2014-07-21 11:10:53 #34

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  Stauffenberg

  nagyúr

  válasz arn #22 üzenetére

  Már ne is haragudj, de a Leica-III 1933-ban jelent meg. Igaz, hogy ebben az évben került hatalomra az NSDAP, de kissé túlzás ezt náci kamerának hívni.

  Ha még a Leica-IIIc Luftwaffe kiadásra mondanád még talán rásüthető lenne, de ez is eléggé necces, mert a Leica elutasította, hogy belevéssék a horogkeresztet tartó birodalmi sast. Ez a legritkább Leica és hatalmas rá a kereslet, ami ha arany, ezüst színű vagy bárhol horogkereszt van rajta, az mind hamisítvány. Egyedül a "Luftwaffe-Eigentum" bevéset és a speciális (katonai sötétzöld) festés, illetve a sorozatszám utal az eredetiségre.

  (#23) Atocha: Aki kicsit is otthon van a sajtófotó történelmében, az tudja, hogy beállított fotók. Ezek nem csak manapság, de már a maguk idejében sem számítottak titoknak. Propaganda fotók voltak ezek, melyek szimbólummá váltak, innentől pedig már nem volt kérdés, hogy pózoltak-e a fotóhoz, mert egyszerűen túlléptek az egyszerű dokumentum funkción és már senkit sem érdekelt. Meg akkoriban azon sem akadt fenn senki, hogy pózoltak, hiszen a korszak sajtóetikája ezt abszolút megengedte. A nagy elődök Roger Fenton és társai az amerikai polgárháborúban, vagy később Ernest Brooks az első világháborúban mind olyan technikát használtak, amelynél egy túlságosan mozgalmas téma megörökíthetetlen volt. Sokkal jellemzőbb volt, hogy tisztek pózoltak a lövészárkokban vagy lovon ülve és bőséggel készültek beállított fotók, melyek az anyaországban jelentek meg propaganda céllal. A második világháborúnak is ezzel a mentalitással ugrottak neki és hatalmas szerepe volt a sajtófotó megreformálásában a Henr Cartier-Bresson, George Roger, David Seymour és Robert Capa féléknek.

  Sokkal több vita folyt viszont Robert Capa "A milicista halála" c. fotóján és folyik a mai napig is. Bár ez a fotó is szimbólummá vált, de nem tudta levetkőzni azt, hogy elvileg ez az első fotó, mely egy embert a halála pillanatában ábrázol, így a természetes kíváncsiság a valódiságát illetően sosem múlik el.

Új hozzászólás Aktív témák