Keresés

Új hozzászólás Aktív témák

  • pengwin

    addikt

    válasz #06658560 #1 üzenetére

    Szerintem digitálisan írástudatlan az, aki elkattintgat fb-on, és ha beidomítják valamire akkor meg tudja azt ismételni, de emellett nem rendelkezik semmiféle kreatív probléma megoldó készséggel.

    Én édesanyámat is ebbe a kategóriába sorolom, pedig ő informatika tanár.
    De a jelenlegi egyetemi rendszerben végzett kollégái sem sokkal jobbak, mert akik tehetségesebekb, azoknak a többsége úgysem tanárnak megy.

    [ Szerkesztve ]

    Üdv, pengwin

  • pengwin

    addikt

    válasz Kékes525 #93 üzenetére

    Az a probléma, hogy sokan itt azt hiszik, hogy a 21. századi oktatás csak és kizárólag az informatikára és a természettudományokra kell koncentráljon.
    Pedig ez nagyon nem jó megközelítés, és kifejezetten káros lenne, társadalmi problémákat átlátni képtelen embereket eredményezne. Arról nem is beszélve, hogy az, amit sokan az itt hozzászólók közül szeretnének (vagyis, hogy az iskolában megtanuljanak a gyerekek rendszerben gondolkodni, nyelveket beszélni és önállóan megoldani problémákat), az elérhetetlen a jó történelem és magyar nyelv-irodalom oktatás nélkül.
    Ha az írott magyar nyelvet nem érti a gyerek, akkor a programnyelvek helyes szintaxisát se fogja felfogni.
    Ha történelmi problémákat nem tud megérteni egy gyerek, akkor az azokkal gyakorlatilag azonos jelenkori problémákat se fogja érteni, a felelős és tudatos választópolgárrá válásról már nem is beszélve.
    A gondolkodni képes, természettudományokban és informatikában jól képzett fiatalsághoz nem a bölcsészettudományok oktatásának leépítésén keresztül vezet az út. Csak hát nagyon sokat kéne változtatni a magyar nyelv, a történelem és idegen nyelvek oktatásának metodikáján, mert katasztrofális hatékonysággal használják ki a rájuk kiosztott óraszámot, és többnyire csak magoltatnak a gyerekekkel, ahelyett, hogy gondolkodni tanítanák őket...

    Történelem és angol szakos tanár leszek, hülyét kapok tőle, hogy előbbi tárgyat évszámokra alapozva tanítják még mindig (az eseményeket irányító folyamatokat meg többnyire éppen csak megemlítik). Az iskolai angol nyelvtanárok többsége meg vagy túl öreg és nem ismeri a korszerű, hatékony módszereket, vagy pedig olyan fiatal, aki vagy kényszerből lett tanár, vagy elhivatottságból, bár igazából mindegy, mivel a jelenlegi egyetemi tanárképzés a vicc kategóriába tartozik.

    Üdv, pengwin

  • pengwin

    addikt

    válasz bambano #100 üzenetére

    "Történelem és angol szakos tanár leszek": máris tudjuk, honnan fúj a szél.
    Nos, ha neked ez jött le abból amit írtam, akkor köszönöm szépen, hogy odaálltál mellékelt ábrának az oktatás problémáiról szóló kommentem mellé. ;]
    Azt is írtam, hogy a jelenlegi módszertannal az összes humán tárgy nagyon rosszul használja ki a meglévő óraszámát, csak afölött nagyvonalúan elsiklottál. Hiába kaptál te is 28 éve elsőrangú humán képzést, ha az csak a magolásról szólt, nem pedig a gondolkodásról és a problémák átlátásáról.
    Kellenek a természettudományok... a munkához. De a matematika, fizika, kémia, informatika ismerete nem fogja az emberek többségének tartalmasabbá, szebbé tenni az életét, nem lesz tőle öntudata, nem fog a személyisége jelentős mértékben fejlődni tőle. Ha a természettudományok felé tolódna el aránytalanul az oktatási rendszer, akkor jó munkaerőnek számító konzumer-drónokat képezne... ami mondhatom rendkívül kívánatosan hangzik.

    Ráférne a magyar oktatásra egy nagy generál, új, gondolkodásra épülő módszertannal, nagyobb, jobban felszerelt vidéki iskolákkal, magasabb tanári fizetésekkel és ebből adódóan jobb szakemberekkel, és úgy általában véve jobb finanszírozással... De mint már fentebb többen is írták, ez túl nagy és hosszútávú beruházás, hogy a jelenlegi rövidlátó politikai elitünk bármit is tegyen érte magától.

    (#113) Aliszalámi
    A finn oktatási rendszer sem biztos, hogy olyan jó ám. Újabban esnek vissza az eredményeik, mert kezd felhígulni a tanári pálya náluk is, ugyanis érkeznek azok a fiatal pedagógusok, akik már nem a régi, poroszos finn oktatási rendszerben szerezték meg az alapismereteket. Angol oktatási szakemberek tanulmányozták ennek a hatását, és kiderült, hogy inkább a kiemelkedően jó pedagóguskarnak köszönhették a sikereiket, mintsem a nagyon szimpatikus és humánus módszertannak.

    [ Szerkesztve ]

    Üdv, pengwin

  • pengwin

    addikt

    válasz vzozo #152 üzenetére

    Nagyon egyet tudok ezzel érteni!
    Én még a konkrét példádhoz azt tenném hozzá, hogy egy kis kitekintést kéne adni a diákoknak mondjuk a LibreOffice-ra csak azért, hogy lássák nem kizárólag egy konkrét program kezelését sajátították el, hanem egy egész eszközfajtáét.

    (#153) zoli62
    Fentebb már írtam a finn oktatási "unikornisról", és arról, hogy angol kutatások szerint mi lehet a visszaesés oka... Az egész finn oktatási rendszer alapvetően egy nagyszabású kísérlet, aminek a sikerességét a következő kb. 15 év végérvényesen el fogja dönteni.

    [ Szerkesztve ]

    Üdv, pengwin

  • pengwin

    addikt

    válasz zoli62 #186 üzenetére

    Sok esetben a tanárok sem tudják, hogy pontosan mit lehet a kreditrendszerben, ami szintén probléma.
    Meg nálunk pl. az alapszak 120, minor vagy specializáció 50, szab.vál. 10 kredit értékben van a képzésben. És a szab.vál. tárgyak között nagyon keresni kell az értelmes tárgyakat, egyáltalán nem bátorítanak arra, hogy más szakok komoly tantárgyait vedd fel a Borkultúra, Honvédelmi alapismeretek vagy a Zsidó kultúra helyett.
    Ráadásként ha tanárnak mész, akkor a 10 szab.vál. kreditet rögtön benyeli a PePzsi modul, aminek az elvégzése kötelező ha tanári MA-ra akarsz menni.

    Emellett ott a probléma, hogy az egyetemek sem bármiféle anyagi forrást, sem elég időt nem kaptak a hagyományos képzésről a bolognai rendszerre való átálláshoz, így gyakorlatilag a hagyományos képzés lett beleerőszakolva az új, osztott, kredites rendszerbe. Valamint ugyanez megtörtént most az osztatlan tanárképzés vissza hozatalával: mivel plusz tantermekről, új oktatókról szó sem volt (sőt, amióta az egyetemen vagyok azóta csökken az oktatói létszám, akik elmennek azokat meg nem pótolják), így nem lehet egy teljesen új képzést kialakítani, vagyis pl. nálunk az osztatlan tanári képzés majdnem 1:1-ben megegyezik a BA+tanári MA képzéssel, és gyanítom nem csak Debrecenben történt ez így.

    [ Szerkesztve ]

    Üdv, pengwin

  • pengwin

    addikt

    válasz bambano #136 üzenetére

    Remélem te csak trollkodni jöttél ebbe a topikba, mert ha komolyan gondolnád ezeket amiket nekem írogattál, akkor az elég durva lenne. Direkt félreértelmezed és összemosod amit írtam: hol jártál te 28 éve a finn oktatási rendszerbe? Miből gondolod, hogy az ottani, a tananyag szigorú számonkérésére épülő hagyományos rendszernek bármi köze is volt ahhoz, amibe te Magyarországon, a szocializmus alatt jártál?
    "BTK-s életforma"...!? Jó látni, hogy a valamelyik főidióta által kitalált "romkocsmák félhomályában merengő bölcsészek"-kép ilyen jól rezonál a tudatos, jól képzett, mindenhez értő választópolgárok körében.
    És képzeld, én egy teljesen általános irányultságú gimnáziumba jártam, ami hosszú évek óta ott tanyázik az ország top10 középiskolája között... akkor mi nem éreztük, hogy "elsőrangú képzésben" részesülnénk mint Te, de azóta nagyon is szembetűnő, hogy a tárgyi tudáson kívül mennyi pluszt nyújtott a mi kis fővárosszéli gimink.
    Végig jó jegyeket kaptam reál tárgyakból, korrepetáltam kémiából és matematikából, kezdetben még voltam fővárosi kémiaversenyen is és vegyész szakra szerettem volna menni. Csak a kémiatanárunk teljesen elvette az egésztől a kedvem: kényszerből volt a pályán (mint annyi más reáltárgyas kollégája), tanítani nem tudott, és ennek következtében 10.évf. végére sehol sem volt a tudásunk a fakultáción és az emelt szintű érettségi felkészítésen elvárt szinttől, nem is mentem ebbe az irányba tovább. És erről nem a heti "mindössze" 2 kémiaóra tehetett, csak és kizárólag a tanár.
    Ennek ellenére köszönöm, nagyon jól meg tudom oldani a felmerülő informatikai és technikai problémáimat, amiknek a megoldásához szerinted szükség lenne a reál tárgyak súlyának növelésére, mert anélkül ez bizony le-he-tet-len!Négy!4!! Azóta az egyetem első 3 évét végigcsináltam egy általam telepített linuxos géppel, megtanultam kezelni teljesen új programokat és egy teljesen új rendszert, hobbiként néha modolok PC-s játékokat, megoldom a magam körül felmerülő gyakorlati problémákat. Ja, és nem érzem, hogy ehhez több reál ismeretre lett volna szükségem. Ugyan nem lett belőlem vegyész, vagy Uram bocsá' kémiatanár, de a mindennapi élethez megvannak a kellő ismereteim, amiket igyekszek fejleszteni.

    Látom egyeseknek a személyeskedés, a demagógia és a szalmabáb érvelés nagyon jól megy, nem is tudom, hogy ez ellen mely tárgyak jobb oktatásával lehetett volna tenni...

    [ Szerkesztve ]

    Üdv, pengwin

  • pengwin

    addikt

    válasz zoli62 #197 üzenetére

    Ha a BA-BSc és MA-MSc megkülönböztetése nem megy valakinek, az nem a rendszer hibája...
    Bachelor of Arts/Sciences, Master of Arts/Sciences... természettudományos és egyéb reál szakok a "Sciences", humán szakok "Arts". A "nagyszerű angolszász oktatási rendszerek titulusai.

    (#199) Kékes525
    Sajnos egyre inkább nem csak a fiatal demokráciák a problémája ez amit a fórumtárs írt. Egyre több nyugati politikai kultúra kezd elamerikaiasodni, cirkuszba fordulni. Csak meg kell nézni a legutóbbi brit választásokat. Könnyebb a politikusoknak ha az oktatás nem működik jól, egyszerűbb megvezetni az embereket. Csak ezze együtt jár az olyan tradicionális önkormányzó társadalmak, mint pl. a brit felhígulása és bomlása. Közelítenek a mi primitív szintünkhöz a demokráciájukkal.

    [ Szerkesztve ]

    Üdv, pengwin

  • pengwin

    addikt

    válasz Kékes525 #204 üzenetére

    Én nem az illiberalizmus mellett érveltem, csak igyekeztem rávilágítani, hogy nem csak mi csúszunk lefelé, hanem a sokat emlegetett nyugati bezzeg-országok is. Csak ott sokkal nagyobb a jólét, tovább tart majd, míg a probléma akuttá válik.
    Egyébként egyetértek veletek, hogy teljes átszervezés kéne, több pénzzel és tanárral, kisebb osztálylétszámokkal, és első lépésben a középiskolai felvételi decentralizálásával...
    Kellenek jól és rosszabbul tanuló diákokra szabott iskolák, de ennek az ingyenes közoktatás keretében kell megvalósulnia, mert ha az oktatást pénzhez kötik, az egy hatalmas lépés a társadalmi mobilitás ellehetetlenítése és a kasztosodás felé.

    A GDP arányos befektetés az oktatásba egyáltalán nem hülyeség, de a nyugat sem költ ám sokkal többet rá, és ott sok a privát iskola gazdagoknak, magánegyetemek, stb.
    Szerintem nekünk a felzárkózáshoz jóval magasabb arányban kéne az oktatásra költeni, mint a nyugatnak.

    [ Szerkesztve ]

    Üdv, pengwin

  • pengwin

    addikt

    válasz azbest #214 üzenetére

    A GDP arányos költés kapcsán azért érdemes belekalkulálni, hogy nyugaton nem csak a ráfordítás magasabb összegszinten, hanem a a költségek is... vagyis ha az átlag ráfordítás/költség arányunk jelentősen jobb, mint a nyugatiaké, akkor feltételezhetően zárkózunk felfelé... Bár ebbe bele kell kalkulálni, hogy sokszor közvetlenül a nyugati gazdaságokkal kell versenyeznünk (köszi, EU... példa a jó képességű nyelvtanárok esete).

    (#215) VIC20
    Pontosan!
    A másik fele meg az alacsony származású, rosszul szocializált gyerekeket megszólítani és tanítani képes pedagógusok képzése lenne... azért, hogy a szegregáció ne a kasztosodás, hanem egy jobban optimalizált képzés alapjait képezze. Csak ehhez be kell látni, hogy nem csak kisebbségi származású, hanem a többségi társadalomhoz tartozó fiatalok is sokszor (egyre gyakrabban) igényelnék ezt a a speciális oktatást-törődést.

    [ Szerkesztve ]

    Üdv, pengwin

Új hozzászólás Aktív témák