Keresés

Új hozzászólás Aktív témák

  • MaCS_70

    félisten

    válasz VIC20 #2 üzenetére

    Az nem kifejezés...
    Tanár- és diákoldalon is elég rettenetes dolgokat látok.
    Informatikai iskolában tanító családtagom folyamatosan arra panaszkodik, hogy mivel számítógép-beszerzési tilalom van (úgy általában a közszférában), nem vehetnek gépeket. A 8-10 éves PC-k viszont szépen kihalnak, úgyhogy ők most ott tartanak, ahol én jó 30 éve: egy gépet mutogatva az osztálynak tanítanak informatikát, mindenki jegyzeteljen! Aztán írásban dolgozat, olyan kérdésekkel, mint pl. a Windows "Szerkesztés" menüpontja.
    A Linux tabu. Megemlíteni is istenkáromlás, tilos.

    A másik oldal: most érettségiző, informatikatagozatot végző csemete. Pár fogalom, amikről még egyáltalán nem hallott:
    szövegszerkesztőben korrektúra, elektronikus aláírás, hálózati rétegek (úgy általában), RAID...

    :(

    MaCS

    Fán nem lehet motorozni, motoron viszont lehet fázni!

  • MaCS_70

    félisten

    válasz vzozo #19 üzenetére

    Szerintem konkrét rendszereket IS kell oktatni, mivel gyakorlati tudásra is szükség van. A kettő egymásra épül, alapok nélkül nyilván bizonytalan lesz a gyakorlat -- egy munkahelyen viszont első naptól azt fogják nézni, hogy mit tudsz helyből megoldani, legyen az akár szövegszerkesztés, akár csak az elkészült munka kezelése.

    Elég sokáig oktattam egyetemen számítógép-használatot -- éppen csak annyira, hogy aztán tudjam mire építeni a szakmai tárgy ismereteit.
    Nem kevés diákom keresett meg azóta hálásan azzal, hogy a munkahelyükön istenkirálynak számítanak azokkal az általam minimálisnak vélt alapismeretekkel, amit leadtam és számon kértem tőlük.

    MaCS

    Fán nem lehet motorozni, motoron viszont lehet fázni!

  • MaCS_70

    félisten

    válasz zoli62 #161 üzenetére

    Akkor feltenném a kezem -- mindezt szerintem illene tudni kiszámolni. (A kamatot legalábbis annak, aki hitelt vett fel -- nem számítva persze a banki ügyeskedést.)
    Erről egyébként órákig tudnék mesélni. Régi mániám, hogy a lineáris kamat racionálisan nemigen értelmezhető, a kamat természete folytán exponenciális kell, hogy legyen. Ennek ellenére maga a Ptk. nem is olyan régen még kategorikusan tiltotta a gonosz "kamatos kamat" használatát, és az alapértelmezett módszer jelenleg is a lineáris kamatszámítás.
    Én a szerződéseimben viszont mindig kamatos kamatot alkalmazok, mégpedig lehetőleg napi számítással. Ez nem egy nagy mutatvány, mindössze a hatványozás fogalmával kell tisztában lenni -- a bíróságon viszont szinte mindig fennakadok ezzel. Volt már, hogy matematikai szakértőt kellett kirendelni, aki 100e Ft-ért megállapította, hogy a 25% kamat 1,25-tel való szorzást jelent, amiből a napi kamat %-ban kifejezve a ((1,25**(1/365))-1)*100 képlettel jön ki, 0,0611%-ra. Erre a bíró közölte, hogy az irreálisan alacsony, osszuk csak el a 25-öt 365-tel, jó lesz az napi kamatnak -- és így lett egy ítélet, ami ennek megfelelően már évi kb. 28%-os kamatunk lett, amivel az öt éves futamidő alatt kb. 349% lett az összkamat, szemben a felek eredeti 305%-os tervével (a napi kamatot ugye tévesen lineárisan, az összkamatot pedig immáron helyesen, exponenciálisan állapítva meg) -- amit aztán a másodfok ügyesen teljesen lineárissá változtatott, és megállapította, hogy 5*25=125, tehát ennyi jár, nem több. A bíró még azt is kifejtette, hogy mindig az egyszerűbb megoldás a jobb, és borzasztóan nagy kínnal-keservvel sikerült rávenni, hogy olvassuk már végig közösen a szakvéleményt, amiben feketén-fehéren ott áll, hogy kamatos kamat annyi mint hatványozás.

    Ezt csak azért írtam le, hogy lássátok, milyen következményei lehetnek vannak a "hivatalos" szférában is nap mint nap a természettudományos analfabetizmusnak, amire oly' sokan még annyira büszkék is.

    Nagy baj szerintem, hogy manapság nem divat a dolgok mögé nézni, a folyamatok okát kutatni. Engem mindig is zavart, ha olyan eszközt használtam, aminek nem értettem valamilyen szinten a működését (sokáig voltam pl. gondban a fénymásológéppel, mert a 80-as években egyszerűen hónapokig nem találtam senkit, aki el tudta volna magyarázni). Zavar, ha nem tudom, hogy "mi mitől megy". Na, ezt a szemléletet öli ki a mai rendszer az emberből. Az autó ugye attól megy, hogy benzint öntünk bele, a benzin meg a dízel közti különbség meg az, hogy más színű pisztolyból jönnek. A villanykörte attól világít, hogy bedugjuk a villásdugót a konnektorba, meg persze a LED-es izzó (!!!) is, leszarom, hogy mi a különbség a LED, a kompakt fénycső és a hagyományos izzó között (a halogénesről már ne is beszéljünk...). A mosogatógépben vélhetően kis manók sikálják az edényeket, a számítógép nyilván fekete mágia...

    MaCS

    Fán nem lehet motorozni, motoron viszont lehet fázni!

  • MaCS_70

    félisten

    válasz Pikkolo^^ #171 üzenetére

    Sajnos nem butaság, hanem kis hazánkban egy nagyon veszélyes trend. Apám lassan 40 éve már erről forgatott filmet -- egyebek mellett arról, hogy mekkora a kontraszelekció a pedagógusi pályán.

    A mai tanárok kisebb része fanatikus hivatástudatból, nagyobbik része a másra alkalmatlansága miatt megy tanítani, ami sajnos megcáfolhatatlan tény, és amit a saját személyes tapasztalataim is megerősítenek.
    A legszebb egyébként az, hogy az idióták rendszeresen visszahúzzák a jókat, a rendszer pedig úgy működik, hogy azok, akik tényleg lelkiismeretesen akarnak tanítani, előmenetel szempontjából hátrányba kerülnek a törtető féltehetségűekkel szemben.

    MaCS

    Fán nem lehet motorozni, motoron viszont lehet fázni!

  • MaCS_70

    félisten

    válasz t72killer #174 üzenetére

    Nem Te becsülöd le a tanári hivatást...

    Kedvenc mondásaim egyike, hogy egy társadalomnak első sorban három embert kell nagyon, erkölcsileg és anyagilag is megbecsülnie: az orvost, a tanárt és a rendőrt.

    Vö. magyar valóság... :( :(( :( :((

    MaCS

    Fán nem lehet motorozni, motoron viszont lehet fázni!

  • MaCS_70

    félisten

    válasz Aliszalámi #178 üzenetére

    Az összes, általam ismert nyugat-európai ország, közvetlen tapasztalatokkal Németországból, Hollandiából, Skóciából, Dániából, Belgiumból, Olaszországból, Finnországból és Ausztriából. Ezekből az országokból van tanárokkal személyes ismeretségem, és bár akad némi panasz arra, hogy kezd túl nagy lenni a liberalizmus, hogy a gyerekek kezdenek egy kicsit a tanár fejére nőni, döntően mindannyian nagyon elégedettek a munkafeltételekkel és az anyagi, erkölcsi elismertséggel.

    Az orvosok félistenek, a tanárok-tanítók a helyi közösségek legmegbecsültebb tagjai közé tartoznak, a rendőröket mindenki tiszteli.

    MaCS

    Fán nem lehet motorozni, motoron viszont lehet fázni!

  • MaCS_70

    félisten

    válasz Pikkolo^^ #182 üzenetére

    Én nagyon szeretném tisztelni a tanárokat -- és nekem is szerencsém volt az életben, mert nagyon kevés kivételtől eltekintve csodálatos tanárok keze alatt formálódtam. Sajnos azonban láttam és azóta is látom a másik, a sötét oldalt is. Éppenséggel volt olyan gimis tanárom, aki helyett pár óra után egy osztálytársammal ketten tartottuk meg az órákat, mert bár kedves ember volt, az anyaghoz hozzászólni sem tudott. Emberileg kétes tanerőkkel gyakorlatilag nem futottam össze -- órán, ám párhuzamos osztályokban akadtak vicces történetek. Mindez persze bő negyedszázada lezárult, mégpedig átlag feletti nívójú iskolákban.

    Ma viszont nagyon-nagyon sok negatív példát látok a 6-tól 18 éves korosztályt tanítók között, és van némi rálátásom a területre. Bőven találkozom ugyan a rendkívül szegényes átadható tudásanyag problémájával is, de a fő gondot a hihetetlen mértékű alulmotiváltságban látom, amit ráadásul tovább ront a kontraszelekció. Nem egy és nem két esetről tudok, amikor a tanári kar átlag alatti színvonalon tanító fele simán bedarálta a tényleg lelkesen és jól tanító másik csapatfelet, húsz-harminc éve ott-tanító nagy öregeket üldözve el -- egy ügyesen odapottyantott új igazgató segítségével. Hiszen vakok között a félszemű a király -- egy színvonalas tantestület mellett mihez kezdene a féltehetségű autokrata, hiszen építeni a teljesítményükre nem képes, úgyhogy marad a féltékenység.
    A mai magyar tanári megbecsültség a megalázás szintjén áll, tényleg csak az idealista megszállottak és a másra alkalmatlan szerény képességűek mennek el fix állami fizetésért tanítani.

    De minden elismerésem és nagyrabecsülésem illesse a jó tanárokat, akik belőlem is a legjobbat hozták ki!

    MaCS

    Fán nem lehet motorozni, motoron viszont lehet fázni!

  • MaCS_70

    félisten

    válasz azbest #194 üzenetére

    Ez sajnos nagyon általános tapasztalat. És személyes is....

    MaCS

    Fán nem lehet motorozni, motoron viszont lehet fázni!

  • MaCS_70

    félisten

    válasz daczkó #198 üzenetére

    Csakhogy itt sajnos már régen nem generációkról beszélünk. Szó szerint évről évre érződik a hanyatlás. Objektíve.

    Vegyészoktató barátom mesélte, hogy az egyetemen az elsőéveseknek felzárkóztató tárgyat kellett bevezetni, amiben végigveszik a teljes régebbi gimnáziumi anyagot, mert különben egyszerűen nincs mire építeni a képzést, a hallgatók az elemi reakciókkal és egyéb fogalmakkal sincsenek tisztában.

    Jogi kari dékán panaszkodott arról, hogy a gólyák jelentős része funkcionális analfabéta, komoly szövegértelmezési problémákkal, értelmezhető helyesírás nélkül, úgyhogy már a bevezető jellegű tárgyakhoz is előzetes alapozásra van szükség.
    Ezt egyébként én is megtapasztaltam. A másfél évtizedes oktatói múltam során beszedett beadandókban olyan mértékű az ismereti és nyelvhasználati hanyatlás, mintha az általános iskolába estünk volna vissza -- amit remekül példáz az az eset, amikor egy jogászpalánta fejtette ki nekem, hogy a helyesírás eleve hülyeség, ő a kis- és nagybetűkkel valamint a központozással egyáltalán nem hajlandó foglalkozni, bőven elég a mondatvégi pont, ha valakit tisztel, annak a nevét nagybetűvel írja.

    MaCS

    Fán nem lehet motorozni, motoron viszont lehet fázni!

  • MaCS_70

    félisten

    válasz azbest #210 üzenetére

    Igen, a finnek éppenséggel odafigyelnek a gyerekekre, figyelembe veszik ez egyéni képesség- és igénybeli tényezőket, nem a gyereket akarják a rendszerhez igazítani.
    Egészen egyszerűen felfogták azt, amire mi képtelennek látszunk: hogy az oktatás nem pénzkidobás, hanem befektetés. Az állam részéről is. A kiművelt emberfő évek múltán fellendíti az ország teljesítményét, ráadásul adó formájában de facto financiálisan is visszafizeti a rá költött pénzt.
    A jelenlegi rendszerben viszont nincsenek évtizedes megtérülési idők: a pénzt helyben és azonnal kell lenyúlni.

    MaCS

    Fán nem lehet motorozni, motoron viszont lehet fázni!

Új hozzászólás Aktív témák