- Ubiquiti hálózati eszközök
- Rejtett díjak, nehéz lemondás: az USA pereli az Adobe-ot
- Panaszt tettek a Google ellen, mert követi a felhasználókat a böngészője
- QNAP hálózati adattárolók (NAS)
- Direct One (műholdas és online TV)
- DIGI kábel TV
- Aliexpress tapasztalatok
- Windows 8 / 8.1
- Telekom otthoni szolgáltatások (TV, internet, telefon)
- Hálózati / IP kamera
Új hozzászólás Aktív témák
-
#54625216
törölt tag
"Először is nem csak tartalom fogyasztó platform, ez csak az iPhone-ra igaz, az iPad egyre inkább tartalom gyártó eszköz, megjegyzem sokkal inkább, mint az amúgy nyílt platformú Androidos tabletek."
Akkor leírom mégegyszer, hátha ezúttal átjön: a legtöbb informatikai eszközt lehet ugyan tartalomgyártásra is használni, de ettől még egy platform fő profilja nem válik tartalomfejlesztővé, ahogy a célpiaca sem. Tehát, ahogy feljebb már leírtam: ez nem filozófiai, hanem üzleti definíció. Márpedig ha egy platform döntő felhasználási területe a tartalom fogyasztás, akkor a rendszert is ezen funkciók kiszolgálására fejlesztik, ergo a zártságából adódó előnyei, úgymint egyszerűség, biztonság, könnyű kezelhetőség lehetetlenülnének el, ha jogi eszközökkel beleavatkoznának a platform integritásába.
"így az, hogy kizárólagosságot tartanak fenn az alkalmazás boltjukban sokkal durvább verseny akadályozó tényező, mint amiért anno amikért a Microsoftot büntették (Internet Explorer, illetve Windows Media Player), hiszen a teljes alkalmazás piacot lefedik."
Ez az érvelés teljes nonszensz. Egy zárt rendszernél az alkalmazásbolt a teljes rendszer elválaszthatatlan része. Egy rendszer összetevőnek pedig nincs önálló piaca, mivel nem önálló termék. Az iPhone egy termék: van konkurenciája? Van. Az iOS egy platform. Van konkurenciája? Van. Az iOS appoknak van konkurenciájuk? Van. És így tovább. Tehát egyszerűen a monopólium tényállása nem áll meg, mert a piac fogalmát nem lehet önkényesen egyes rendszerösszetevőkre kiterjeszteni, hiszen onnantól bármilyen gyártó bármilyen terméke miatt monopólium pert lehetne indítani, hogy mondjuk a Whirlpool mosógépek mikrokontroller vezérlő kódjának a piacán a Whirlpool monopóliumot tart fenn. Teljes agyrém már maga a felvetés is.
Ez az egész mizéria az iOS alkalmazásbolt körül azért abszurd, mert olyan alapvető jogi normákat kérdőjeleznek meg, amire az egész jogrendszer és a gazdaság épül. Pl. a jogegyenlőség elvét. Ha ugyanis az iOS-be jogi eszközökkel más üzleti szereplők érdekében bele lehet barmolni, akkor minden létező zárt ökoszisztémát szét lehet verni, nem lehet arra hivatkozni, hogy a szabályozás csak az Apple-re érvényes, mert ha Apple, akkor vááá.
Így ha elfogadjuk az Apple elleni érveket, akkor érdemes megnézni hogyan állnak meg mondjuk a játék konzolok esetében.Az eredeti felvetésed ugye ez volt:
"Harmadrészt a 3rd party alkalmazásbolt nem jelentené azt, hogy az Apple nem tarthatna meg bizonyos ellenőrző funkciókat az alkalmazásboltokra vonatkoztatva. Nem technikai, biztonsági oka, hanem üzleti oka van annak, hogy nem lehet ilyen. Ez az üzleti ok pedig meglehetősen versenykorlátozó, illetve visszaélés a piaci erőfölénnyel az app fejlesztőkkel szemben, akikért nem versenyezhetnek az alkalmazás boltok, így aránytalanul magas díjat szedhet be tőlük az Apple. Nem, az hogy létezik másik platform is, az nem jelent ebből a szempontból semmit, hiszen ennek a platformnak stabil felhasználóköre van"
És akkor most nézzük meg ugyanezt a szöveget az XBox-ra:
"Harmadrészt a 3rd party alkalmazásbolt nem jelentené azt, hogy az Microsoft nem tarthatna meg bizonyos ellenőrző funkciókat az alkalmazásboltokra vonatkoztatva. Nem technikai, biztonsági oka, hanem üzleti oka van annak, hogy nem lehet ilyen. Ez az üzleti ok pedig meglehetősen versenykorlátozó, illetve visszaélés a piaci erőfölénnyel az app fejlesztőkkel szemben, akikért nem versenyezhetnek az alkalmazás boltok, így aránytalanul magas díjat szedhet be tőlük az Microsoft. Nem, az hogy létezik másik platform is, az nem jelent ebből a szempontból semmit, hiszen ennek a platformnak stabil felhasználóköre van"
Vagy PS-re:
"Harmadrészt a 3rd party alkalmazásbolt nem jelentené azt, hogy az Sony nem tarthatna meg bizonyos ellenőrző funkciókat az alkalmazásboltokra vonatkoztatva. Nem technikai, biztonsági oka, hanem üzleti oka van annak, hogy nem lehet ilyen. Ez az üzleti ok pedig meglehetősen versenykorlátozó, illetve visszaélés a piaci erőfölénnyel az app fejlesztőkkel szemben, akikért nem versenyezhetnek az alkalmazás boltok, így aránytalanul magas díjat szedhet be tőlük az Sony. Nem, az hogy létezik másik platform is, az nem jelent ebből a szempontból semmit, hiszen ennek a platformnak stabil felhasználóköre van"
Vagy Nintendo-a:
"Harmadrészt a 3rd party alkalmazásbolt nem jelentené azt, hogy az Nintendo nem tarthatna meg bizonyos ellenőrző funkciókat az alkalmazásboltokra vonatkoztatva. Nem technikai, biztonsági oka, hanem üzleti oka van annak, hogy nem lehet ilyen. Ez az üzleti ok pedig meglehetősen versenykorlátozó, illetve visszaélés a piaci erőfölénnyel az app fejlesztőkkel szemben, akikért nem versenyezhetnek az alkalmazás boltok, így aránytalanul magas díjat szedhet be tőlük az Nintendo. Nem, az hogy létezik másik platform is, az nem jelent ebből a szempontból semmit, hiszen ennek a platformnak stabil felhasználóköre van"
Látod a mintát? -
#54625216
törölt tag
"Attól, hogy megismétled a már megcáfolt állításodat, még nem lesz igaz."
Talán előbb cáfolni is kellene. Azzal, hogy felsorolsz kivételeket, hogy az alapfunkcióin kivül ki mire használja még, attól nem lesz egy platform tartalomfogyasztó. Trágyarakodóval is lehet sétakocsikázni, de attól még nem lesz belőle családi autó.
"Ezek az előnyök nem vesznek el, ha van alternatív, de továbbra ellenőrzött forrása az appoknak."
Dehogynem.
Az egyszerűséget gondolom nem kell magyarázni.
Könnyű kezelhetőség: onnantól ha a user le akar tölteni egy adott alkalmazást, akkor magának kell utánajárnia, hogy melyik alkalmazásbolt forgalmazza, regisztrálni a boltba, letölteni a bolt alkalmazást, majd különböző fórumokon utánanézni, hogy az adott alkalmazással milyen biztonsági kockázatokat kell vállalnia és ezt eljátszania minden egyes frissítéssel, hiszen maga a platform ezt már nem tudja garantálni.
Biztonság: alternatív boltokkal az alkalmazás készítőjének a kezébe kerül a döntés, hogy mennyire tartják be a biztonsági előírásokat. Ha az app fejlesztő nem akar biztonsággal vacakolni, vagy eleve az adatlopás a célja, akkor olyan alkalmazásboltban forgalmaz, aminek megengedőbbek az előírásai.
Pl. ha az Appstore kitiltja a Facebook alkalmazást, mert a Meta újfent adatlopási botrányba keveredik, akkor a Meta kiadhatja a Facebook Store-t és változatlan formában telepíthetővé válik a kitiltott Facebook alkalmazás is. A Facebook függő felhasználó pedig bezony a biztonsági kockázatok ellenére is le fogja tölteni. Erre lehet azt mondani, hogy nem az Apple felelőssége, hogy a user hogyan lövi lábon magát, de ez nem felelősség probléma, hanem a platform általános renoméját teszi tönkre, mert a user csak annyit fog fel belőle, hogy feltörték a telefonját, tehát szar az iOS.
A userek pontosan azért választanak zárt platformot és vállalják annak minden limitációját, hogy ne nekik kelljen ezekkel a dolgokkal foglalkozniuk."Mivel az alkalmazásboltban 3rd party appokat árulnak, ezért az önmagában egy piac."
Na pont itt megy át az egész vita abszurd vígjátékba. Az Appstore valóban egy piac, na de mitől lenne a piac önmagában piaci szereplő is? Mert ugye monopol helyzetben csak piaci szereplő tud lenni, maga a piac nem.
"Az, hogy létezik még egy másik alternatív platform, az ugyanolyan érvelés, mint ha azt mondanám, Windows helyett lehet másik oprendszert is használni."
Mivel az iOS piaci részesedése kb 25%, így inkább olyan, mintha azt mondanád, hogy lehet Linux helyett Windowst is használni, csak úgy már kevésbé hatásos ugye.
"Játékkonzolok esetében is megállná az érvelés a helyét, és joggal állná meg."
Ezek szerint Te megszüntetnéd a konzol piacot, mert gyakorlatilag ez lenne a szabályozás végeredménye.
"Nem nyúlhatnának bele minden zárt platformba, a probléma az alkalmazásboltból fakad, amellyel monopóliumot építettek a platformra."
Még mindig nem sikerül levezetned, hogy egy zárt platform alkalmazásboltja mitől monopólium. A platformok versenyeznek egymással, így ott nincs monopólium. A platformokra írt alkalmazások szintén versenyeznek egymással, így ott sincs.
Hogy egyébként 3rd party üzleti vállalkozások nem részesülhetnek a platform bevételeiből anélkül, hogy a platform fejlesztésébe és sikerre vitelébe akár egy fillért is invesztáltak volna, az meg világ természetes rendje.[ Szerkesztve ]
-
#54625216
törölt tag
"Másrészt a tartalomfogyasztas és a zártság között nincs semmi összefüggés. "
De van. A tartalomfogyasztás lényege a kényelem és az egyszerűség. A user rábök a tabletre és induljon el a videó, a játék, az akármi.
Ugyanígy konzolon rábök a játékra, letölt és mehet a gamelés.
A zárt platformokon mindez sokkal könnyebben megvalósítható, mivel eleve erre optimalizálták őket. A zárt platformok pont azért limitáltak mert a megfelelő felhasználói élményért a felelősséget a platform fejlesztő vállalja (tehát nem hárítja át a userre) és tartalom fogyasztáskor ez a userek elvárása is.
Ezzel szemben ha mondjuk Windows-on egy játék összeveszik a videókártya driverrel, akkor a Microsoft, a Steam, a játék fejlesztője, az Nvidia (AMD) mossa kezeit, lehet kérdezgetni rediten, hogy mégis mi a rákot tegyen az ember. Konozolon ilyen nem fordulhat elő, mert ha kiadnak egy bughalmazt, akkor letiltják a platformról (lásd: Cyberpunk - PS5).És itt jön képbe a tartalomfogyasztás - tartalomgyártás kérdéskör: a legtöbb tartalomgyártó feladatnál magasabb prioritást élvez a user szabadsága a kényelemnél, hogy az adott projekt igényeihez optimalizálhassa a rendszert. (Pl. az iPad képernyőjét nem tudod színkallibrálni, ez profi szinten kapásból dealbreaker.)
Tehát csak ismételni tudom magamat: nem attól lesz tartalomfogyasztó egy platform, mert soha az életben nem gyártanak rajta semmilyen tartalmat, hanem mert a userek döntő többsége tartalomfogyasztásra használja, ezért arra optimalizálják, ami zárt rendszerek esetén nagyságrendileg egyszerűbben és biztonságosabban megoldható.
"Akit nem érdekelnek a 3rd party alkalmazasboltok, továbbra is válogathat az Apple saját alkalmazásboltjában. "
Itt két lehetőség adódik:
1. Bár lehetősége lenne rá, senki sem használ alternatív boltokat. Ebben az esetben a kiinduló állítás: "Nem véletlenül dolgozik évek óta az Apple a szolgáltatás üzletágán
És nem véletlenül kardoskodik az Apple a más alkalmazásboltok bevezetése ellen." is érvényét veszti, mert minden marad a régiben.
2. Adott alkalmazások bolt-exkluzívvá válnak, így a user rá lesz kényszerítve az alternatív alkalmazásboltok telepítésére és onnantól kezdve le kell mondania a zárt rendszerek előnyeiről a nyílt rendszerek olyan előnyeinek érdekében, amikre nem volt szüksége (különben nem azt a platformot választotta volna).
Tehát a userek szempontjából nagyon nem mindegy, hogy rákényszerítik-e az alternatív alkalmazásboltokat az iOS-re, mert végsősoron azokat magukra a userekre kényszerítik rá."Ez nem az alkalmazásbolttó függő, az Apple-nek lehetősége van a teljes platformra tiltani egy alkalmazást, amennyiben biztonsági rés merül fel. "
Azán jönne a második felvonás, hogy az apple csak azért tilt egyes alkalmazásokat, mert azok alternatív boltokban is elérhetők majd az újabb jogi fingreszelés.
"azáltal, hogy annyit szed be tőlük jutalékként, amennyit csak szeretne"
Ami pontosan megegyezik az iparági normákkal és az általános kereskedelmi gyakorlattal.
"a platformnak meg ugye stabil user köre van, tehat nem jó szöveg az, hogy ha túl sokat szednek be, akkor mindenki csak Androidra fejleszt majd"
Ha a platformnak stabil user köre van, akkor az alkalmazások nyereséggel értékesíthetők, tehát a fejlesztőnek megéri a platformra fejleszteni. A jutalék mértékén max. akkor lehetne rugózni, ha azokat a bevezetést követően az apple egyoldalúan emelte volna, mert ez esetben a fejlesztő más üzleti modell alapján kezdte volna meg a működését, de erről szó sincs (sőt). Amikor valaki iOS fejlesztésre adja a fejét, akkor tökéletesen tisztában lehet a feltételekkel, ha ezek nem megfelelőek neki, akkor bele sem kezd az üzletbe. Ez a jutalék mértékétől független kérdés, mert 1% jutalék is lehet valakinek sok és 50% is lehet elfogadható másnak.
Amikor tehát a fejlesztők a jutalékok miatt nyavajognak, akkor valójában szeretnének még jobban járni, mert ha a jelenlegi felállásban nem érné meg nekik, akkor eleve nem is csinálnák."Konzol piac azelőtt is létezett, hogy megjelentek volna a gyártók online boltjai."
És mennyi is volt akkoriban a jutalék?
"Mint írtam, ott annak példának a kávékapszulák. Nem véletelnül nincs örök monopóliuma a gyártónak. Amit írsz, azon az elven az élet minden területét zárt platformok uralnák, hogy egy csavart ne tudjunk használni más gyártó termékén."
Tehát az Apple-nek azért van monopóliuma mert...
Amiről Te beszélsz az a szabványosítás kérdése, aminek semmi köze a monopóliumhoz."pontosan ezért teheti meg az Apple, amit megtehet"
De könyörgöm mit? Szerinted iOS-en szoftvert terjeszteni alanyi jogon járó közszolgáltatás?
"Nincsen olyan, hogy ha azt állítom a saját platformomról, hogy zárt, vagy azt, hogy tartalomfogyasztó, akkor más versenyjog vonatkozna rám. "
Nem vonatkozik a zárt platformokra más versenyjog, a tartalomfogyasztás téma csak magyarázatként merült fel, hogy miért éri meg egyszerre nyílt és zárt platformokat is fenntartania ugyannak a fejlesztőnek, mint pl. a Microsoftnak a Windows és az XBox (hogy ne csak apple-el példálózzunk.)
Minössze arról volt szó, hogy egyes üzleti szereplők érdekében és politikai haszonlesésből jogi úton szétbarmolni jól működő rendszereket ellentétes a legalapvetőbb jogelvekkel és abszurd, hogy ez az ötlet egyáltalán felmerült. -
#54625216
törölt tag
"Sokadszorra: az iPad esetében nem kivétel a tartalomgyártás, hanem fontos funkcionalitás"
Olvasd el az iPad Pro kritikákat és meglátod, mennyire tartják tartalomgyártó platformnak az iOS-t. Hint: semennyire.
" és akár exlúzív tartalmakért, akár más árazás miatt más alkalmazásboltokat is használjon, az elképzelhetetlen"
Amint felkerülnek exkluzív tartalmak, az alternatív alkalmazásbolt már nem alternatíva, hanem a userre erőltetett szolgáltatás, mivel máshogy nem fér hozzá a tartalomhoz, ergo megszűnnek a zárt rendszer előnyei.
Az árazás meg nem változik, mivel a jutalék különbség a fejlesztőnél landol és nem a usernél, ez a PC-s alkalmazásboltokon elég jól tetten érhető."Tehát nem pofára dobják vissza az appot, hanem tényleg sért bizonyos biztonsági szabályokat, akkor nem lehetne ezen pattogni."
Az iOS zártsága sem sért versenyjogi szabályokat, de ez sem az Epic-et, sem az EU bürökráciát nem akadályozza abban, hogy hitkérdést kreáljanak belőle. Amíg a jogi eljárás tart, addig ugyebár mindenki mondhatja a magáét, akármekkora baromság is, a bírói döntés után meg lehet konteókat gyártani, meg korrupciót kajabálni. A lényeg sosem a jogi kérdések tisztázásáról, hanem a hangulatkeltésről szólt. A biztonsági döntések jogosságát is ugyanígy hitkérdésként lehetne kezelni, ha lenne rá igény, márpedig ha a hangulatkeltésből PR vagy politikai haszon származik, akkor nyilván lenne.
"A versenyjog pontosan arról szól, hogy ezt elkerülje, mert minden ilyen monopilisztikus helyzet rontja a gazdaság teljesítményét."
A kereskedelmi jutalék általános mértéke (értsd: 30%) versenyhelyzetben állt be a jelenlegi szintre, nem hatóság döntött róla, az Apple és a többiek ehhez a rendszerhez alkalmazkodtak. Ezért is abszurd Apple adóról, meg hadisarcról hadoválni, mert így minden létező kereskedelmi jutalék rendszert ki lehetne kezdeni.
"Nem a szabványosításról van szó."
Lehet, de még mindig nem fejtetted ki, hogy akkor az Apple-nek mégis miben lenne monopóliuma.
Ahhoz, hogy monopóliumról beszélhessünk definiálni kellene, hogy konkrétan milyen piacon, milyen termékről is van szó. Az Appstore nem termék, hanem egy rendszerösszetevő, olyan pedig nincs, hogy "iOS alkalmazásbolt piac" és nem azért, mert az Apple nem engedi, hanem mert már maga a fogalom is nonszensz."Amit írtam, abból nem is következik, hogy annak kellene lennie."
Oké, akkor részletezd légyszi, hogy mit értettél ez alatt:
"pontosan ezért teheti meg az Apple, amit megtehet"
Mit tehet meg az Apple, amit egyébként nem szabadna megtennie?
"Te érvként használtad a zártságot és a tartalomfogyasztást amellett, hogy ezen platformnál nem jogos a versenyjog fellépése"
Ez szalmabáb érvelés, mert ilyet nem írtam. Arra a felvetésre válaszoltam, hogy ha a MacOS nyílt, akkor az iOS miért nem, amikor ugyanúgy az Apple fejleszti. Erre mondtam, hogy az egyiket tartalomfejlesztő, a másikat pedig tartalomfogyasztó platformnak szánják, ezért nyílt az egyik és zárt a másik. Versenyjogról szó sem volt.
"Csak épp szó sincs szétbarmolásról."
Dehogynem, egy jól működő zárt platoformból jogi eszközökkel, erőszakkal akarnak nyílt rendszert kreálni, mikor arra a rendszert használók döntő többségének nem hogy igénye nincsen, de egyenesen sérti az érdekeiket.
[ Szerkesztve ]
Új hozzászólás Aktív témák
it Az Apple befektetőinek legfőbb aggodalma ebben a negyedévben az, hogy el tud-e adni mindent az Apple, amit legyártott.
- Kerékpárosok, bringások ide!
- Xiaomi 13T és 13T Pro - nincs tétlenkedés
- HiFi műszaki szemmel - sztereó hangrendszerek
- Három hónap hajlíthatóval (de most macskák helyett Mazdák)
- Nők, nőügyek (18+)
- NVIDIA GeForce RTX 4080 /4080S / 4090 (AD103 / 102)
- Nintendo Switch
- Milyen okostelefont vegyek?
- BestBuy ruhás topik
- Apple notebookok
- További aktív témák...
