Új hozzászólás Aktív témák
-
Akkor nézzük a csúnyaságokat, amiről nem volt szó:
1.: Nem volt szó arról, mikor indul a BO űrugró-járata. Ez valahol érthető, a konkurens Virgin Galactic 2006-tól kezdve árulja a jegyeket, 2009-ben az első 300 jegyelőfizető jelenlétében mutatták be a VSS Enterprise-t, akkor úgy volt, hogy 2011-ben indul az első kereskedelmi űrugrás. Azóta ugye 6 év telt el, egy katasztrofális kimenetelű balesetben a VSS Enterprise elpusztult, és a Virgin Galactic még nem jutott el 100km magasba egyszer sem. E szempontból ugye a BO jelentős előnyben van, mert ha személyzet nélkül is, de az ő járművük már többször is elérte ezt a magasságot.
2.: Nincs szó a jegyárról. A New Shepard kifejlesztésére alsó hangon is vagy fél milliárd dollár elment, de inkább több. A jegyár nagyon meghatározza, hogy kik engedhetik majd meg maguknak. Bezos jó üzletember, tudja, hogy ha túl magas árat dob be, akkor élből leírja a potenciális ügyfelei egy részét. A másik oldalról ha csúnyán aláalkudik a Virgin Galacticnak, akkor Sir Richard Branson cége alól simán kihúzhatja a talajt...
@pilóta: Nem tudom, mennyire jó ötlet 6 laikust egyedül felküldeni. Mi van, ha az egyik bekattan és elkezd cirkuszolni? A másik öt majd megfékezi? Vagy mi a terv?
Egy automata metrón mi történik ilyenkor? Vagy egy felvonóban? Némileg más szitu, de az alaptézis ugyan ez.
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
Most csak példának ha ketten fogják magukat és nem ülnek vissza a helyükre a súlytalanság végeztével, hanem az egyik oldalra lepottyannak, teljesen felborítva a kabin egyensúlyát?
Aligha fog annyira kimozdulni a kabin, hogy a fékezőrakéta begyújtásánál ez problémát okozzon, ne feledd el, hogy eleve számítani kell erre, hiszen három ernyő van, ha abból egy nem nyílik ki, akkor is biztonságosan földet kell érjen.
[ Szerkesztve ]
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
@Slack: Egyelőre repülőgépek se repülnek pilóta nélkül. Ott is az esetek többségében a robotpilóta elvezeti a gépet, de szükség esetén ott a pilóta, hogy be tudjon avatkozni.
Mesélj kérlek, hogy melyik űrhajóban avatkozhat be a személyzet indításkor és/vagy érkezéskor?*
Eleve már az első űrhajós, Jurij Gagarin is csak utas volt a kapszulájában. Ha probléma van, akkor az emberi reakcióidő ide kevés. A indításkor / emelkedés fázisban a mentőtorony / mentőhajtómű lép működésbe, ez (ahol eddig volt, vagy tervben van) mindig teljesen automatikus rendszer. Itt tavaly októberben tesztelték, teljes sikerrel.
*A költői kérdésre, ha esetleg érdekel, a válasz az Űrsikló lenne. Papíron volt terv, és a műszerfalon volt kapcsoló, arra, hogy az emelkedés végső fázisában, miután a szilárd gyorsító rakéták leválnak, visszatérő manőverekbe kezdhetnek. Apró probléma, hogy addig a pillanatig, amíg a két gyorsítórakéta le nem válik, addig konkrétan nem volt megoldás a megmentésükre, leszámítva az első 4 utat, amikor katapultülésben ült a 2 fős személyzet.
Szóval még nem jutottunk el az autonóm utasszállító repülőgépekig, sőt még az autókig sem, de az "űrhajó" már az lesz?
Ez nem repülőgép, ez egy rakéta. Ballisztikus pályán repül, nem kell kifutó neki, nincs szüksége semmiféle speciális manőverre. Bármi gond alapvetően az indításkor léphet fel, erre a már linkelt mentőhajtóműves megoldás áll rendelkezésre. Ott emberi beavatkozásra várni ostobaság lenne.
Csendben megjegyzem, hogy egy repülőgép esetén NINCS biztos mentési eljárás, ha odafent széthullik a gép, vagy bármi komolyabb baj történik, nincs mentőernyő. Senkinek. Itt nagyobb biztonságban vannak az utasok, mint egy utasszállító gépen...
@t72killer: Valami hasonlóval lehetne esetleg értelmes idő alatt D-Amerikába, Ausztráliba repülni?
Elvi lehetőség adott, de most nézd meg mennyibe kerül(het) egy jegy. Szerinted hány utas lenne, aki ennyit fizetne csak azért, hogy ne 12 óra, hanem mondjuk fél óra alatt jutna el komolyabb távolságra?
@waithEard: Nem nagyon értek hozzá, de ezek a rakéták már 100% -ig megbízhatóak? Vagy legalább 90%-ig?
Nincs 100%-os megbízhatóság. Mentőrendszer van, arra az esetre, ha valami beüt. Lásd linket fent.
Mert csak egyszer durranjon el 6 milliárdos csemetével a rakéta, és vége lesz a boltnak.
Azok a csemeték aláírnak egy nyilatkozatot, hogy önszántukból mennek, és tisztába vannak kockázattal. Hidd el, ügyelnek az ilyenre....
[ Szerkesztve ]
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
@Goblin12: Sok ember fizetne érte, nekem néha már a 3 óra is rohadt sok bécs budapest közt.
Azért nincs szuperszonikus utasszállítógép se rendszerben 14 éve, mert egyszerűen ráfizetés volt az egyetlen valóban működő típus is. A mai napig nem jött le a tervezőasztalról egyetlen új szuperszonikus elképzelés se, de gondolod, hogy majd ballisztikus pályán közlekedő megoldásra lesz kereslet?
@a_n_d_r_e_w: Vicces marketing kep az elso, gondolom ha azt a 136 km-t aranyosan abrazoltak volna, a kutya nem venne jegyet erre.
Azt a képet én se tudom hova rakni.
Az a Kerbal Space Programmal készült, és noha egy szuborbitális repülésről szól, de ezer szempontból nem releváns, kezdve ott, hogy a KSP-ben a Kerbin bolygó (ahol a Kerbalok élnek) mindössze tized akkora, mint a Föld...Apropo Anettka nem urogrott veletlenul evekkel ezelott?
Nem, az masszív mellébeszélés volt, egy MiG-31 hátsó ülésén csináltak egy szimpla emelkedést, ami elég ködös, mert azt állították, hogy több, mint 50km magasságot ért el, ami figyelembe véve, hogy milyen gépen ült, kb. lehetetlen, reálisan max. 30km-es magasságban járhatott. Ezt adták el úgy, mintha űrugrásról lenne szó...
Megha o eppen nem is, akkor is nevetsegesnek tartom ezt a felhajtast szazegynehany kilometer miatt, ez nagyon messze van meg a kereskedelmi urutazastol.
Pár percig 100km-es magasságból nézni a Földet, és élvezni a súlytalanságot, hát, azért elég komoly tényező. Per pillanat aki űr-mániás, és nem piszkos gazdag (meg szerencsés, hiszen a következő űrturista, Sarah Brightman cirka három éve vár, hogy legyen egy üres Szojuz ülés), "csak" elég gazdag, hogy legyen cirka negyed millió dollárja erre, annak ez az opció marad.
A Virgin Galacticnál 2009-ben, a VSS Enterprise bemutatásakor az első 300 embert is meghívták, aki befizette a 200 000 dollárt... Szóval fizetőképes kereslet az éppen akad(t) rá...
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
@noPublicFG: Azért így beleállni a földbe nem a legjobb. Ejtőernyőzés után a földetérés olyan, mintha az összes csontom ledarálnák. (Nem ,mintha olyan sokat csinálnám!
) Akkor milyen lehet ez?Láttad az általam berakott képet a #5-ös hozzászólásban? A kapszula alatti porfelleg a fékezőrakéták miatt keletkezett. Ahogy a Szojuznál, úgy a New Shepard kapszulánál is ejtőernyő+fékezőrakéta megoldást használnak. A talaj felett cirka 1 méterrel indulnak be, és szinte vajpuhasággal teszi le a kapszulát (pont akkor csökkenti le közel 0m/s-re a függőleges sebességet, amint eléri a talajt).
Ez volt az, ami a Szojuz-36-nál nem működött, és a személyzetnek ~30G-s becsapódást kellett elviselnie (sérülésekről nem esik szó, de esélyesen bevérzett szem és hasonló nem maradandó sérülések történtek).
@schawo: Azért tegyük hozzá, hogy például az amerikaiak végig kézzel dokkoltak. Valahol nevetséges volt, hogy a "fejlett" nyugat kézzel dokkol, míg az "elmaradott" keleti technológiánál a személyzetnek max. végszükség esetén kellett volna belenyúlnia az irányításba.
Azért azt is tegyük hozzá, hogy a találkozási pont kiszámítása masszív számítógépes számítás volt mindig.
A SES-10 indítás előtt is volt egyébként példa arra, amikor az automatika mentett, a CRS-1 útnál az első fokozat 9 hajtóművéből egy leállt, és ezért menet közben a fedélzeti elektronika játszott a tolóerő-szabályzással a többi nyolc hajtóműnél, hogy a pálya stimmeljen, illetve értelemszerűen később következett be a hajtóműleállítás és a szétválás.
Maradjunk annyiban, hogy legalábbis az űrrepülésben jobb az automatikára bízni az irányítást, mint az emberi kézre.
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
Az emberi test alkalmazkodik, de eddig csak súlytalansággal kapcsolatos tapasztalataink vannak, tehát "1G" alatt mi történik az emberrel. A mostani tudásunk szerint akár 2-3 év folyamatos súlytalanság után sem probléma visszatérni a Földre, noha nyilván idő kell, amíg visszaszokik a szervezet a gravitációhoz.
Pozitív nehézkedés terén az eddigi tapasztalatok hozzávetőlegesen:
~50G lassulás századmásodperces ideig
~25G pár másodpercig
~10G max. két percig
~6G max. 10 percig
~4G max. 3 óráig
~1,5G max. 12 óráigElvben 1,2-1,3G-s gyorsulást huzamos ideig, ha hozzászoktatjuk a szervezetet, elviselhető, de kétségkívül megterhelő.
@Schawo: A The Expanse-ban is megoldották - ugyebár speciális drogokkal tömik a testet.
[ Szerkesztve ]
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
Érdekes egyébként, hogy per pillanat sem az aktuális NASA Mars reference mission, se a SpaceX ITS-e nem számol mesterséges gravitációval. Mivel nincs tapasztalat vele (folyamatosan voltak elképzelések, akár az ISS-en is végrehajtott kísérleti forgó modulos megoldásokra), így mindenki kerülni kezdte, mert drága és/vagy körülményes a kivitelezése.
Olyan hajtómű, amely folyamatos 1G-s gyorsítást tudna akár csak egy Föld-Mars úton, kb. kivitelezhetetlen nem csak a mostani, de a horizonton lévő hajtómű-megoldásokkal. A NERVA és hasonló nukleáris meghajtásokkal elvben lehetséges lenne akár az 1G is (de ennél jellemzően jóval kisebb, cirka 0,3-0,4G-s gyorsítással számoltak), de az sem működhet reális tömeg-üzemanyag arány mellett tovább cirka egy óránál. Így pedig az út még a legjobb esetben is 90 nap. Vagyis a hátralévő időben súlytalanság vagyon a fedélzeten.
Amelyik hajtómű meg folyamatos működésre képes (Hall-effect, VASIMR, stb.), azok annyira gyér tolóerőt adnak le, hogy kb. egy ezred nagyságrendű G erő lenne a gyorsítás.
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
válasz
pusszycat
#69
üzenetére
A súlytalanságban nem a mozgás a kérdés, mert az valójában tök jó dolog, hiszen kihasználják a teret - az amerikai ISS modulokban mind a négy falon eszközök, tárolórekeszek vannak, vagyis oda lebeg az űrhajós, ahol éppen dolga van. A helyhezkötést tépőzáras "taposók" oldják meg, amikor egy-egy eszközt szeretnének huzamos ideig használni.
A gond a súlytalanság biológiai hatásai, első sorban a csont- és izomszövetek leépülése, mert hát ugye amit nem használsz, az visszafejlődik - márpedig a súlytalanságban sem a csontváz, sem a vázizmok (és különösen a lábizmok) nem kapnak terhelést...
[ Szerkesztve ]
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
Egy jó nagy átmérőjű gyűrű a hajótestre, amit csak egyszer kell meglökni és forogni fog (a hajóval együtt, de a hajótesten belül kvázi mindegy).
Annyiból azért nem, hogy a tartályokat ennek megfelelően kell kialakítani, hiszen a tartályok palástjára "kenődik fel" az üzemanyag.
Jobban járnak, ha kísérleteznek vele, mert a jó esetben 90 nap is sok szerintem teljes súlytalanságban,
Fél éveket vannak fent mostanság átlagban az ISS személyzetek, és teljesen jól elvannak visszatérés után is.
"képzetlen embereknek" (ISS-en képzett űrhajósok vannak tudtommal, nem űrturik) meg pláne.
Képzettek, de fizikálisan csak az átlagnál valamivel jobb erőlét adott, fent is kell folyamatosan sportolni (futógép, szobabicikli, stb.), de semmi olyasmit nem várnak el, amit egy átlagember ne tudna megcsinálni.
Továbbá a a centrifugális erő megadja a "szilárd talajt", jobb hatással lenne az utasokra: a súlytalanság biztos jópofa dolog, de kétlem, hogy hónapokon át 0-24 is az lenne. Jobban pihennének az emberek, esetelges rosszullét esetén kizárható az "űrbetegség", kevésbé technikás mosdók kellenének, stb.
Igen, a mesterséges gravitáció jó dolog, de komoly problémái is vannak.
1.: Ahogy Andrew említette már, bizonyos rosszullétet okozhat az, hogy eltérő oldalirányú sebesség van a lábad és a fejed között. Na az ilyenek miatt kellenének a kísérletek, hogy vajon huzamos időn át hogy tolerálja ezt az emberi szervezet.
A "Komfort zóna", függően attól, hogy hány fordulat/percel pörög a modul és mekkora a rádiuszaAz elméleti számítások szerint viszont több száz méteres forgó szekció, és percenkénti 1-2 fordulat lenne az a határ, aminél feltehetően nem lépne fel komolyabb hatás (2 RPM és 1G esetén 223.49m rádiusz lenne ez).
Tessék, itt egy kalkulátor, ahol tudsz játszani az értékekkel...
2.: A fentiből következik, hogy nagy méretű járművet kell építeni. A fent említett, 447 méteres forgó modul nagyobb, mint bármi, amit a világűrben létrehoztunk vagy építettünk. Az ISS 72x108x20 méteres, viszonyítás képen.
3.: Számolni kell a Coriolis-erővel, ez persze megszokás kérdése, de ezért is zseniális az The Expanse TV-sorozat, ahol megmutatják ezt (sajnos csak egy jelenetben, később már tojnak rá...
)Így néz ki
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
@Mister_X: Még talán a cikkedben volt az a nagy gömb, amiben az utasok mennének, 100 fő. Abban lenne 100 főre a mosdó, konditerem, mozi meg ilyenek, amiket említettek.
Az a SpaceX féle ITS lenne, gondolom. Az ITS-el az a baj, hogy pont nincs tervben mesterséges gravitáció, helyette a minél hamarabb való odaérés a tényező, lehetőleg 90 nap, vagy az alatt.
Itt egyszerű tömeg / méret probléma van, az ITS-t arra tervezték, hogy a Mars légkörében fékeződjön le. Forgó modulos űrhajónál ez macerás lenne, hiszen vissza kell húzni a forgó szekciót, és/vagy eleve másképpen kéne kivitelezni az egészet. A SpaceX minél egyszerűbb megoldást keres, hogy minimalizálja a tömeget, költségeket és a fejlesztési buktatókat. Ebbe a forgó szekció nem opció...
Üzemanyag meg miért kenődne a peremre?
Ha az űrhajó egésze forog, akkor az üzemanyag-tartály is. Ez a hajtóművek alkalmazásánál tényező. Nem feltétlenül probléma, sőt, hiszen a tartályból így "gravitációs" elven lehetséges lenne kifogyasztani az üzemanyagot, csak hát számolni kell adott esetben a folyadék viselkedésével. Itt hangsúlyoznám, hogy a menethajtóműről és annak tartályairól beszélek, nem a felpörgetésre vizionált meghajtással.
Én azért tartom magam, hogy hosszú távú űrturizmushoz és személyszállításhoz a gyűrűs-dokkolós űrhajó az ideális, teherszállításra meg BFM megoldás.
Ez nem vitás, már az 1950-es években így képzelték el. Csak hát amíg drága az ilyesmi, addig nem feltétlenül fog megvalósulni. Tehát ez valóban csak hosszú távon fog megvalósulni, rövid távon feltehetően e nélkül fognak a bolygóközi űrhajók boldogulni...
@batmanéhes: ezzel azért várjuk ki a (polgári?) repkedés kezdete óta eltelt időt.
Várjuk.
[ Szerkesztve ]
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
) Akkor milyen lehet ez?
Új hozzászólás Aktív témák
it A kicsivel több mint tízperces utazás a gazdagok szórakozása, mivel várhatóan több tízmillió forint lesz egy jegy.
