Keresés

Új hozzászólás Aktív témák

  • Nekomajin

    aktív tag

    Éppen tanítási gyakorlatot végző, leendő informatikatanárként minden szavukkal egyetértek.

  • Nekomajin

    aktív tag

    Az informatikai tudás ugyanolyan eszköz, mint a számolás meg az írás. Azt se várják el a gyerektől, hogy otthon megtanulja. Ebbe kéne belegondolni annak, aki azt hangoztatja, hogy a gyerekek már úgyis tudják használni a számítógépet.
    Arról nem is beszélve, hogy az algoritmikus szemléletet kiválóan lehet informatika órán tanítani, és nem csak C-vel meg Pascallal. Kezdetnek nagyon is jó a Comenius Logo vagy valami hasonló program, aztán meg ott van az Excel. Az algoritmikus szemléletnek, problémamegoldásnak meg nagyon tudnak örülni a természettudományos tárgyakat meg matekot tanítók.

  • Nekomajin

    aktív tag

    válasz hcl #6 üzenetére

    A mai gyerekek, ha van otthon, nagyon sokszor már iskola előtt használnak számítógépet. Ez nem baj, csak könnyebbé teszi az oktatást. És persze nem várható el, hogy mindegyiknek legyen ilyen tapasztalata.
    Amíg nincs minden egyes gyereknek (nem a legtöbbnek, nem 99%-nak, hanem egytől egyig az összesnek) otthon számítógépe és internet kapcsolata, addig úgy kell tekinteni, mintha senkinek se lenne. Nem lehet arra alapozni, hogy úgyis egy csomó mindent megtanulnak otthon. Még akiknek van gépük, azok is nagyon különböző mértékben tudják azt használni.
    Ráadásul a gép használata (például fájlkezelési műveletek vagy gépelés) csak az egyik része a dolognak. A másik, talán még fontosabb része azok a gondolkodási műveletek, amiket egyedül csak nagyon kevesen fognak elsajátítani. Az algoritmikus gondolkodás nem olyan kézenfekvő, mint amilyennek sokan hiszik. De egy olyan készség, amit sok másik tantárgy kihasznál, vagy kihasználna, ha a gyerekek rendelkeznének vele.

    Azzal nagyjából egyetértek, hogy könnyebbé teszi az oktatást az, ha van már valami előismeretük, de azért hoznék rá egy kiváló ellenpéldát. Két hete történt egy hatodikos osztályban. Éppen azt vertem a kölykök fejébe, hogy rendszeresen mentsenek. Szerencsére nem kellett nagyon erőlködnöm, mert maguktól is vették a lapot, és értették, hogy miért kell. De az egyik lány megkérdezte, hogy minek ilyen sokszor menteni. Akkor én elkezdtem a sablon szöveget, hogy mi van, ha lefagy a Word, és elveszik egy csomó munkája. Erre mondott valami frappánsat, már nem emlékszek pontosan, hogy mit. Aztán felhoztam a másik klasszikust, az áramszünetet. Erre rávágta, hogy ő otthon laptopon dolgozik mindig, és ha elmegy az áram, akkor megy a gép. Na erre most mégis mit mondjak? Ő úgy nőtt fel, hogy otthon saját laptopja van, ezért ilyen problémák fel se merülnek neki.
    Remélem, érted, hogy mire akarok ezzel a történettel rámutatni.

    (Különben sokan tudnak már írni-olvasni is, mire elsősök lesznek, de sajnos persze ez nem általános :( )
    Egyáltalán nem sajnos. Egy öt éves gyereknek nem az a dolga, hogy írni tanuljon, hanem az, hogy játsszon, fejlődjenek a szociális képességei, egyre több dolgot ismerjen meg a világból. Az első osztály feladata az, hogy megtanítsa a gyereket írni.
    És nem feltétlenül jó dolog, ha tud már írni a gyerek, mire az iskolába kerül, mert halálra fogja unni magát írás órán. De ha már tud írni, akkor se az legyen az elvárás, hanem csak az extra.

  • Nekomajin

    aktív tag

    (#22) hcl
    Nem vitatkozni, inkább erősíteni akartam az általad leírtakat. Bocs, ha félreérthető volt.

    (#14) proci985
    Csakhogy az algoritmikus gondolkodás nem merül ki a programozásban. A természettudományoknál ugyanazt úgy hívják, hogy problémamegoldó gondolkodás, ami nélkül meg nincs kísérletezés se fizika, se kémia, se biológia órán.
    A mentéses történettel meg arra akartam célozni, hogy nem mindig jó, ha a gyereknek vannak előismeretei, mert ha azok hibásak, akkor nagyon nehéz megváltoztatni akár a tudását, akár a hozzáállását. Persze a konstruktivizmus pont arról szól, hogy előzetes tudásra építkezünk, csak nem mindegy, hogy az az előzetes tudás helyes vagy helytelen.

    (#48) cucka
    A vers tanulásnak, és úgy általában a memoriterek tanulásának az a célja, hogy edzék vele az agyat. Ugyanis nagyban elősegíti a hosszútávú memória és a memorizációs technikák fejlődését.
    Az emberi gondolkodás különböző elemi műveletekből áll össze. Összehasonlítás, elvonatkoztatás, konkretizálás, stb. De ezek a műveletek nincsenek beleégetve az agyunkba a születésünkkor, hanem meg kell őket tanulnunk, és folyamatosan fejlesztenünk kell. A gyerek meg a szülő csak a feladatot látja. Azt, hogy verset kell tanulni, vagy matematikából tételeket kell bizonyítani, vagy kémiából reakcióegyenleteket kell levezetni, stb. A (jó) tanár viszont a feladat mögötti célt is látja. Azt, hogy az adott feladat miért táblázatos formában van elrendezve, mikor felsorolás is lehetne. Azt, hogy mire a gyerek levezet/bebizonyít egy tételt, addigra kismillió részproblémát old meg, amik különböző gondolkodási műveleteket igényelnek, és ez fejleszti a komplex gondolkodását, az összefüggések felismerését.
    Ennek egy része a vers tanulás is. Mondhatjuk úgy, hogy szükséges rossz, hiszen a gyerekek utálják, a szülők meg feleslegesnek tartják. Pedig nem az. Azt nem mondom, hogy a jelenlegi formájában tökéletes a memoriterek tanítása, de elhiheted, hogy nem az a megoldás, hogy egyáltalán ne tanuljanak a gyerekek verset, mert akkor borzasztóan buta emberek kerülnének ki az iskolákból.

    Más:
    Nem tudom, hogy a hozzászólók közül hány tanár van, de akik nem tanárok, azok egy kicsit gondolkozzanak el azon, hogy a villanyszerelőnek vagy az orvosnak, netán a péknek megmondanák-e, hogy hogyan végezze a munkáját! Ahhoz, hogy valaki tanár legyen, elég sokat kell tanulni, szóval még a rossz tanárok is több szükséges ismerettel rendelkeznek, mint a nem tanárok.
    Otthonról könnyű szidni a tanárokat meg az oktatási rendszert, de sokszor (sokszor != mindig) pont a szülők miatt olyan a helyzet, amilyen.
    Ezt most akinek nem inge, az ne vegye magára!

  • Nekomajin

    aktív tag

    válasz FlekkeN #65 üzenetére

    Én nem sokallom az órák számát inkább a módszertant és a struktúrát nem helyeslem. Minden órán meg kell tanulni az adott anyagot és minden tanár elvárja, hogy tudjam az ő órájának anyagát. Van egy évben 6-10 tantárgy. Mégis, hogy a túróba tanuljam meg mindet jól?
    Úgy, hogy odafigyelsz az órán, leírod, amit a tanár mond, délután meg megcsinálod a házifeladatot, és tanulsz a számonkérésekre. Ennyire egyszerű. :)

    Én inkább arra céloztam, hogy nem annyira alaposan kéne tanulni és az elvárásokat lejebb vinni. Vagy mivel egyes tárgyak más-más szakmánál fontosak felosztani őket egy olyan kurzusra ahol többet tanulnak belőle és egy olyanra ahol kevesebbet vagy felületesebben.
    Ennél lejjebb már hová akarod vinni? Így is egy csomó funkcionális analfabéta kerül ki az iskolákból.

    Én azzal mentem végig általános iskolán, hogy odafigyeltem az órán és ott megjegyeztem az anyagot. Nyugodtan lehetne interaktívan alkalmazni ezt, tehát végigmenni az anyagon és bemutatni eszközök segítségével szemléletesen, anélkül hogy nyomást gyakorolnál a tanulóra azzal az elvárással, hogy vissza kell adnia mindezt.
    Nagyon szép utópisztikus elgondolásaid vannak, de biztos lehetsz benne, hogy a gyakorlatban ez nem működne. Abban a pillanatban, hogy nem kérnék számon az anyagot, a gyerekek egyszerűen nem tanulnának.

    #36 Narxis: Az én felvetésem már erre irányul a kurzusokkal. A diákok felvehetik azokat a tárgyakat amik érdeklik őket és hasznosak nekik azaz szakosodhatnak. Az USA-ban van középiskolában lehetőség szakköröket is felvenni ahol különféle egyéb dolgokat mint újságírás is elsajátíthatnak.
    Uhm, szerintem ez nálunk is így van. Fakultációnak meg érettségi/felvételi felkészítőnek meg szakkörnek hívják.

  • Nekomajin

    aktív tag

    válasz cucka #72 üzenetére

    És biztos, hogy a memória fejlesztésének egyetlen módja a vers szó szerinti megtanulása? Nem tudom, nekem a szó szerinti tanulás sosem adott semmit - mechanikus tevékenység, sem gondolkozást, sem kreativitást nem igényel. Van bőven rengeteg dolog, amit meg kell tanulni az iskolába, az miért nem jó memóriafokozónak? (Nyilván, nem azzal van a gond, hogy óvodában mondókát tanulnak a gyerekek, de 17-18 évesen már nem kéne)
    Nyilvánvalóan nem az az egyetlen módja, de eléggé hatékony módja. Ugyanis verset viszonylag könnyű tanulni. Úgy értem, hogy ha fogsz X karakternyi verset, meg X karakternyi akármilyen más szöveget, akkor a verset sokkal könnyebb lesz megtanulni. Miért? Azért, mert a vers már önmagában hordoz kétféle memorizáló technikát. Az egyik az, hogy dallama, ritmusa van. Elég, ha arra gondolsz, hogy milyen hamar meg tudsz jegyezni egy dalszöveget, ha hallod a rádióban. A másik pedig az, hogy története van, amit el tudsz képzelni.
    Szóval a lényeg az, hogy ha nem versekkel fejlesztenék a memóriát, hanem más megtanulandó dolgokkal, akkor sokkal rosszabb lenne a helyzet. Sokkal nehezebb dolga lenne a gyerekeknek.
    Az meg egy dolog, hogy mechanikus tevékenység. Nem lehet (és nem is kell) mindennel a kreativitást fejleszteni. Ezért mondom, hogy szükséges rossz. És tény, hogy túlzásba lehet vinni, de verset tanulni kell, mert attól fejlődik az agyunk. És 17-18 évesen is kell, mert a memóriát szinten is kell tartani. Biológiai jelenség az elbutulás, muszáj küzdeni ellene.

  • Nekomajin

    aktív tag

    válasz bambano #79 üzenetére

    (#56) Nekomajin: kérdés, hogy mit nevezel "megmondanák-e, hogy hogyan végezze a munkáját!"-nak? ha csak azt, hogy belemondod az orvos szemébe, hogy hóhér, azt valószínűleg nem sokan teszik meg. Ha az is megmondás, hogyha szerinted rosszul végezték el a munkájukat, akkor nem mész abba a pékségbe többet, másik háziorvost választasz, másik kisiparost keresel, akkor szerintem az emberek zöme igenis megmondja, hogy hogyan végezze a munkáját.

    Szerintem ha visszaolvasol, te is találsz jónéhány olyan postot, amiben az emberek leírják, hogy szerintük hogy kéne, és nem csak arról beszélnek, hogy nem jól végzi a dolgát a tanár. Persze ez csak egy fórum, lehet ötletelni, csak attól tartok, hogy ezek az egyének nem csak itt fejtik ki a véleményüket.
    De ha csak annál maradunk, hogy nem jó a tanár. Bármikor megteheted, hogy egy másik iskolába íratod a gyereket. Aztán egy harmadikba, aztán egy negyedikbe... És ha találsz egy jót, akkor mondhatod azt, hogy na, eddig hülyék voltak a tanárok, de ebben az iskolában végre nem. De ha már a sokadik helyen is csak "hülye tanárok" vannak, akkor inkább máson kéne elgondolkozni.
    És ez a második bekezdés nyilvánvalóan nem neked szólt, hanem úgy általánosságban mindenkinek, aki a tanárokat szidja. Tényleg vannak rossz tanárok, de azért az nem kicsit túlzás, hogy minden második ember a tanárokat szidja. Abba meg bele se gondol, hogy fogalma sincs arról, hogy miről beszél, mert nem az a szakmája, ráadásul még elfogult is a saját gyerekével szemben, ezért legtöbbször nem objektív.

  • Nekomajin

    aktív tag

    válasz cucka #81 üzenetére

    Értem, tehát ha a telefonkönyv felolvasva dallamos lenne, akkor azt tanultatnák meg kívülről a gyerekekkel?

    Igen, ha a telefonkönyvnek lennének pozitív hatásai a memória fejlesztésére, akkor azt kellene megtanulniuk, mert azzal tennének jót a gyereknek. De mivel nincsenek, ezért ne gyere ilyen hülye kérdésekkel! Nem azért dallamos a vers, mert meg kell tanulniuk, hanem azért kell megtanulniuk, mert dallamos.

    És miután kikerül az illető az iskolából? Magyarország az elbutult emberek országa lenne, ha igaz lenne, amit írsz. (Mondjuk egy kicsit az is, de kétlem, hogy ez a verstanulás hiányára vezethető vissza )

    Miután kikerült az ember az iskolából rohamosan csökkenni kezdenek az értelmi képességei, ha nem tartja szinten magát. Ez nem azt jelenti, hogy az érettségi bankett / diplomaosztó után rögtön buta lesz mindenki, mert ez egy lassú folyamat. Egyrészt a korral jár (biológia), másrészt meg ha nem használod az agyadat, akkor folyamatosan romlik a teljesítőképessége. Kérdezz csak meg bárkit, akinek hosszú évek után el kell mennie egy tanfolyamra vagy továbbképzésre! Ha az évek alatt nem trenírozta az agyát, csak egy montoon, begyakorolt munkát végzett, akkor azon fog sírni, hogy régen milyen könnyen ment neki a tanulás, most meg alig tudja megjegyezni a dolgokat. Aztán kérdezz meg olyan időseket, akik rendszeresen olvasnak vagy tovább képzik magukat, és azt fogod tapasztalni, hogy vág az eszük. Olyan régi dolgokra is emlékeznek, amiket sok ember már évtizedekkel korábban elfelejtett.

  • Nekomajin

    aktív tag

    válasz FlekkeN #88 üzenetére

    Nem igazán utópisztikus. Lenne tétje az egésznek, mivel habár év közben mondjuk nem lenne dolgozat, de lehetne vizsgázni vagy ha mondjuk az nem is lenne akkor is ott az érettségi. Attól, hogy lazább az óra menete nem biztos, hogy nem tanulnának. Ha van a tanár iránt elég tisztelet vagy szigor az órán, akkor megtanulja magától. Persze ez megint más kérdés.

    Hidd el, hogy ez így nem működőképes! Álomvilágban élsz, ha tényleg azt gondolod, hogy amit leírtál, működne. A gyerekek nagy része bármi mást csinálna tanulás helyett. Azért, mert még gyerek, és nem érti, hogy neki attól jó lesz, hogy tanul. Focizni/számítógépezni viszont szeret, ezért azt csinálná. A kisebbik részük meg tanulna tisztességesen 1-2 órára, amit szeret, ami érdekli, a többire meg ugyanúgy tojna, mint a többség.
    Ez nem azért van, mert "ezek a mai gyerekek", meg nem azért, mert rosszak vagy buták, hanem azért, mert gyerekek. Nem látják be azt, hogy napról napra történő tanulás nagyságrendekkel hatékonyabb, mint a kampányszerű, dolgozatok/vizsgák előtti tanulás. Ezért muszáj rendszeresen számonkérni őket, mert különben nem tanulnak.

    Arról nem is beszélve, hogy minél több jegye van a gyereknek, annál jobb. Képzeld magad abba a helyzetbe, hogy egész évben nem kell felelned meg dolgozatot írnod, csak év végén van egy vizsga. Tegyük fel, hogy tisztességesen tanulsz rá, tudod is az anyagot, de de a vizsga napjára megbetegszel, vagy történik valami a környezetedben, ami elvonja a figyelmedet, vagy csak simán ideges vagy, ezért leblokkolsz. Tisztességesen tanultál, de csak egy kettest tudsz produkálni. Örülnél neki? Nem hiszem. Sokkal jobb az, ha rendszeresen számonkérnek, mert akkor ha becsúszik néhány rossz jegy, még mindig ki tudod javítani.

    Abban igazad van, hogy nem szép dolog egy napra időzíteni az összes dolgozatot, de ez nem a rendszer hibája, hanem a tanáré, az emberé. Ahhoz még szakembernek se kell lenni, hogy valaki belássa, hogy az nem csak a gyereknek, de neki is rossz, ha túlterheli a diákokat.

    Szerintem ott nem olyan jellegű. Jártam itthon fakultációra és szakköre és megfelelő tanár és diákok nélkül semmit ér. Továbbá ott az órák során kreditet is kapsz (háziért, órákért) majdnem mint az egyetemen. Legalábbis wikin ez áll.

    Szerintem ilyen kérdésben csak akkor alkoss véleményt, ha tapasztalatod is van róla, nem csak olvastál valamit a Wikin. A kreditrendszernek is van rengeteg előnye meg hátránya, ahogy a jelenlegi magyar közoktatásnak is. Ha annyira jó lenne, mint ahogy te hiszed, akkor már mindenhol úgy csinálnák.

  • Nekomajin

    aktív tag

    válasz philoxenia #111 üzenetére

    Az általános és középiskolai tananyag viszonylag naprakész, de legalábbis semmivel sem idejétmúltabb, mint a többi tárgy anyaga. Az egy dolog, hogy az informatika milyen gyorsan fejlődik. A legújabb fejlesztések akkor is csak évek múlva kerülnek az átlagember elé.
    Az, hogy milyen operációs rendszer van a gépeken, egyrészt az iskola anyagi helyzetétől függ, másrészt meg teljesen lényegtelen, mert a GUI alapelemei megegyeznek, ahogy a fájlműveletek is.
    Ezen felül a tananyag legnagyobb részt szövegszerkesztésből áll, aztán táblázatkezelésből, prezentáció készítésből és internetes keresésből.
    A szövegszerkesztés alapvető fontosságú, hiszen legalább egy önéletrajzot mindenkinek meg kéne tudni csinálni önmagától, de emellett a szövegszerkesztés nem csak a vastag meg a dőlt betűről szól, hanem sok nyelvtani dolgot is ismétel, és megalapozza a további témaköröket is.
    A táblázatkezelés szintén hasznos lehet, de ott a hangsúly inkább az algoritmikus szemlélet kialakításán van. A képletekkel nagyon sok gondolkodási műveletet lehet fejleszteni.
    A prezentáció készítés az véleményes, ezt belátom. Egy gimnáziumban, ahol a tanulók nagyobb része tovább akar tanulni, mindenképpen szükséges. Egy szakiskolában nyilván nem.
    Az internetes keresés egyre nagyobb hangsúlyt kap. Ma már nem abból áll, hogy keress meg egy képet a neten, és küldd el emailben, hanem például menetrendek értelmezéséből, vagy térképszolgáltatások használatából.
    Ezeken kívül persze van némi rajzolás, főleg általános iskolában, egy kis adatbázis kezelés, meg van weblap készítés. Ezt az utóbbit ne kérdezd, hogy minek! Én se látom értelmét, de benne van az érettségi követelményekben, úgyhogy muszáj.

    Természetesen lehetne még néhány témakört hozzáadni a tananyaghoz, bizonyos dolgokra elég nagy szükség lenne, de egyszerűen nincs rá idő. Azt se mondom, hogy ami most benne van, az mind úgy, és annyira kell, amennyi óraszám meg van rá adva, de azért borzasztó nagy túlkapások nincsenek e tekintetben.
    Azt viszont tudni kell, hogy a számítógép hiába eszköz, attól az informatika órán még nem csak eszköz jellegű tudást kell átadni, hanem a képességeket is fejleszteni kell. Ez viszont azzal jár, hogy olyan dolgokat is kell tanítani, ami a kívülálló számára feleslegesnek tűnhet.

  • Nekomajin

    aktív tag

    válasz philoxenia #151 üzenetére

    Az algoritmikus szemlélet nagyjából megegyezik a problémamegoldó gondolkodással, csak az előbbit inkább az informatikában használják, az utóbbit meg inkább a természettudományokban. Egészen véletlenül biológia-informatika szakos tanár leszek, ezért elég jól látom az összefüggést. Sok ember számára az algoritmus szóról rögtön a programozás ugrik be, pedig algoritmusokkal van teli az életünk. Egészen olyan alapvető dolgoktól kezdve, mint egy szendvics elkészítése. Bár ezt te szerintem érted, szóval ez most nem is elsősorban neked szólt.

    A gondolkodási műveletekről már korábban írtam, de ebben a topicban már én magam se tudnám visszakeresni, szóval mégegyszer:
    Az emberi gondolkodás különböző elemi és összetett műveletekből áll. A teljesség igénye nélkül ilyen például az összehasonlítás, az elvonatkoztatás, a konkretizálás, az analógiás gondolkodás, az analízis, a szintézis, stb. Ezekből a lépésekből áll össze az a rendkívül bonyolult művelet, amit gondolkodásnak nevezünk.
    Az iskolában (a készségtárgyaktól most eltekintve) alapvetően háromféle területen fejlesztik a gyerekeket. A legkézenfekvőbb a ténybeli tudás (évszámok, nevek, helyek, képletek, tételek, stb) és az eszköztudás (írás, olvasás, számolás, idegen nyelv, számítógép használat, stb). De ott van egy harmadik, ami sokszor ezek mögött bújik meg, az pedig a gondolkodás fejlesztése. A memória fejlesztése (pl versek tanulása), az összefüggések felismerése, az induktív gondolkodás, a deduktív gondolkodás, az algoritmikus gondolkodás, stb.
    Ez az a terület, amit a kívülállók és a gyerekek sokszor nem vesznek észre, de a tanár tudja, mert megtanulta az egyetemen. A tanár tudja azt, hogy mi értelme van bemagoltatni a verset, mi értelme van megtanítani a párhuzamos szelők tételét, miért rendez egy feladatot táblázatba, ha felsorolással is lehetne, és úgy általában miért ad olyan feladatokat, amilyeneket ad.

    A Word meg MS témához csak annyit, hogy annak rengeteg különböző oka van, hogy miért Wordöt használnak az iskolákban. Ezeknek egy része a tanároktól teljesen független, külső tényező. Viszont a jó tanárok most se Wordöt tanítanak, hanem szövegszerkesztést. Ha van rá idő, akkor bemutatnak alternatív szofvereket is, de itt a hangsúly a "ha van rá idő" részen van.

Új hozzászólás Aktív témák