Új hozzászólás Aktív témák

  • borg25

    senior tag

    válasz zseko #12 üzenetére

    Az is egy lehetőség, hogy azért nem fizetsz elő az összes szolgáltatónál, mert nem akarsz, minek? Sok filmet néztem, sok időt töltöttem játékkal tudom miről beszélek.
    Pszichológia szerint mindenkinek két énje van: emlékező és tapasztaló én. Mikor az egyetemen LAN partiztunk akkor a tapasztaló én dolgozott, mikor utána megbeszéltük, hogy kinek milyen one men armyja volt, az volt az emlékező én. Ma, illetve mindig amikor ezt felelevenítem és boldoggá tesz, azt az emlékező énnek köszönhetem. De mondhatnám a nyári szabi 2 hetét mikor 1 hétig rossz idő van, és utána 1 évig arra az 1 hétre emlékszel mikor jó idő volt, és milyen jó volt nyaralni, és már csak 3 hónap és újra ez lesz.
    Mikor filmet nézel, a tapasztaló éned dolgozik.
    Kevesen gondolnak bele, de az agy is változik. Ahogy a súlytalanságban a test leépíti az izmokat, mert nincs rá szükség, az agy is ugyanúgy építi le azokat a pályákat, amikre már nincs szükség. 10 évig nem biciklizel, és utána elvész az a rutin, és ugyanolyan esetlen leszel, mint az űrhajós, aki épp kiszáll az űrhajóból és nehezére esik minden lépés. Kell egy kis idő, míg visszaszerzed ugyanazt a magabiztos képességet.
    Régen, mielőtt utólag is meg lehetett volna nézni a filmeket, megtapasztaltuk, majd megbeszéltük, hogy milyen volt. Ha nem láttam a tegnapi X aktákat, akkor megkérdeztem, hogy mi volt benne, és elmesélték, és ugyanolyan jó volt. Ma meg nem akarok spoilerezni, úgyhogy csak annyit mondok, hogy nagyon jó volt, nézd meg. Kössz, rendesen visszavágja a megbeszélés örömét.
    Ha egész nap a TV előtt ülünk és daráljuk a filmeket, akkor a tapasztaló énnek nagyon jó, fejlődik is, boldogság meg minden, de az emlékező én, az épp leépül. Márpedig a fenti példában látszik, hogy a boldogság eredendően az emlékező éntől függ. A régi világ lenne a jó, mikor megnézzük a filmet, és másnap megbeszéljük.
    Ha folyamatosan a TV előtt tapasztalatokat gyűjtünk - eleve úgy van elkészítve, hogy odakössön, plusz volt prédaállatként folyamatosan figyeljük a környezetünket - míg nézzük, nem fogjuk feldolgozni, emlékezni rá. De másra sem jut idő. Ha viszont nem dolgozzuk fel a napunkat, érzéseinket, nem gondoljuk végig, hogy lehetne jobb, végtelenségig nem lehet eltemetni az érzéseket, napokat. Idővel megbosszulják magukat. Ha másként nem az idővel, amit nem rájuk fordítottunk. Utólag nagyon rossz érzés azt mondani, hogy mi a hobbid? Sorozatokat darálok. Az elmúlt 20 év minden mozifilmjét láttam. Színház? Ő évente egyszer.
    Ezért nem érzem azt, hogy olyan jó lenne előfizetni az összes szolgáltatónál, mert csak magamnak ártanák. Ha meg előfizetnék, akkor frusztrálna, hogy miért nem használom ki.

Új hozzászólás Aktív témák