- Súlyos adatvédelmi botrányba kerülhet a ChatGPT az EU-ban
- MinDig TV
- Telekom otthoni szolgáltatások (TV, internet, telefon)
- Crypto Trade
- Rendszergazda topic
- Mindenki AI-t akar, már 2025-re is eladták a HBM chipeket
- Proxmox VE
- Kapnak egy rakás reklámot a Roblox játékosai
- ArchiCAD és Artlantis topik
- Mikrotik routerek
Új hozzászólás Aktív témák
-
Ez szépen hangzik, de a valóság az, hogy az összeg legnagyobb része a Galileo műholdas navigációs rendszer befejezésére fordítódik, lévén a 30 műholdasra tervezett rendszer jelenleg csak 14 aktív műholddal bír, és 4 továbbira volt meg a költségvetés, amelyek most júliusban indulnak. A következő indítás jelenleg 2020-ra van tervezve, de a még nem is létező Ariane 6 rakétával.
A második legnagyobb elem a Copernicus, amely további Föld-megfigyelő műholdakat, illetve az azok által gyűjtött adatok kezelését takarja. A részletek nélkül nem tudni, ez mit takar, de feltehetően a kiöregedő meteorológiai, optikai és radarműholdak cseréjét, és persze a földi infratruktúra fejlesztését / üzemeltetését.
A harmadik elem korábbi programok továbbvitele, fejlesztése, a kiemelt ugye a GovSatCom, ami 2013 óta tyúklépésekben halad, és arról szólna, hogy egy egységes, biztonságos, titkosított műholdas adatkapcsolatot biztosítana az EU tagállamainak, amely katasztrófa vagy más szükséghelyzet esetén (olvasd: háborús helyzet) biztosít megfelelő elérést az internet és más meglévő megoldások helyett/mellett.
Azért nem árt ezeket tisztázni, mert több helyen is azt olvastam, hogy na, akkor most az EU 16 milliárdot önt az űriparba, és most aztán felveszi a kesztyűt a NASA kereskedelmi alapú programjai, mint a CRS2 (teherűrhajó az ISS-re), Commercial Crew (kereskedelmi alapú ISS személyzetcsere) vagy a kereskedelmi Hold-műholdak. Na ilyesmiről szó sincs. Alapvetően korábban is futó programok továbbfinanszírozásáról van szó...
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
Nyilván van egy barokkos önfényezés benne, de akkora zöldséget nem mondtak vele.
A négy globális műholdas navigációs rendszer egyikét, a Galileo-t az EU üzemelteti, és ez (lesz) a legpontosabban ilyen rendszer.
Az EU rendelkezik a NASA (és az NRO) után a legnagyobb Föld-megfigyelő műholdhálózattal.
Az EU bír az egyik legkomolyabb hordozórakéta-képességgel (Vega, "EuroSzojuz" vagyis Szojuz-FG Kourouról és az Ariane 5)
Európai az egyik legnagyobb műholdgyártó cég, az Airbus Defense & Space által.Szóval especiel az űrkutatás / űripar terén azért bizonyos pontokon az EU vezető szerepben van...
[ Szerkesztve ]
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
Aha, és ebből mennyit tapsolnak majd el a "svájciórás" galileo-holdak cseréjére?
Ahogy most kinéz, a jelenleg fent keringő műholdak is ki fogják szolgálni a tervezett üzemidejüket, mivel 4 atomóra van a fedélzetükön, ez a jelen állás szerint nem fog problémát okozni.
De igen, az atomórákkal kapcsolatos problémák is kényes kérdéseket vetnek fel, és javított, megbízhatóbb órákkal indítják a következő kontingenst.
Cifu, hogy áll a galileo működőképes műhold/költség mutatója a Beidou-hoz képest?
Miután a kínai űrprogram szinte egyetlen pénzügyi eleme sem ismert, így a Beidou-hoz sem lehet hasonlítani.
A Galilleo eddig hozzávetőleg 8 milliárd euroba került, ehhez jön a jelenlegi összeg. 2004-ben még 3,6 milliárd volt a tervezett költség... Szóval ha így nézzük, a Galileo vitán felül a legdrágább GNSS rendszer. De azt is tegyük hozzá, hogy (ha elkészül) a legpontosabb is lesz...Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
Pontosságban mondjuk elvagyok a GPS-el is, meg tudtommal a GPS-el dolgozó mezőgazdasági gépekkel sincs gond.
Azért a repülőgépek és hasonló rendszerek, illetve az önvezető technológiáknak nem fog ártani, ha javul a pontosság.
Inkább annak örültem volna, ha valami teljesen más frekvenciát használnak, hogy nehezebb legyen minden gnss jelet egyszerre zavarni.
Most sem olyan egyszerű:
A fő gond ugyan az, mint mobiltelefonoknál - annyira gyenge a jel, hogy nagyon kis energiával lehet zavarni őket nagy területen. Ezzel nem tudsz mit kezdeni. A Navstar GPS Block III. esetén is irányantennával meg nagy teljesítményű adóval tudják megoldani, hogy egy kiválasztott cirka 150-250km-es körzetben javuljon a zavarvédelem. Ezek a zónák pedig ugye nem lehet túl közel egymáshoz, mivel az adott terület felett elhaladó műholdak száma korlátozott.
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
Műhód? Rosetta, Huygens, Envisat, Venus Express, hogy csak a közismertebbeket említsem, de amúgy nagyságrendileg 100 különféle tudományos műholdról és szondáról beszélhetünk.
Jövő terén ott van az ExoMars 2020 és a James Webb Space Telescope nemzetközi misszió, vagy a kevésbé ismert JUICE (Jupiter jeges holdjait vizsgáló űrszonda). 2028-ig pedig 4 saját űrteleszkópot indítanak a JWST-n túl.Űrállomás? Az ISS harmadik legnagyobb támogatójáról beszélünk.
Hold? Mars? Az Orion amerikai űrhajó műszaki modulját az ESA-val való megegyezés alapján az Airbus gyártja. Ennek az együttműködésnek az egyik nem hangoztatott, de remélt következménye lenne, hogy a 4 fős Orion legénységből egy ESA űrhajós lenne majd az amerikai Hold-közeli és távolabbi emberes űrutaknál...
[ Szerkesztve ]
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
ISS jövőjét tekintve nem meghatározó az EU. Ezért adtam csak 0.1 pontot a skálán.
Jelenleg senki sem tudja, mi lesz az ISS jövője. Az is lehet, hogy semmi, majd jön helyette más...
A NASA ki akar szállni belőle, és jelenleg a Hold közeli űrállomás a legfőbb csapásirány, ebben az ESA is partner a jelenlegi tervekben.A Hold felosztásához meg saját járgánnyal kell érkezni, stopposok nem játszanak.
A logikát értem, de ahogy fent is írtam, ez egy összetett dolog, és jelenleg nem úgy néz ki, hogy csak NASA verzió lesz. A NASA együttműködve az ESA-val, JAXA-val, és talána Rosszkozmosszal...
Orion: még 5 év az eleje, de 10 év mire bármire lehet használni.
Ez tény.
Addigra a kínaiak már rég fenn homokoznak a Holdon.
Te úgy látod, hogy a Kínaiak akkora csapásokkal haladnak emberes űrprogram terén? 1999 óta összesen 11 darab SzenCsou űrhajót indítottak. Az utolsó, a SzenCsou 11-est 2016-ban. A SzenCsou 12 valamikor idén fog indulni. Hivatalos bejelentés még nincs.
Hiába volt már nekik két kisebb űrállomásuk, a TianGong-2 is fele akkora, mint a Szaljut űrállomások voltak. Az első moduláris űrállomásuk, a TianHé-1 2019/2020 körül indulhat, és ezzel kezdik meg (elvben) a tartós űrbéli programot (mint a Szaljut-6 esetében a szovjetek).
A kínai Holdraszállás aligha lesz meg 2030 előtt...
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
A Copernicus nem homogén konstelláció, időjárás-megfigyelő, optikai, radar, multi-spektrális, mágneses és még kismillió különböző módon figyelik a Földet.
A Sentinel-1 szériába tartozó radarműholdak 5 méteres felbontást tudnak.
A Sentinel-2 optikai műhold multi-spektrális, a látható tartományban 10 méteres, az infravörös tartományban a hullámhossztól függően 10-től 60 méteres felbontásig tud.
A SPOT-6/-7 optikai műhold másfél méteres felbontást tud látható tartományban.
A Pleiades műholdak fekete-fehér üzemmódban fél méteres felbontást tudnak, multispektrális (adott esetben színes) felvételeknél 2 métereset.A Copernicus lényege, hogy a különféle műholdak által gyűjtött adatokat egységes adatbázisban kezeli, és ezeket összevetve, összegezve képes kezelni. Igazából ez olyan képesség, amivel még a NASA sem rendelkezik, legalábbis nem ilyen szinten.
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
Új hozzászólás Aktív témák
it Egységes keretek közé szervezik az összes meglévő és ezután indítandó űrkutatási projektet. A cél a technológiai vezető szerep megőrzése.
