Új hozzászólás Aktív témák
-
Ez szépen hangzik, de a valóság az, hogy az összeg legnagyobb része a Galileo műholdas navigációs rendszer befejezésére fordítódik, lévén a 30 műholdasra tervezett rendszer jelenleg csak 14 aktív műholddal bír, és 4 továbbira volt meg a költségvetés, amelyek most júliusban indulnak. A következő indítás jelenleg 2020-ra van tervezve, de a még nem is létező Ariane 6 rakétával.
A második legnagyobb elem a Copernicus, amely további Föld-megfigyelő műholdakat, illetve az azok által gyűjtött adatok kezelését takarja. A részletek nélkül nem tudni, ez mit takar, de feltehetően a kiöregedő meteorológiai, optikai és radarműholdak cseréjét, és persze a földi infratruktúra fejlesztését / üzemeltetését.
A harmadik elem korábbi programok továbbvitele, fejlesztése, a kiemelt ugye a GovSatCom, ami 2013 óta tyúklépésekben halad, és arról szólna, hogy egy egységes, biztonságos, titkosított műholdas adatkapcsolatot biztosítana az EU tagállamainak, amely katasztrófa vagy más szükséghelyzet esetén (olvasd: háborús helyzet) biztosít megfelelő elérést az internet és más meglévő megoldások helyett/mellett.
Azért nem árt ezeket tisztázni, mert több helyen is azt olvastam, hogy na, akkor most az EU 16 milliárdot önt az űriparba, és most aztán felveszi a kesztyűt a NASA kereskedelmi alapú programjai, mint a CRS2 (teherűrhajó az ISS-re), Commercial Crew (kereskedelmi alapú ISS személyzetcsere) vagy a kereskedelmi Hold-műholdak. Na ilyesmiről szó sincs. Alapvetően korábban is futó programok továbbfinanszírozásáról van szó...
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
Új hozzászólás Aktív témák
it Egységes keretek közé szervezik az összes meglévő és ezután indítandó űrkutatási projektet. A cél a technológiai vezető szerep megőrzése.
