Keresés

Új hozzászólás Aktív témák

  • daninet

    veterán

    válasz lezso6 #25 üzenetére

    Azért egy autóval szemben ezekre a dolgokra elég nehéz szabályozást hozni, mivel ha holnap a gyerek bilije lesz a netre kötve az ismét egy új termék kategória. Az meg kevés, hogy "legyen biztonságos"
    Feltételezem a zárszerkezet tucatnyi hitelesítést bezsebelt mindenféle cégektől, hogy szállodába beépíthető legyen, inkább azoknak a vizsgáló cégeknek a háza táján lehetne szétnézni

    Miért vegyem meg, ha 3x annyiért, 3x annyi idő alatt megépíthetem? ´¯`·.¸¸.·´¯`·.¸><(((º>

  • totron

    addikt

    válasz lezso6 #27 üzenetére

    Különféle digitális házszabályokról és certifikátokról írsz, hogy akkor azok majd mindent megoldanak. Jelen esetben is gondolom egypárral fel volt vértezve a rendszer. Ugyanoly sarkos vagy ezzel, mint a technofóboknak beálllított túloldal. Ez az egész bizony egy macska-egér játék. Az emberi tényező gyengesége (felhasználási mód) is igaz, abban is lehet fejlődni, de hacker oldalról is ugyanúgy ott lesz egy másik emberi tényező mindig.

  • borg25

    senior tag

    LOGOUT blog

    válasz lezso6 #25 üzenetére

    "s féltek az emberek a technológiától. Aztán mégse haltunk még bele."
    Lsd Fukushima, Csernobil csak páran haltak bele, és a terület pár száz évre sugárfertőzött, mert azt hitték eléggé értenek hozzá.

    A szoftvert lehet minősíttetni, hogy biztonságos, és nincs benne programhiba amivel vissza lehet élni, de az embert nem. Aztán a szuperbiztonságos programhoz beállítja jelszónak az 12345678-at mert az jó.

    Pár év és csak olyan autót lehet kapni, ami a netre folyamatosan kapcsolódik, kapcsolódhat, ha csak a youtube és a internetes rádió kedvéért, de fog. Aztán vagy rendesen elszeparálják a böngészőt a fékvezérléstől, vagy nem. A katalógusba meg hidd el nem lesz benne, hogy a kocsin belüli hálózatban elkülönített vlanban van a kormány-, fékvezérlés, diagnosztika, fedélzeti internet. Aztán vagy nem biztonságos autót veszel, vagy 5-10 évest. Lesz akinél az 5-10 év nem opció.

    Vajon mikor fenyegetik meg majd az autógyárakat, hogy találtunk sebezhetőséget, s van utaltok kevés bitcoint, vagy a következő kanyart a típusból egyetlen autó sem fogja bevenni.

    A kibertér nagy hátránya a közlekedés és a villanyvezeték érintésével szemben, hogy itt 1-2milliárd potenciális ellenféllel kerülsz szembe. (Gép, és nem hacker) Bárhonnan jöhet támadás, nem csak az az autó üthet el, amelyik 50 méteres körzeten belül tartózkodik.

  • borg25

    senior tag

    LOGOUT blog

    válasz lezso6 #36 üzenetére

    10-15 éves téma a biztonsági szakemberek körében, hogy a fejlesztésnél kéne biztonságosabbá tenni a szoftvereket, s erre rá kéne kényszeríteni a feleket. Eredmény? Semmi. Most, hogy itt a globalizáció még kevésbé lehet majd megtenni.
    Sajnos nem érdeke a gyártónak biztonságosabbá tenni az okos eszközöket. Nem hiszem, hogy bárhol is vissza lehetne vinni egy készüléket azért mert meghackelték, és patcheljék meg. Megvetted, a pénzt kifizetted, nyereség megkeletkezett, ha nem használod, az a te dolgod, a gyártót nem érdekli. Még az se, hogy a következőt nem tőle veszed, hanem mástól, mert ha jól lenne megírva rá a szoftver, akkor se vennél tőle, mert használnád a régit. Csak hogy egy neves céget említsek: Google. Érdekli, hogy rossza az Androi TV rendszere. Nem hackelhető, hanem nagyon nem akar működni. Nem. Javítja? Nem. Lenne rá pénze? Igen. Akkor egy kisebb cégtől mire lehet számítani?
    De nézzük, mi lenne, ha szabályoznák:
    1. A fejlesztőknek lenne előírva, hogy biztonságos szoftver kell. Az idő és munkaerőigényesebb. Akkor még inkább lehetne Indiában fejleszteni, vagy a céget szlovák vagy ukrán címre kell bejelenteni, s mivel ott nincs ilyen előírás, lehet silányabb és olcsóbb szoftvert fejleszteni, aláígérve a konkurenciának.
    2. Szoftvert használó cégnek írják elő, hogy legyen biztonságos a szoftvere. Még a nagy cégek közül is sokan tesznek a biztonságra, hátmég akkor egy kisebb cég, vagy egy egyéni vállalkozó. Nem lesz meg rá a tudás, hogy kikényszerítse a cégen belül a biztonságot, és mindenképp árnövelő tényező.
    3. Állami ellenőrzés, egyfajta informatikai KÖÁL. Itt már lenne kellő hozzáértés, (Ha meg tudják fizetni a szakembert, hogy vizsgálja az egyéni vállalkozók rendszereit) de ez is csak árnövelő tényező. Mint tudjuk globális világ korában, nem kell hazai terméket vásárolni, ha a kinti olcsóbb, mert nem költ annyit biztonságra, azt is meg lehet venni.
    4. Ha okos eszközök, akkor esetleg egy EU-n belüli szabályozás, hogy csak olyan terméket lehet forgalmazni, amit bevizsgáltak, és biztonságos, a gyártó vállalja a 3 éves biztonsági követést stb. Mindenki az alibabáról vásárolná a nem biztonságos termékeket, mert olcsóbb, aztán nesze neked biztonságos eszköz.

    Félre ne érts, jó lenne, ha biztonságos szoftvereket, termékeket gyártanának, azokat hozzáértők használnák, de ez sosem lesz. Talán bizonyos szegmenseket rá lehet kényszeríteni, pl autógyárak, de az okos otthonhoz kütyű készítőket biztos, hogy nem, mert mindenki rendelné nem biztonságosat Kínából. Gépkocsi esetén is, ott az esély, a gyatrább és olcsóbb kocsira.

    arnyekxxx:
    A terület megnyitása, majd bezárás a nagyközönség előtt

    A térséget a baleset 25. évfordulóján, 2011 márciusában megnyitották az idegenforgalom számára.[43] A csernobili atomerőműhöz, illetve Pripjatyba már az elmúlt években is lehetett utazni. A kijevi utazási irodák egynapos túrákat kínáltak a 4-es reaktorhoz és a környező kihalt vagy újratelepült falvakhoz, városokhoz.[44] Az idegenvezetéshez Geiger-Müller számlálót, radioaktivitásmérő műszert is lehet kölcsönözni.[45] A területre való szervezett utazásokat pár hónappal később, 2011 júniusában ismét betiltották.[46]
    Hát nekem nem úgy tűnik, hogy napjainkban már biztonságos. A Cézium felezési ideje 750év, egy darabig az még ott sugároz, annyi, hogy idővel kellő mennyiségű föld kerül rá, és nem lesz a felszínen, hanem mondjuk 50cmre, de attól még ott lesz. S ez csak a terület sugárszennyezettsége, szó sincs a sugárfertőzöttekről.

Új hozzászólás Aktív témák