Új hozzászólás Aktív témák
-
"s féltek az emberek a technológiától. Aztán mégse haltunk még bele."
Lsd Fukushima, Csernobil csak páran haltak bele, és a terület pár száz évre sugárfertőzött, mert azt hitték eléggé értenek hozzá.A szoftvert lehet minősíttetni, hogy biztonságos, és nincs benne programhiba amivel vissza lehet élni, de az embert nem. Aztán a szuperbiztonságos programhoz beállítja jelszónak az 12345678-at mert az jó.
Pár év és csak olyan autót lehet kapni, ami a netre folyamatosan kapcsolódik, kapcsolódhat, ha csak a youtube és a internetes rádió kedvéért, de fog. Aztán vagy rendesen elszeparálják a böngészőt a fékvezérléstől, vagy nem. A katalógusba meg hidd el nem lesz benne, hogy a kocsin belüli hálózatban elkülönített vlanban van a kormány-, fékvezérlés, diagnosztika, fedélzeti internet. Aztán vagy nem biztonságos autót veszel, vagy 5-10 évest. Lesz akinél az 5-10 év nem opció.
Vajon mikor fenyegetik meg majd az autógyárakat, hogy találtunk sebezhetőséget, s van utaltok kevés bitcoint, vagy a következő kanyart a típusból egyetlen autó sem fogja bevenni.
A kibertér nagy hátránya a közlekedés és a villanyvezeték érintésével szemben, hogy itt 1-2milliárd potenciális ellenféllel kerülsz szembe. (Gép, és nem hacker) Bárhonnan jöhet támadás, nem csak az az autó üthet el, amelyik 50 méteres körzeten belül tartózkodik.
-
10-15 éves téma a biztonsági szakemberek körében, hogy a fejlesztésnél kéne biztonságosabbá tenni a szoftvereket, s erre rá kéne kényszeríteni a feleket. Eredmény? Semmi. Most, hogy itt a globalizáció még kevésbé lehet majd megtenni.
Sajnos nem érdeke a gyártónak biztonságosabbá tenni az okos eszközöket. Nem hiszem, hogy bárhol is vissza lehetne vinni egy készüléket azért mert meghackelték, és patcheljék meg. Megvetted, a pénzt kifizetted, nyereség megkeletkezett, ha nem használod, az a te dolgod, a gyártót nem érdekli. Még az se, hogy a következőt nem tőle veszed, hanem mástól, mert ha jól lenne megírva rá a szoftver, akkor se vennél tőle, mert használnád a régit. Csak hogy egy neves céget említsek: Google. Érdekli, hogy rossza az Androi TV rendszere. Nem hackelhető, hanem nagyon nem akar működni. Nem. Javítja? Nem. Lenne rá pénze? Igen. Akkor egy kisebb cégtől mire lehet számítani?
De nézzük, mi lenne, ha szabályoznák:
1. A fejlesztőknek lenne előírva, hogy biztonságos szoftver kell. Az idő és munkaerőigényesebb. Akkor még inkább lehetne Indiában fejleszteni, vagy a céget szlovák vagy ukrán címre kell bejelenteni, s mivel ott nincs ilyen előírás, lehet silányabb és olcsóbb szoftvert fejleszteni, aláígérve a konkurenciának.
2. Szoftvert használó cégnek írják elő, hogy legyen biztonságos a szoftvere. Még a nagy cégek közül is sokan tesznek a biztonságra, hátmég akkor egy kisebb cég, vagy egy egyéni vállalkozó. Nem lesz meg rá a tudás, hogy kikényszerítse a cégen belül a biztonságot, és mindenképp árnövelő tényező.
3. Állami ellenőrzés, egyfajta informatikai KÖÁL. Itt már lenne kellő hozzáértés, (Ha meg tudják fizetni a szakembert, hogy vizsgálja az egyéni vállalkozók rendszereit) de ez is csak árnövelő tényező. Mint tudjuk globális világ korában, nem kell hazai terméket vásárolni, ha a kinti olcsóbb, mert nem költ annyit biztonságra, azt is meg lehet venni.
4. Ha okos eszközök, akkor esetleg egy EU-n belüli szabályozás, hogy csak olyan terméket lehet forgalmazni, amit bevizsgáltak, és biztonságos, a gyártó vállalja a 3 éves biztonsági követést stb. Mindenki az alibabáról vásárolná a nem biztonságos termékeket, mert olcsóbb, aztán nesze neked biztonságos eszköz.Félre ne érts, jó lenne, ha biztonságos szoftvereket, termékeket gyártanának, azokat hozzáértők használnák, de ez sosem lesz. Talán bizonyos szegmenseket rá lehet kényszeríteni, pl autógyárak, de az okos otthonhoz kütyű készítőket biztos, hogy nem, mert mindenki rendelné nem biztonságosat Kínából. Gépkocsi esetén is, ott az esély, a gyatrább és olcsóbb kocsira.
arnyekxxx:
A terület megnyitása, majd bezárás a nagyközönség előttA térséget a baleset 25. évfordulóján, 2011 márciusában megnyitották az idegenforgalom számára.[43] A csernobili atomerőműhöz, illetve Pripjatyba már az elmúlt években is lehetett utazni. A kijevi utazási irodák egynapos túrákat kínáltak a 4-es reaktorhoz és a környező kihalt vagy újratelepült falvakhoz, városokhoz.[44] Az idegenvezetéshez Geiger-Müller számlálót, radioaktivitásmérő műszert is lehet kölcsönözni.[45] A területre való szervezett utazásokat pár hónappal később, 2011 júniusában ismét betiltották.[46]
Hát nekem nem úgy tűnik, hogy napjainkban már biztonságos. A Cézium felezési ideje 750év, egy darabig az még ott sugároz, annyi, hogy idővel kellő mennyiségű föld kerül rá, és nem lesz a felszínen, hanem mondjuk 50cmre, de attól még ott lesz. S ez csak a terület sugárszennyezettsége, szó sincs a sugárfertőzöttekről. -
válasz
arnyekxxx
#39
üzenetére
Csernobilt azért lehet látogatni, mert mindenféle sugárzásnál két fontos tényező van: sugárzás erőssége, és az idő ameddig kiteszed magad neki. Ha csak egy napra mész a lezárt reaktorblokk közelébe, akkor 365-öd annyi sugárzásnak teszed ki magad, mintha egész évben ott élnél. Utána lehet nézni, hogy egy nap mekkora sugárdózist lehet ott összeszedni, utána ezt viszonyítják ahhoz, hogy mennyi sugárzást szed össze egy ember az élete alatt, illetve hogyan aránylik a „biztonságos” értékhez. Egy röntgen is sugárterhelést jelent az embernek, még is azt mondják évi 1-2 belefér.
A durva az volt, mikor Csernobilban a katasztrófa elhárításkor a reaktor tetején azt hiszem 6000mS volt a sugárzás, s vezényelték a katonákat, hogy mindenki dolgozzon ott 1-2 percet, mert a kárelhárítást meg kell tenni, és azalatt a pár perc munka + futás alatt szedett össze egy életre való sugárdózist. Szigorúan nézve biztonságos volt, mert nem hagyták, hogy annyi időt töltsenek ott, hogy halálos sugárdózist szedjenek össze. Nem embertelenségből, hanem szükségből tették, mert muszáj volt, használtak robotokat is, azok már jobban bírták a sugárterhelést, 1-2 hétig is működtek…
A határ mentén élnek, olyanok akik nem tudnak, nem akarnak elmenni. A természet nagy túlélő, alkalmazkodik, max rövidebb ideig, több fájdalommal, öt lábbal élnek.Visszakanyarodva a biztonsághoz, az egyik oka a Szovjetunió felbomlásának, az pont a Csernobili katasztrófa elhárításának költsége volt. Több ezer ember kitelepítése, országrész elnéptelenítése, különleges kárelhárítás egy hatalmas országot is megroppantott. Ha csak egy ezrelékét is biztonságra költik, vagy nem olyan hülyék, hogy egy veszélyes tesztet éjszaka, kezdőkkel csináljanak meg, vagy jobb a kommunikáció a két részleg közt, ma nem ismerjük Csernobil nevét. Minden biztonsági incidensben ugyanezek köszönnek vissza:
- Biztonság nincs kellő prioritáson kezelve, nem fordítanak rá elég pénzt
- Amatőr, nem hozzáértő végez kritikus munkát
- A fáradtságot se veszik arra, hogy utána olvassanak, hogy az eszköz/szoftver milyen ismert biztonsági hibákkal rendelkezik. -
válasz
arnyekxxx
#42
üzenetére
De komoly. Szerinted pl, miért csak most húztak fel egy védőburkot a reaktor fölé? Megsúgom, mert eddig tartott nemzetközi összefogással összekalapozni rá a pénzt.
Amit előtte ráköltöttek azt is megérezte a CCCP:
It is difficult to establish the total economic cost of the disaster. According to Mikhail Gorbachev, the Soviet Union spent 18 billion rubles (the equivalent of US$18 billion at that time) on containment and decontamination, virtually bankrupting itself.[3] In Belarus the total cost over 30 years is estimated at US$235 billion (in 2005 dollars).[165] On-going costs are well known; in their 2003–2005 report, The Chernobyl Forum stated that between 5% and 7% of government spending in Ukraine is still related to Chernobyl, while in Belarus over $13 billion is thought to have been spent between 1991 and 2003, with 22% of national budget having been Chernobyl-related in 1991, falling to 6% by 2002.[165] Much of the current cost relates to the payment of Chernobyl-related social benefits to some 7 million people across the 3 countries.[165]A National and international spread of radioactive substances részt is érdekes a szennyezett területek mértékéről.
Az elhárítás brutál költséget jelentett. Igaz, volt ott más is ami vitte a pénzt: Afganisztáni háború, csillagháborús verseny. Ráadásul alacsony olajárak.
Ez a szovjetuniónak a lehető legrosszabbkor jött, innen már nem tudott felállni, s a vége a 91es puccs.
Új hozzászólás Aktív témák
it A szállodában a harmadik után észhez tértek, modernizáltak – sőt, tervezik, hogy még tovább mennek.
- Philips 58PUS8545/12 1 ÉV GARANCIA Játék üzemmód
- Tyű-ha! HP EliteBook 850 G7 Fémházas Szuper Strapabíró Laptop 15,6" -65% i7-10610U 32/512 FHD HUN
- Bomba ár! HP EliteBook 840 G5 - i5-8G I 8GB I 128GB SSD I 14" FHD I HDMI I Cam I W10 I Gari!
- The Last of Us Part I Ps5
- Bomba ár! HP EliteBook 830 G6 - i7-8G I 8GB I 256GB SSD I 13,3" FHD I HDMI I Cam I W11 I Gari!