Új hozzászólás Aktív témák
-
MMSZoli
tag
Nem fényezni akarom magunkat, mármint magyarokat, pedig de :-)
A 2000-es évek elején érkeztek be a gyárunkba olyan termékek, amiket a világ több pontján dolgozó fejlesztőcsapatok (hollandia, belgium, szingapúr, bangalore, HK) összevissza teszteltek, mindenféle sztenderdizált tesztmódszerekkel. Hát némelyik nem sikerült igazán jól.
Alapvető probléma volt, hogy az újonnan megjelent funkciókat csak minimálisan tesztelték. Pont az új feature-öket, ami miatt PONT megveszik az emberek. A cégnek nem volt saját teszt-médiája hozzá, így készen elfogadta a platform fejlesztő (pl MTK) tesztjét, ami a lehetséges beállítások töredékét tesztelte csak le.
Ezt mi észleltük, véleményeztük, de mivel nem volt a gyárban úgymond ilyen funkció a 90es évek végén,emiatt nem állíthattuk meg a gépezetet, a release folyamatot, hogy visszadobjuk a félkész, vagy gyatrán letesztelt funkciókat. Nem volt nálunk a nagy "piros gomb", mi csak a késztermék szerelő üzem voltunk, akiknek tartania kellett az ütemtervet, megcsinálni a mi részünket, aminek az teszteredményei, hibalistája csak a sokadik prioritást jelentette a fejlesztésnek, gyakran eltűnt a süllyesztőben, különösen ha egy kész platformot vásárolt meg e cég, nem saját fejlesztés volt.
Mondok példákat:
-DVD lejátszó, ami legelső branded DVD volt a piacon divx felirattal, olyan feliratot rakott ki a képernyőre, ami olvashatatlanul kicsi volt, sárga, és egy sorba 24 karaktert írt csak ki, ami úgy kb semmire nem volt elég. Hiába írtuk le, hogy ez így használhatatlan, rossz; mivel megfelelt az MTK UI specifikációjának, ki is nyomták a piacra. Valójában csak fél évvel később született rá egy félkész hivatalos megoldás. Baromi bosszantó volt látni, hogy egy máskülönben igen jó termék, ami szó szerint letarolhatta volna a piacot, egy ilyen igen bosszantó és szó szerint agyzsibbasztóan primitív hibával kerüljön a piacra. Végül egy nagyon tehetséges magyar MTK hacker, aki elkezdett használható GUI-t fejleszteni rá, csinált hozzá megfelelő kódolású, méretű feliratot, ráadásul az eredeti szánalmas halványkék kínai GUI-t lecserélte egy kulturált és XXI.századinak kinéző fémes, modern felülettel. (ezúton is ha olvassa, köszönöm Neki!). A vezetőségünk engedélyével nem hivatalos módon kooperáltunk Vele. Gyakorlatilag ha kijött egy új sw-verzió, Ő kapta meg tőlünk először, és később (szintén a helyi vezetőségünk engedélyével) egy komolyabb lejátszót tudtunk Neki adni a fáradozásaiért cserébe. A rengeteg reklamáció miatt a következő generációk divx feliratát t már az általunk meghatározott elvárások (specifikációk) alapján próbálták meg összehozni a fejlesztők összehozni, hát nem mindig sikerült nekik, vissza is dobtuk annak rendje és módja szerint :-)
-Konkrétan a SONY-nak is gyártottunk HDD-vel kombinált DVD-író terméket, amiből a prototípust ők is megkapták, letesztelték a japán központban, mert a magyar gyárban is. Másfél hét után megvolt a fejlesztés egyoldalas listája mellett a mi saját hibalistánk is (nem volt rövid, főleg SW instabilitás gondok voltak, logging állományokkal megtámogatva). Jöttek a Sony Audio japán fejesei, mi meg csak lestünk, hogy mindössze esztétika jellegű észrevételeik voltak. Utaltunk rá, hogy mi találtunk szoftver jellegű gondokat is, rákérdeztünk a hibákra, hjogy nem találkoztak-e velük? Őket csak a hivatalos holland/szingarpúri/bangalore-i teszteredmény érdekelte, és Ők nem találkoztak semmi ilyesmivel. (pedig elég volt alig pár órát tesztelni a terméket akár otthon, hogy belefuss egybe). A mi tesztünk egy nem hivatalos, nem jegyzőkönyves valami volt, de már ott látszott, hogy a termék így el fog vérezni a piacon. Csalódást keltő volt, hogy a mi fejlesztőinkhez és marketingeseinkhez hasonlóan a japán vezetőket is jobban érdekelte a határidők betartása, mint hogy stabil, magas vevőelégedettséget generáló termékkel jöjjenek ki a piacra, ráadásul ez is több ponton beérte vagy megelőzte volna a japán vetélytársukat. Teljesen más volt a benyomásom a japán márkáról korábban. Még jobban nyomták a határidőket, mint a mieink. Futottam még egy eredménytelen kört a saját termékmenedzserünkkel, de senki nem akart újabb SW-verziót, annak tesztjét, magyarul csúszást. Miközben két kézzel fogtuk a fejünket, legyártottuk a leszerződött mennyiséget. Természetesen a termék így elég nagy bukta lett a piacon. A zt nem értik meg a marketing központú vezetők, hogy későbbi javított szoftverek már csak a legelső vevők dühét csillapítja (ami soha nem jöhet elég korán), elégedettek már soha nem lesznek a drágán megvásárolt termékkel, és telekiabálják a fórumukat a dühükkel, ami jelentősen visszaveti a tervezett számokhoz képest az eladásokat.
-A TV-k USB-ről való HD DivX /MP4 lejátszása volt az egyik legszánalmasabb próbálkozás, amit láttam a fejlesztőinktől (a TV-be integrált internet elérés mellett). A Marketing kitalálta, a Fejlesztés (akinek a vezetője a kép/hang/dizájn szentháromság bűvöletében élt) ezt kvázi elszabotálta (nem értette a tech culture lényegét), és beleraktak egy minimál lejátszást, ami a kodek képességeinek a töredékét támogatta csak. A legelső verzió a torrentekről letölthető HD DivX-ek negyedét/ötödét tudta csak lejátszani. Azért tudom, mert agyonteszteltük, kénytelenek voltunk, mert a fejlesztés nem volt rá hajlandó, a funkció ki lett pipálva, ott volt a dobozon a logo is. Csak a következő plafromon lett valójában megoldva. Azért volt bosszantó, mert a HW platform baromi erős volt, a megfelelő kodekkel röhögve elvitte a legmagasabb bitrátájú HD videót is (egy tehetséges kollégám csinált egy belső build-et, ami kvázi mindent vitt, de a fejlesztés főnökét ez nem érdekelte. micsoda egy barom volt).-Két három nagyobb piaci bukta után kezdett rájönni a központ, hogy ezekre a jelzésekre jobban oda kellene figyelniük, hiszen a mi gyárunk látta először összeszerelve és elvileg működő formában a terméket, pont úgy mint a vevő. Végül felépíthettem erre egy külön csapatot mérnökökből, csináltunk egy sztenderd riportot és tesztfolyamatot, megkaptuk a "piros gombot" is. Nem sikerült mindent megoldani, de sokkal kevesebb volt a piaci reklamáció, illetve nemcsak azután lettek kijavítva, hogy már a vevők is szembesültek vele, hanem még igen korai fázisban. Az egyik kollégám próbált egy összevetést csinálni a garanciális költségek megoszlása, okai, visszaküldési ráta alapján, és csak a TV--k esetén 1 - 1.5 milló €-val kevesebb garanciális javítások költsége. Éves szinten.
A fentiek miatt nem is veszek olyan terméket senkitől, ami a piacon elsőként vezet be új funkciókat :-) Megvárom, amíg megbízható lesz, nem én fogom nekik saját pénzen letesztelni a félkész feature-öket...
[ Szerkesztve ]
Új hozzászólás Aktív témák
ph A vállalat kicseréli a problémás alkatrészeket az érintett eszközökben.
