Keresés

Új hozzászólás Aktív témák

  • Kagemusha

    csendes tag

    Ezer éve nem olvastam ilyen jót...

    Szintén vidéki kisváros, kamaszkor a 80-as években, sokáig semmi zenei érdeklődés, majd a "Kettőtől ötigben" hallottam a Scorpionstól a Coming home-ot és minden eldőlt... :)

    Zenebeszerzési lehetőség közel egyenlő a nullával, az ember jobb híján a rádióból próbált beszerezni ezt azt (Akkor még a "Heavy metal kedvelőinek" műsor se volt, ezúton is köszönet Göczey Zsuzsának, hogy minden héten leadott egy vadonatúj lemezt, pl Maiden 7th Son, csúcs volt). Sőt, az első Scorpions klipet a Zenebutikban láttam, Still loving you, mi más... :) Aztán osztálykiránduláson az egyik lány Kecskeméten megvette a World Wide Live-ot, természetesen azonnal kazettára másolás, egy évig jóformán nem is hallgattam mást

    Aztán következő nyáron bejött a Helloween, csak hallgattuk leesett állal a Ride the Sky-t, a "döbbenetes" sebességet meg Kai hangmagasságát...

    Volt egy lelkészgyerek, aki holland egyházi kapcsolatokon keresztül tudott - többek között sátánistának mondott :C - zenéket beszerezni, lassan beindult az élet, minden fiú metálrajongó volt, az egyetlen elfogadott lágy zene a Dire Straits volt, az összes többi nyálasnak minősült, ne feljtsük el, az országban minden rádió, strandhangszóró Modern Talkingot játszott (a vicc, hogy ma már ez ugyanolyan nosztalgikus érzéseket kelt bennem, mint ha valahol meghallom a Scorpionst)

    87: megismerem a Metallicát, elsőre nem tetszett, másodszorra se, harmadszorra leesett a tantusz, de nagyon, azóta is meghatározóak nálam, felőlem írhatnak akárkik akármit a Death Magneticről, ha meghallom James hangját, nagy ívben lesajnálom minden gondomat. Akkor még azt is kazettáról kazettára másoltuk, torzult rendesen, nekem például a Justice-on nem tűnt fel a basszus hiánya, mert a Ride-on meg a Master-en se hallattszott :) Ma reggel is a Ride-ot hallgattam a kocsiban, mi mást

    Remélem, még fogom őket élőben is látni, mint ahogy jó volt látni a Maident is Debrecenben meg a Szigeten, jó volt látni azt, hogy mintha nem telt volna el azóta 20-25 év, nyomják és lelkesek

    Persze jött azóta sok jó zenekar, de azoknak az éveknek a hangulatát nehéz lesz überelni, ráadásul nem is tudom melyik volt az utolsó olyan zenekar, aminél nem jött elő az "ezt már hallottam valahol" érzés...

    Úgyhogy még egyszer gratula a cikkhez, egy korszak életérzésének tökéletes felidézéséhez, és gratula a családhoz is! (Az én fiam gitározni tanul, tetszett neki a Maiden koncert és jól tudja, ki volt az a Cliff Burton...)

Új hozzászólás Aktív témák