Keresés

Új hozzászólás Aktív témák

  • emelhu

    aktív tag

    Egy új szál.

    A játék (program) miért is más, mint a könyv, videó, zene vagy egyéb?
    Nem a hordozó az érték, hanem a benne megtestesülő tartalom.

    Na de ha már a könyvnél sok száz éves tapasztalata van a dolognak, miért nem lehet minden egységes: aki a hordozót birtokolja, az tartalom olvasási jogát is birtokolja?

    De tovább megyek, a szerzői jogvédők valahogy mindig csak a saját érdekeiket látják, pedig az elvek azok elvek.
    Ilyen alapon miért is nem lehet a DVD megvásárlásakor visszavinnem a VHS kazettát és 80% kedvezménnyel megkapni a DVD-t. Hiszen a korong értékének csak 20%-a a fizikai hordozó gyártás és értékesítés.
    Ugyanígy bakelit lemez/CD és aztán zeneboltból letöltés.

    De még tovább megyek, akkor bontsuk ki a "teljes igazságot":

    Ha volt egy sikeres termék és utána csinálnak egy bővített változatot, akkor a karakterek, animációk megtervezése már megvolt, a játékmotorban is csak egy keveset bővítettek. Vagyis akinek megvan az első verzió, annak adják féláron a bővített/második változatot.
    Mert az úgy igazságos!

    Vagy mégsem kellene ennyire "etikai" alapokon kalkulálni, mert akkor a gyártónak is fel lehet tenni kérdéseket?

    Ez piac.
    A gyártó ír egy használati feltételt, ha nem tetszik, nem veszem meg a termékét.
    Aztán a nemzeti jog persze felülírhat pontokat a használati feltételekben, de ekkor meg a gyártó döntheti el, hogy arra a piacra nem ad el.

    Csak ne rinyáljanak!

  • emelhu

    aktív tag

    válasz gbors #35 üzenetére

    "a könyvnél azért működött több száz évig, mert a tartalom és a hordozó nem volt (értelmes keretek között) elválasztható."

    Ez részint nem igaz, hiszen a copyright pont a kapcsolat "elszakítását" tiltja, másrészt ha fizikailag ugyan elválasztható is a tartalom, attól jogilag még nem.

    Az elvi kérdés továbbra is az, hogy ha veszek(!) egy tartalmat [nem bérlem], akkor korlátlan használati jogot kapok-e (természetesen a copyright és használati feltételek betartásával, pl. nincs nyilvános bemutatás, belépőjegy szedés, tovább-bérlés), vagyis ha enyém a használati jog, akkor ez mire terjed ki.

    A gyakorlati jogban mindenféle jogok vagyoni értékű jogok és adhatóak-vehetőek.
    Miért pont a "digitális tartalom megtekintése" jog ne lenne az?

    Ha én nem kívánom továbbiakban élvezni a megtekintés jogát, akkor továbbadom másnak, aki szeretné igénybe venni ezt.
    Lehet ezt elvitatni, de ahogy megjegyezték korábban: a jelenlegi árak a jelenlegi feltételekkel alakultak ki, vagyis a vagyoni jog átruházásának jogával, ami "érték".
    Ha a megszerzett termék értéke csökken, akkor az ára marad?

    Ha a piac hagyja!

    Lehet, hogy úgy járnak a játék-készítók is, mint a hanglemez gyártók.
    Annyira irreális árakon tartották a terméküket, hogy sokan más csatornákat kerestek vagy más(!) [kiegészítő-kiváltó] termékeket vettek a pénzükön (pl. video, játék stb).
    Véges az e szegmensre szánt pénz és azt igyekeznek optimálisan elkölteni.

    Vagyis tényleg elképzelhető, hogy ha nagyon kekeckednek, akkor két szék között a földre esnek.

  • emelhu

    aktív tag

    válasz gbors #60 üzenetére

    "ha a második 50-ért veszi át, akkor az elsőnek 10-be kerül. ha pedig a harmadik 40-ért veszi át, akkor a másodiknak is 10-be kerül. stb."

    Vagyis a 10-et "érő" játékért a vevők 10-et fizettek? Igen!
    A kiadónak mindegy kell legyen, hogy 6 eladás 10-ért vagy 1 db 60-ért.

    Ja ők 6 eladást akarnak 60-ért?
    Na de ha a termék nem ér annyit, akkor nem lesz egyetlen vevőjük sem.

    Nekem úgy tűnik, akárhogy kapálóznak nem lesz több bevétel.
    Ha meg eddig alááraztak, akkor érdektelen a modell változtatása, egyszerűen árat is emelhetnének.

Új hozzászólás Aktív témák