- Weblap készítés
- Vodafone otthoni szolgáltatások (TV, internet, telefon)
- Windows 11
- Vizsgálják a Waymo robotautók váratlan viselkedését
- Kodi és kiegészítői magyar nyelvű online tartalmakhoz (Linux, Windows)
- Anyagi katasztrófára figyelmezteti az Apple-t a brit média
- Távozott az OpenAI társalapítója
- Folytatja a leépítéseket a Tesla
- Hálózati / IP kamera
- Telekom otthoni szolgáltatások (TV, internet, telefon)
Új hozzászólás Aktív témák
-
szkaroly
senior tag
Ha jól tudom Csernobilban plutóniumtermelés (bombába) nem volt. Ugyanakkor igenis fontos előny az ha nem kell leállítani a reaktor az üzemanyagcseréhez. Különösen ha az áramra nagy szükség van. Hiszen a balesetet okozó kísérletet is azért halasztották el több órával mert a kijevi diszpécser nem engedélyezte a leállást.
Poco X3 Pro
-
nagyúr
ott jöttek rá azokra a konstrukciós hátrányokra (xenon, pozitív üregtényező), amikre az oroszok nem gondoltak.
A Xenon mérgezésről és a pozitív üregtényezőröl tökéletesen informáltak voltak a szovjetek is.
Egyébként nem tudom mennyire volt cél ezekben az erőművekben a Pu termelés, vagy kizárólag csak az olcsóság miatt választották - ugye az egyik legnagyobb előnye az h menet közben lehet fűtőelemeket cserélni, ennek gyakorlatilag csak akkor van értelme, ha utána ki is nyered belőle a Pu-t.
Nem kizárólag. Az üzemeltetés terén hatalmas előny, ha a reaktort nem kell leállítani az üzemanyagcseréhez. Anno az LWR reaktorok 75-80%-os működési idővel bírtak, vagyis mondjuk 10 év alatt legalább két évig álltak, részben az üzemanyagcserék miatt. A modern LWR reaktoroknál már elérték a 90% és a feletti értéket.
Az olcsóság mellett tényező az energiasűrűség is. Az első és második generációs RBMK reaktorok 1000-1500MW teljesítményt tudtak, velük szemben a paksi VVER-440 ugyebár 440-500MW-ot...
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
F-ECT$
titán
-
nagyúr
Kérdés, hogy csak Csernobilban teszteltek, vagy más erőművekben is, és ha igen, akkor ott vajon mi volt az eredmény? Illetve az is érdekelne, hogy az előző 2 miért nem volt sikeres? El se jutottak a turbinatesztig, vagy nem sikerült a leálló turbinákkal áthidalni azt az 50 másodpercet?
Maga a teszt az RBMK reaktorokra vonatkozott, de az adott teszt lefolytatására (ami az RBMK üzembiztonságával kapcsolatos volt) a Csernobili Vlagyimir Iljics Lenin erőművet jelölték ki.
A teszteket annak szituációja miatt a reaktorleállítás előtt hajtották végre, az első, 1982-es tesztnél elégtelen volt a feszültség, amit a generátor leadott a turbina "leforgása" alatt. A generátor-rendszert módosították ezen tapasztalatok alapján, és 1984-ben megismételték, ám a leadott elektromos teljesítmény ismét elégtelen volt. A harmadik tesztre 1985-ben került sor, de szintén nem volt meggyőző, ezért megint módosítottak a teszteljáráson.
Aztán jött a negyedik teszt...
[ Szerkesztve ]
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
Új hozzászólás Aktív témák
- Latitude 9420 2-in-1 27% 14" QHD+ IPS érintő i7-1185G7 16GB 512GB NVMe ujjlolv IR kam gar
- Trust 2.1 hangfal szett (15 Watt)
- Samsung Galaxy S23 Ultra 5G 256GB, Kártyafüggetlen, 1 Év Garanciával (+MediaMarkt Garancia)
- Gamer PC , i5 12400F , RX 6800 16GB , 32GB 3200MHz , 512GB NVME , 2TB HDD
- Apple watch Series 9 45mm cellular 2027.04.07. Apple garancia
Állásajánlatok
Cég: Ozeki Kft.
Város: Debrecen
Cég: Alpha Laptopszerviz Kft.
Város: Pécs