Keresés

Új hozzászólás Aktív témák

  • runner 125

    nagyúr

    válasz zgospel #131100 üzenetére

    Pannóniaring tőlem 30km. Kb minden évben van néhány halálos baleset rajta.

    "Kinek a pap, kinek a wlan" :-) • A forum arra hivatott, hogy a kérdéseiteket ott tegyétek fel, s ne privát üzenet formájában felém! Köszönöm!

  • Geresics

    addikt

    válasz zgospel #131100 üzenetére

    Tök jó volt olvasni, köszönjük, hogy megosztottad velünk! :R

    Amúgy pont az általad is vázolt dolgok miatt nem megyek én sem pályára, és szerintem még nagyon sokan vagyunk ezzel így. Egyrészt nem akarok én lenni az, aki vakon kóborol a pályán, másrészt nem akarom azt, hogy egy vakegér telibe kaszáljon...

    Azt egyébként nem is tudom, hogy ha valaki hülye, és belámszáll, akkor simán kukázhatom a motorom? Mert versenypályán nyilván nem fizet a KGFB - már ha van neki egyáltalán... :F

    *MOTOROS CSATORNA* youtube.com/MotorosVandor

  • duni84

    aktív tag

    válasz zgospel #131100 üzenetére

    tényleg gyorsabb pálya, mint a hungaroring. nekem is hiányoznak az aszfaltozott bukóterek, mert így motorral még kevésbé feszegeti a határait az ember, mint autóval, mert nekünk garantált a perec, amint lemegy az ember a pályáról. ugyanakkor ha nagy sebességgel száll el az ember, akkor a pannónián sokkal nagyobb a bukótér bukfencezni, mint a hungaroringen.
    2 éve voltam utóljára, akkor is már szép repedések voltak, javarészt keresztbe és most, hogy mondod: tényleg nagyjából azok határozták meg, hogy melyik kanyarban kezd előzni az ember és melyikben nem. ezek szerint ez nem változott :(

    a többi része sajnos bármelyik pályára igaz, ahol bronz/kezdő csoportba kerül az ember, mert ezekbe kerül mindenki, aki először van pályán és pl az eligazításon már nincs ott fejben és meg sem hallja, hogy hogyan kéne viselkedni, mert csak az insta story-kon jár az esze, amikkel teleszórja az internetet a következő hetekben.

    én személy szerint nagyon szerettem ezt a pályát (nekem ez volt az első "nem gokart" pályám és szerencsére az első napomon nem volt még esés sem :) de én is olvastam, hogy rendszeresen szedi az áldozatait a pálya. na meg elég messze van pl budapesttől időben ahhoz, hogy az ember inkább valamelyik közelebbi pályára menjen ki pl lassabban feszegetve a határait.

    szerk.: "Nem értem ezt hogy nem veszi saját magán észre valaki?" --> már hallottam, hogy "én vagyok a leggyorsabb, mert én vagyok a sor elején" és kiderült, hogy az egyén nem ironizált, hanem komolyan is gondolta, mert 4x évesen még nem jött rá, hogy a kialakult konvojokat nem a leggyorsabbak szokták "összehozni" :(

    [ Szerkesztve ]

    #metszéspontok

  • dellfanboy

    őstag

    válasz zgospel #131100 üzenetére

    Pringen 20 eve se volt tokeletes az aszfalt. en ott estem palyan eloszor, raadasul akkor a palyamunkasok egy utanfutos pick uppal hoztak be a motorom, es a soderagybol ugy raktak fel a futora a motort hogy 2x eldolt.. nem esett jol. megha csak egy 400-as zxr is volt..

    sztem az egesz palya egy gazdag nemet osztrak vallalkozo jatszotere, en ugy tudom se nem fia se nem fim homolog. a semminel jobb, es ahogy irod a batrak/ vagy penzes emberek jatszotere, hulyekkel meg sajnos mar a kozuton, es versenpalyan is talalkozhatsz

    eladó dolgok:mondd az árát és vidd http://hardverapro.hu/tag/dellfanboy#aprohirdetesei

  • zgospel

    őstag

    válasz zgospel #131100 üzenetére

    Engedelmetekkel írnék egy újabb beszámolót a múlt hétvégi Pannóniaringes tapasztalatomról. Hosszú lesz, bocsi :)

    Tavaly voltam 1 napot először ezen a pályán, ahonnan eléggé felemás szájízzel jöttem el. Akkor 2:18-as kör volt a legjobb amit tudtam, de az átlagom inkább 2:20 volt, féltem a pályától a számomra szokatlanul nagysebességű kanyarok, az aszfalton található kisebb-nagyobb repedések és az aszfaltozott bukóterek hiánya miatt. A félelmeim ellenére ott motoszkált az én és haverjaim fejében is a kisördög, hogy mégiscsak menni kéne még itt, és idén úgy alakult, hogy lehetőségünk volt egy szombat-vasárnap kombót bevállalni.

    Ez a vállalás május végén történt, méghozzá úgy, hogy én még addig egy percet sem ültem idén motoron, ezért június elején elmentem a Mátrába kanyarogni egy kicsit, hogy valamennyire visszarázódjak, majd rá 1 hétre sikerült még 1 alkalommal Kakucsra kimenni egy délutánt, és ennyi. A két cimborám közben már túl volt Euroring, Hungaroring és Mátrázós napokon.

    A hátsó gumim jobb szélét a tavalyi 2 Hungaroring alkalom teljesen megzabálta, ami miatt úgy nézett ki, hogy bal szélen 4.5 mm, középen 5 mm, jobb szélen a kigyorsítási részen 1 mm, majd a gumi legeslegszélén jobb oldalon 4 mm volt. Kvázi a gumi profil úgy nézett ki, hogy bal oldalon szép gyárias, jobb oldalon pedig mintha síkba fűrészelte volna valaki. Ezért gabeneztem egy vadi új, de 18-as DOT számú Corsa 2 hátsó gumit, és elvittem magammal a pályára, hogy majd a második napra biztosan kelleni fog. Így utólag bölcsebb dolog lett volna még itthon lecserélni.

    Péntek
    Péntek délután értünk le a pályára, így volt időnk kényelmesen kipakolni a holmikat a paddockban, azonban estére akkora szélvihar támadt, éjszakára pedig erős zivatarokat mondtak, hogy mindent amit kipakoltunk pár óra leforgása alatt rakhattunk is vissza a kocsiba.
    Ez az éjszakai vihar jó nagy lehűlést hozott szombatra, ami nem feltétlen volt hátrány, mert 38 fok helyett 25 fokban tudtunk motorozni, azonban a pályáról lemosta az addigi felgumizódást, továbbá felhordott rengeteg koszt, ezért még kora reggel a karbantartók végigmentek gépekkel és letakarították a pályát.

    Szombat
    A szél nem nagyon hagyott alább szombaton, a célegyenesben végig hátszél volt, ami a féktávot és az első kanyart picit kellemetlenné tette, illetve a leghátsó dupla jobbos kanyarban is nagyon erős szél volt. A köridőim 2:22-24 körül voltak egész nap, ami rendesen elkeserített, mert sehol nem éreztem úgy, hogy jelentőset tudnék javítani. Végig abban a hitben voltam, hogy a saját határaimon megyek, és a pályától továbbra is féltem, hiszen nem vagyok hozzászokva a 150 feletti lapon kanyarodáshoz. De ez látszott is, amikor megelőzött valaki, a lassabb, 100-110 körüli kanyarokban semmi lemaradásom sem volt, sőt, aztán amint egy gyorsabb részhez értünk máris kaptam a másodperceket.

    Eközben az MT10-es haverjaim 1:17-eket mentek úgy, hogy mind Euroringen, mind Hungaroringen másodperceket verek rájuk, ami nem a faszméregetés miatt lényeges, hanem ez egy jó referencia amihez tudom mérni a teljesítményem egy számomra kvázi ismeretlen pályán. A másik referencia amit szoktam mérni az Lövey Ádám, mert neki is 765 RS van, aki persze sokkal ügyesebb és tapasztaltabb motoros, és slickeken megy, de minden más gyári a motorján, ezért van értelme az összehasonlításnak. Ádám idejeit csak a videókból tudom, amit legfrissebben találtam tőle ezzel a motorral az 2:09 volt, ha azóta ment jobbat is vele akkor mea culpa.

    A pálya bizonyos pontjait eléggé csúszósnak éreztem, főleg az 1-es és 2-es kanyarokat, amik ráadásul tele vannak úthibával és repedéssel.

    Az utolsó szombati menetben az MT10es haverok már annyira élvezték a motorozást, hogy elkezdték felpakolni a kamerákat a motorokra. Az egyikük jött utánam 1 kört, amit a vacsoránál visszanéztem, és uramatyám azt a szégyent amit éreztem... Ennyire látványosan görcsösen, szar testhelyzetben, a motorral küzdve már nagyon régen motoroztam. De ez egyértelműen látszott a gumi kopásképén is, a széleken nagy golyókba felbogyósodott, miközben a cimboráké gyönyörű tiszta volt. Ők döntötték rendesen, és húzták is neki, én meg keveset döntöttem, amikor meg többet akkor sem húztam a gázt.
    Előzetesen a 2:15-ös köridőt tűztem ki célul, azzal már elégedetten mennék haza, ami annyira elérhetetlennek tűnt egész nap, hogy éjszaka már azt fontolgattam, hogy soha többet nem jövök erre a pályára, és lehet a motorozás sem igazán az én sportom.

    Vasárnap
    Vasárnapra elmúlt a szél, a hőmérséklet valamivel melegebb, én pedig a jobb vállrészen nullára koptatott hátsó gumit átszereltettem az újra. Nem elhanyagolható az a tény sem, hogy reggelre sikerült a mentális görcsök egy részét elengednem, és sokkal lazábban tudtam felmenni. Hogy ebben mekkora szerepet játszott az új hátsó gumi nyújtotta biztosabb tapadás azt nem tudom, de még az én rutinhiányos amatőr tudásomnak is azonnal szembeötlő volt a különbség, főleg a kigyorsításokon: végre nem táncolt a motor és nem fulladozott be a gáz a TC miatt, hanem mintha sínen húznák olyan stabilan ugrott kifelé a kanyarokból.

    Ezek összessége miatt rögtön az első menetben sikerült 2:16-os kört mennem, miközben ugyanazokat az íveket motoroztam. De a két MT10 már 2:14 és 2:15-nél járt, az egyikük később még 2:13-ba is beköszönt, szóval még mindig frusztrált voltam és kerestem a miérteket. A kifogásgenerátor csapágyai természetesen már füstöt okádtak, annyira magyaráztam magamban a bizonyítványt.

    A következő menetekben kezdett kisimulni a motorozásom, egyre inkább ráéreztem a pályára, mikor tudom elkezdeni húzni a gázt, hova fogok megérkezni a kijáraton, mélyebbeket döntöttem és hamarabb gyorsítottam, már nem küzdöttem a motor ellen, ami nagyon sokat számított. Hiába írta meg egy-két újságíró a Street Triple-ről hogy egy vadállat, ez szerintem nem igaz, a durva használat nem áll neki jól és köridőben sem adja ki, ellenben a lágyabb, precíz stílussal kiváló a harmónia. Ez a motor egy finom műszer, és ha úgy is van használva akkor eszméletlen jókat lehet vele motorozni.
    Mindezeknek hála már 2:14-15-ös köreim voltak átlagban, ezeknél lassabb csak az előzős köreim lettek amikor beragadtam valaki mögé.

    1000-es verseny
    A vasárnap délutáni program amatőr versenyekkel kezdődött. A menetrend szerint az SBK 1000 kezdett volna 2 órakor, utána az SSP 600, majd az Open. Mi abban a hitben éltünk, hogy az Open kategóriában fogunk menni, elvégre full utcai motorokkal vagyunk, utcai gumikkal, és az idejeink sem egetverőek. 13:45-kor azért elslattyogtam az irodához megnézni, hogy mégis mi lesz majd a rajtsorrend, és enyhén meglepődve tapasztaltam, hogy mindkét MT10 a 15 perc múlva kezdődő 1000es versenyen indul. A két haverom eközben az étteremben ücsörgött üdítőt szürcsölve a legnagyobb nyugalom közepette. Volt kapkodás rendesen, de a legnagyobb poén az egészben, hogy mindkettejüknek villogott már az üzemanyagszintjelző, vagyis alig volt benne 2-3 liter, a paddockban található benzinkút pedig 14:00-ig zárva volt ebédszünet miatt.

    Neccesen, de végül még pont időben sikerült összekészülniük és kimenni a rajtrácsra.
    Az első kockából egy KTM 1290 indult 2:00-ás űridővel, de persze annak a motornak az idomok hiányán kívül már semmi köze nem volt a nakedekhez. Csutkakormány, slick gumik, meg egyéb fityfaszok amiket távolról látni véltem.
    A KTM rajtja kifejezetten rosszul sikerült, nem tudom hogy volt-e launch control, de eléggé visszafulladt többször is és emelgette a levegőbe az elejét 4-5x mire végre sikerült rendesen megindulnia, emiatt kb öten is lerajtolták.
    Az MT10-es cimborák közül az egyik akkorát rajtolt, hogy egész délután azon röhögtünk, az első kanyarig legalább 8-10 motornak osztotta ki a kúpot, akik a második kör végére mind vissza is előzték, de a rajtot egy hangyányit komolyabban vette mint a többiek.
    A 8 körből 4-5-öt sikerült teljesíteni, utána már a benzinhiány miatt kiálltak.

    600-as verseny
    Utána jöttem én az SSP600-ban, rajtam kívül még egy naked motor volt, egy 790es KTM slick gumikon, hogy mennyire volt gyári azt passzolom. 13. helyről indultam a 16-ból, és az egyébként is gyenge rajtom még gyengébben sikerült, mert a közvetlenül előttem álló CBR teljesen lefulladt, így kicsit el kellett vennem a gázt a kikerüléséhez.
    Rögtön az első körben sikerült majdnem összetörnöm magam, mivel az ugratós egyenes előtti balos törésben shortshiftelni akartam, de nem úgy sikerült a csizmát bedugni a váltókar alá ahogy terveztem, ezért a gyorsváltó a gyújtást még elvette, de a fokozat már nem ugrott át. Ennek hatására a motor megugrott, de a gázt nem vettem el, és a kanyarkijáraton kisodródtam egészen a rázókőre, majd amikor az is elfogyott akkor még egy 5-10 métert mentem a füvön mire visszataláltam a pályára. Fogalmam sincs hogy milyen tempónál történt ez az egész, de a fokozat alapján nekem 160-180 körül szokott lenni amikor minden jól megy.

    Ennek a hibának a hatására még a rajtnál lefulladt CBR is visszaelőzött, így a totál utolsó helyen annyira lemaradtam még a mezőny végétől is, hogy az esélytelenek nyugalmával, üres pályán, a saját tempómban nekiálltam élménymotorozni 8 körön át. A 2:14-15-ös köröket sikerült tartanom végig, több hibám nem volt, de ami különösen érdekes volt, az a 8 körös táv. Így leírva nem tűnik soknak, azonban a délelőtti és a szombati programban sem mentünk ennyit sosem, átlag 4-5 mért kört lehetett teljesíteni, és ezt a futam közben éreztem is, mert a leintés előtt hárommal már számítottam volna a kockás zászlóra, de azt csak nem akarták belengetni, így elmentem egy újabb és újabb körre.

    Hasonló időben kezdtem el utolérni embereket is, látszott rajtuk hogy elfáradtak. A rajtnál lefulladó CBR a célegyenes végén már nem bírt már megállni, kiszaladt a bukótérbe, másik 2 motort láttam kimenni a boxba, és az utolsó körben egy R6-ot is elkezdtem igen nagy tempóban utolérni, mert már annyira fáradt volt az ember, hogy kb ki sem ült a motoron. Annyira elkezdtem megérkezni mögé, hogy a legutolsó kanyarban a kigyorsításon még sikerült mellé érnem, de végül egy fél kerékkel és 3 századdal ő ért át előbb a célon. Meg is lepődött amikor mellé értem. Így végül a 11. helyen értem be, az említett 790 Duke pedig hasonló köridőkkel a 9. lett.

    Utolsó szabadedzés
    A versenyek után volt még egy 20 perces menet, ahova együtt mentünk ki, a két MT10 elöl én meg mögöttük. Ők felrakták a kamerákat ismét, és így hárman vonatoztunk egymás mögött, amikor az egyikük - akinek egyébként egész héten fájt a csuklója - elfáradt és elengedett minket. Én ekkor megelőztem mindkettőt, és abban a hitben voltam, hogy a másik majd jön utánam, ezért rohadtul elkezdtem húzni, nehogymár megint megelőzzön. Ennek a vége egy 2:12-es kör lett részemről, és mint később kiderült egyáltalán nem jött mögöttem senki, mert mindketten kiálltak ugyanabban a körben.

    A 2:12-nek már nagyon örültem, erre egyáltalán nem számítottam, és érdekesen kiugró eredmény ez a vasárnapi 14-15-ös átlagomhoz képest, de ezáltal végül az egyéni legjobb időket tekintve 1 illetve 2 másodpercet adtam a haveroknak. Természetesen trash talkoztam is nekik egyből, miközben pakoltuk össze a cuccokat a hazaútra, én pedig a második nap legvégére végre megnyugodhattam, hogy mégsem kell abbahagynom a motorozást, és még mindig tudok apránként fejlődni.
    Természetesen kapásból tudnék 3-4 kanyart mondani, amit túlfékezek, mert egyszerűen nem hiszem el hogy oda be lehet ereszteni nagyobb tempóval is, tehát még lehetne belőle faragni bőven, de így érzem magam biztonságban és így sikerült különösen élvezni is a vasárnapot.

    Mint írtam a másik referencia Lövey Ádám 2:09-es köre lenne, amitől durván 3 másodpercre vagyok még. Magam részéről hihetetlen lenne 2:10 alá bemenni, de egyelőre összesen 3 pályanap alapján lehet hogy korai még ilyeneket kijelenteni. Érdekes, hogy a Hungaroringen ezekkel a motorokkal szintén 3-ra vagyok tőle, videó alapján 2:04-ről tudok amit ment a triplával, nekem meg 2:07 sikerült ott. Habár a Hungaroringen is összesen 4 napot voltam csak.

    Végszó
    Vasárnap végére ismét rájöttem, hogy brutál jó motorom van, egy blipperen kívül nem hiányzik belőle semmi, rendkívül precízen kezelhető és nagyon jó flowban lehet vele motorozni, már amikor a hülye júzer - jelen esetben én - hagyja hogy a motor azt csinálja ami a dolga, és nem küzd ellene folyamatosan. Így teljesen gyári állapotában, utcai gumival is megtréfálhatók a pályamotorok, akár az ezresek is, még egy ilyen gyors és széles pályán is mint a Pannóniaring.
    A gumi kopása is gyönyörű lett végül, eltűntek a széléről a bogyók, se futóműből, se guminyomásból adódó rendellenességek nem látszódnak.
    A biztonságérzeten rengeteget segített a szombati erősen szeles időt felváltó relatív szélcsend, és persze a zsírúj hátsógumi a jobbos kemény kigyorsításokon.
    És habár az esemény szervezője is ugyanaz a lengyel társaság volt, mint akikkel tavaly voltunk, idén gyakorlatilag nem láttunk balesetet, és piros zászló is csak a szombat reggeli legelső menet legelső körében volt, amikor valaki túl korán vállalt túl sokat. Ezzel szemben tavaly megállás nélkül durván nagy esések voltak, többször kellett jönnie a mentőnek is, de szerencsére ez most elmaradt, és nagyon patent, tiszta motorozás volt végig mindenki részéről.

    Számomra főleg a vasárnap miatt egy nagyon jó hétvége volt, és hogy megérte-e? Mindent beleszámolva párezer Forint híján 300 ezerbe került nekem ez a két nap, amiből a két napos pályadíj volt 101 ezer, a gumi 49, hogy csak a nagyobb tételeket említsem, de a futóbérlés, útiköltség, étel, ital, üzemanyag, stb stb még mind hozzáad. Persze a gumira mondhatnánk, hogy eloszlik, cserébe a motor egyéb szervizeit és kopásait nem számoltam.

    Luxushobbi.

    https://www.flickr.com/photos/zpapa/

Új hozzászólás Aktív témák