Hirdetés

2019. március 26., kedd

Gyorskeresés

Útvonal

Fórumok  »  HDD/SSD, CD/DVD írók/olvasók  »  Milyen SSD-t vegyek? (kiemelt téma)

Téma összefoglaló

Téma összefoglaló

  • Utoljára frissítve: 2019-02-14 22:22:47

IT café

Milyen SSD-t vegyek? Mielőtt kérdezel, kérünk az összefoglalót olvasd el!
Amennyiben már túl is vagy a vásárláson és kérdésed, észrevételed lenne, az alábbi topik a legmegfelelőbb ehhez: Flash SSD topik! Módosítva: 2019.02.14.

Ajánlás

Zárójelben a gyártó által vállalt garanciaidő látható. Azoknál a típusoknál, ahol a gyártó többféle csatolóval is forgalmazza az adott SSD-t, ez jelezve van.
Egyes SSD-k garanciális feltételeibe beletartozik egy meghatározott írási limit (TBW = összes írott adatmennyiség) is, melynek mértékéről a gyártó oldalán lehet tájékozódni, és nem a topikban.
Ezeket a típusokat ***-gal jelöltük.

Az ajánlás szempontjairól bővebben itt!

Belépőszintű

Crucial BX500
Samsung 750 EVO*** (3év) Áttekintés Specifikáció
Intel 540s 2,5" és M.2 (5év) Áttekintés Specifikáció
Adata SU800 (3év) Áttekintés Specifikáció

Általános felhasználásra, operációs rendszer alá:

Adata SX900 (3év) Áttekintés Specifikáció
Adata SP920 (5év) Áttekintés Specifikáció
Adata SP900 2,5" és M.2 (3év) Áttekintés Specifikáció
Adata SP310 mSata (3év) Áttekintés Specifikáció
Adata SX930 (5év) Áttekintés Specifikáció
Corsair NEUTRON XTi (3év)
Crucial MX300*** 2,5", M.2 /SATA/ (3év) Áttekintés Specifikáció
Crucial MX500*** 2,5", M.2/SATA/ (5év) Áttekintés
Crucial Force Series MP500 M.2 /PCIe/ (3év) Áttekintés
Goodram Iridium Pro (5év)
HyperX Fury (3év) Áttekintés
HyperX Savage (3év) Áttekintés
Kingston KC400 (5év)
Samsung 850 EVO*** 2,5", mSata és M.2 (5év)
Samsung 960 EVO*** M.2 /PCIe/ (3év) Áttekintés
Samsung 970 EVO*** M.2 /PCIe/ (5év) Áttekintés

Professzionális, nagyobb írási terhelést jelentő (videóvágás, vállalati szerver, virtuális gépek futtatása) felhasználásra:

Corsair Neutron GTX (5év)
Plextor M6 Pro (5év)
Plextor M6E M.2 /PCIe/ (5év)
Plextor M8Pe(G) M.2 /PCIe/ (5év) Áttekintés
Samsung 850 Pro*** (10év) Áttekintés
Samsung 960 Pro*** M.2 /PCIe/ (5év) Áttekintés
Sandisk Extreme Pro (10év)

Azok a típusok, melyek már nem kaphatóak, de megbízhatóságuk és terhelhetőségük miatt még - kondíciótól és garanciaidőtől függően - használtan is jó vételek:

Adata SX910 (5év) Áttekintés Specifikáció
Corsair Force GT (3év) Áttekintés
Crucial MX100*** 2,5", mSata és M.2 (3év)
Crucial MX200*** 2,5", mSata és M.2 (3év) Áttekintés
HyperX 3K (3év)
Intel 520 (5év)
Intel 530 2,5" mSata és M.2 (5év)
Intel Pro 1500 2,5" és M.2 (5év)
OCZ Vector 180 (5év) Áttekintés
Plextor M5, és M6 Pro (5év)
Plextor M6S (3év) Áttekintés Specifikáció
Plextor M6M mSata (3év)
Plextor M6G M.2 (3év)
Samsung 830 (3 ÉV) és 840 Pro*** (5év)

***

Kifejezetten nem ajánlott típusok, melyek nem megbízhatóak, vagy nem hozzák a specifikációk szerinti értéket:

Kingston: V100,V200, V300
OCZ: Vertex, Vertex Plus, Vertex Turbo, Vertex 2/3, Agility 3, Petrol
Kingfast SSD-k egyik típusa sem.

***

Azok a kereskedelemben ma is kapható típusok, melyek nincsenek az ajánlottak között, többek között az alábbiak miatt nem kerültek be (még) a többi közé.

- Indokolatlanul magas ár,
- Valamelyik jellemzőben az átlagnál kisebb teljesítmény
- Az átlagnál alacsonyabb írási terhelhetőség,
- Gyakorlati tapasztalat hiánya (nagyon új még a típus),
- Egyszerűen csak rossz ár/érték arány az ajánlottakhoz képest

Külföldi, online rendelés esetén alaposan olvassuk el a hozzászólásokat! Ismeretlen típust csak kalandvágyók vegyenek.

Apróhirdetésekben sokan hirdetnek eladásra laptopokból kiszedett, vagy laptopban való felhasználásra szánt OEM SSD-ket.
Ezekről azt érdemes tudni, hogy bár a sebességükkel nem szokott probléma lenni, a terméktámogatás viszont nem megoldott. Tehát nem lehet egyszerűen firmware-t frissíteni az SSD gyártó alkalmazásával, mert nem is ismeri fel az SSD-t, mivel az nem kiskereskedelmi forgalomba szánt típus. Ezekhez az SSD-khez a laptop gyártója biztosítaná a firmware-t, amit a laptop , illetve a rá szabott program hiányban elég nehézkes lenne beszerezni és alkalmazni.
Hivatalos számla és garancialevél hiányában nem megoldott a jótállás érvényesítése sem egy esetleges meghibásodás esetén.

Kérés:

Ha ezt a hozzászólást és a benne lévő hivatkozásokon lévő cikkeket végigolvastad, de még mindig nem sikerült dönteni, akkor amikor kérdezel, kérünk, feltétlen tüntesd fel az alábbi adatokat!

1. Mennyi az a maximum ár amennyit szánsz rá?
2. Mekkora SSD-re van szükség?
3. Asztali gép vagy laptop, SATA3 vagy mSata vagy M.2 a csatlakozó?
4. Pontosan milyen alaplappal lesz használva az SSD? (Pontos linket kérünk a gyártó oldalán)
5. Hány év garanciával rendelkezzen az SSD? (3/5/10 ? Kérünk NE azt írd, hogy minél több, hanem döntsd el, mert kapcsolatban van az SSD-re szánt összeggel!)
6. Átlagos, vagy professzionális felhasználásra kell-e az SSD?

Sokan szabadidejüket erre áldozva segítik az érdeklődőket a fórumon, ezért jogos kérés, hogy ha ezt a segítséget bárki igénybe szeretné venni, akkor tegye azt egy kicsit felkészülten. Köszönjük!

Általánosságban

Bevezetésként elkerülhetetlen bemutatni, hogy miről is lesz szó: a Solid State Drive (továbbiakban SSD) egy „szilárdtest-meghajtó”, félvezetős memóriát használó, tartós adattároló eszköz. Tartós, mert az adatokat nem felejti el állandó tápellátás nélkül sem, emellett nem tartalmaz mozgó alkatrészeket, kisebb méretű, kevésbé sérülékeny, könnyebb és kisebb fogyasztással is rendelkezik.

A felhasznált NAND Flash memóriák között több típus létezik: Single-Level Cell (SLC) , Multi-Level Cell (MLC) , Triple-level Cell (TLC), 3D V-NAND ( MLC és TLC). Az SLC cellás megoldások drágább, üzleti felhasználásra szánt tárolókban kapnak helyet, ezek hosszabb élettartamot, nagyobb sebességet és kevesebb fogyasztást biztosítanak, mint az MLC alapúak, de igazából már nem is igazán lehet kapni őket. Napjainkban a legelterjedtebbek az MLC alapú SSD-k, de már jönek az új TLC-s újdonságok is, melyek élettartama sajnos ismét kevesebb, mint az elődjének, papírforma szerint a fele, gyakorlatban talán 35% körüli élettartam csökkenéssel számolhatunk az MLC-hez képest. Erről bővebben itt és itt olvashattok.

Ár és tárolókapacitás

Ezt mindenkinek magának kell behatárolnia, hogy mennyire mély az a bizonyos pénztárca.
A felhasználók nagy többsége – a HDD-khez képest magasabb Forint/GiB egységár miatt – SSD-t asztali gépbe nem háttértárnak, hanem rendszermeghajtónak szeretne, hiszen a nagyobb sebességből, és minimális elérési időből főleg az operációs rendszer és a felhasználói programok profitálnak.

Napjainkra a 64 és 120 GB-os típusok árai annyira közel esnek egymáshoz, hogy nem igazán szoktunk 120GB-os SSD-nél kisebbet ajánlani, ám ha szűk a keret, megfontolandó a kérdés, hiszen bőven el lehet férni egy 64 GB-os tárolón is. Egy kisebb SSD-n ajánlatos takarékoskodnunk a hellyel, ezért itt szeretném megemlíteni, hogy a Windowsban alapjáraton be van kapcsolva a hibernálás, a lapozó fájl és a rendszer-visszaállítás, ezek több GB helyet is foglalhatnak, ezért nem árt ha ezeket a beállításokat felülbíráljuk.Ehhez segítséget kaphatunk az összefoglaló végén található cikkekben.
A tárolókapacitás kiválasztásakor figyelembe kell venni azt is, hogy a legtöbb SSD-n az optimális működéséhez körülbelül 10-15% szabad helyet kell hagynunk.
Természetes azon laptop tulajdonosoknak, akiknek a gépébe csak egyetlen tároló hely van, célszerű minél nagyobb SSD-t beszerezni, hogy ne csak az operációs rendszer és a programok férjenek el, hanem legyen némi hely a felhasználói adatok tárolására is.

Operációs Rendszer, élettartam

SSD esetében erősen javasolt Windows 7/8 vagy 10 operációs rendszert használni. Nem kardoskodnánk a Windows XP és Vista ellen sokat, de a lényeg, hogy eljárt felettük az idő, főleg a már nem támogatott XP felett.
SSD szempontból ugyanúgy van ennek egy aspektusa, méghozzá a cella elhasználódás-vezérlés. Erre több megoldás létezik, különböző un. Garbage Collector algoritmusok az SSD-n belül, illetőleg „kívül” az operációs rendszer által vezérelten, amely nevezetesen a TRIM. Utóbbi csak Windows 7-től felfelé használható ki, ezért is javallott a váltás. Ezek az eljárások mind-mind arra szolgálnak, hogy segítségükkel próbálják az SSD-re történő írások mennyiségét arányosan elosztani és azokat csökkenteni, meghosszabbítva ezzel az SSD élettartamát. A TRIM parancs nem működik XP alatt, ezért hiába veszünk olyan SSD-t, amely tudja a TRIM parancsot, bizony felhasználástól függően hamar elkoptathatjuk, és lelassíthatjuk a frissen vásárolt SSD-nket.
Ha már a TRIM-ről van szó, itt említenénk meg azt a tényt, hogy – a közhiedelemmel ellentétben – nem csak SATA AHCI módban működik a TRIM, hanem SATA IDE módban is. Ehhez viszont az kell, hogy ne cseréljük le ( ne tegyünk fel „véletlenül” chipset driver csomagot ) a Windows 7/8/10 alapértelmezett IDE (pciide.sys) és AHCI(msahci.sys) driverét, , amely támogatja a TRIM parancsot, SATA IDE és SATA AHCI üzemmód esetén is. Tehát azoknak is ajánlom egy SSD beszerzését, akiknek a gépében nem lehetséges a SATA üzemmódot AHCI-re állítani, mert meglepő felhasználói élményben lesz részük a régebbi gép ellenére is!
Élettartammal kapcsolatosan elég sok legenda kering az éterben, ezek a legendák többnyire megalapozatlan információkból születtek, és semmi közük a valósághoz. A lényeg az, hogy nem kell kímélni az SSD-t, sokkal többet bírnak, mint azt korábban gondoltuk. A tapasztalatok azt mutatják, hogy egy átlag felhasználó 3-4 év alatt az SSD terhelhetőségének az egyharmadáig sem jut el, inkább a vezérlő szokott tönkremenni idő előtt. Ettől függetlenül, ha azonos az ár, és a garanciaidő, elvből a tartósabb SSD élvez előnyt, hiszen nem tudható, hogy ki hány évig szeretné használni az SSD-jét.

Használt SSD?

Óvatosnak kell lennünk a használt SSD vásárlásakor.
Nem tudhatjuk, hogy az eladónál mennyi írásnak volt kitéve az SSD.
Jelen pillanatban nem tudunk olyan megbízható programról, amely képes lenne firmware frissítéstől és formázástól függetlenül pontosan megállapítani az SSD életkorát, vagyis azt, hogy eddig mennyi írás történt rajta. Az SSD Life, és a főleg HDD-k tesztelésére kifejlesztett Hard Disk Sentinel sem bizonyult egyértelműen ilyennek (egy firmware frissítés, vagy secure erase után előfordulhat, hogy az új gyári állapotot, 100% kondíciót mutatnak), mégis valamennyire mérvadóak lehetnek.
Használt SSD vásárlásakor a kedvező ár mellett, a legjobban egy több éves gyártói garanciával járunk!

Csatlakozó

Manapság már nagyon ritkák a SATAII csatlakozóval ellátott SSD-k, és gyakran drágábbak is, mint a SATA3-as társaik. Mivel ez utóbbiak, kompatibilisek a SATAII-vel nyugodtan vehetünk ilyet, egy olyan alaplapba is, amely csak SATAII-es csatlakozóval rendelkezik. Tökéletesen fognak működni bennük, és a tapasztalatok azt mutatják, hogy gyakorlatilag a sebességben sincs érezhető különbség. ahhoz képest, mintha SATA3-as lapban lenne az SSD, tehát emiatt felesleges új, SATA3-as alaplapot vásárolni.
(A fentiek viszont nem mondhatók el minden esetben, a SATA1 kompatibilitásról, ezért arról mindig alaposan meg kell győződni! )

Megemlítendő, ha valaki szeretne még plusz PCI-Express <-> SATA3 vezérlőkártyába is invesztálni, mert úgy gondolja „legyen már SATA3 ha az alaplapon nincs”, nyugodtan megteheti, de nem javasolt. Nem hoz annyi többletet a SATAII-vel szemben, ami megérné az ezzel járó kellemetlenségeket.(esetleg a TRIM nem működik) Erről is olvasható tapasztalat bőven a Flash SSD topikban. Ha valaki ennek ellenére is bevállalná a vásárlást, akkor előtte győződjön meg arról, hogy az alaplapján legyen is mire csatlakoztatni azt. Több eset is előfordult, hogy valaki jelezte „nem megy még SATAII-vel sem”. Nyilván nem, ha mondjuk PCI-E 1.x 1x-es portba lett beletuszkolva. PCI-E 2.0 x4 kell ehhez legalább.

Pár évvel ezelőtt még kevésbé volt elterjedt és népszerű az mSata foglalat, 2014-re viszont már egyre több laptopban és asztali gépbe szánt alaplapban is megtalálható, melynek köszönhetően kisebb fogyasztású és terjedelmű SSD-ket is használhatunk. Régebben az mSata csatlakozós SSD-k drágábbak és kisebb teljesítményűek voltak, mint a rendes SATA-s társaik, napjainkra viszont ezek a különbségek minimálisra mérséklődtek, illetve eltűntek, ezért bátran ajánljuk azoknak, akiknek célszerűbb egy ilyen csallakozójú SSD használata, pl. laptopokban.
Az mSata foglalatot hivatott leváltani az új, univerzálisabb M.2 (NGFF) formátumú csatlakozó, amelyre még az mSata-nál is kisebb SSD-ket köthetünk. Szerencsére már több ilyen csatlakozójú SSD is kapható, bár sok gyakorlati tapasztalat itt a fórumban még túl sok nincsen velük kapcsolatban, a megbízható gyártók közül mégis bekerült az ajánlásba pár típus. Az mSata és M.2 formátumról az összefoglaló végén lévő cikkekben bővebben is olvashatunk.

Mivel többféle méretű M.2-es SSD van forgalomban, vásárlás előtt mindenképpen győződjünk meg a méretbeli kompatibilitásról is! A megnevezésben (2242, 2260, 2280, stb.) szereplő első kettő számjegy a szélességet, az utolsó két számjegy a lapka hosszát jelöli, mm-ben.

Az alaplapba ezek a kártyák általában az alaplaphoz mellékelt távtartóval és a hozzá tartozó csavarral rögzíthetőek. Az alaplapod típusától függően több furat is lehet; a távtartót az SSD hosszúságának megfelelő furatba kell csavarozni.

M.2-es SSD-ből sokféle létezik, de leginkább az alábbi típusokkal találkozhatunk:
- SATA3 vezérlő két bevágással ellátott csatlakozás (Type B+M) (Ezek a betűjelek függetlenek a fenti képtől, csak a csatlakozóra vonatkoznak.)
Akkor érdemes ilyet venni ha:
- kábeleket, helyet akarunk spórolni.
Sebességben nem nyerünk semmit, mert ugyanakkora, mint a sima SATA3-as SSD-ké. Az alaplapod vezérlőjétől függően viszont ezek a konnektorok osztozhatnak a lapod többi („hagyományos”) SATA3 csatlakozójával a sávszélen, de egyes lapok le is tilthatnak egy hagyományos SATA3 portot. Sok SATA-s eszköz használata esetén ezt érdemes az alaplap leírásában ellenőrizni.
- AHCI vezérlő, PCI-E interface; létezik (Type B+M) PCI-E x2 és (Type M) csatlakozású
- NVMe vezérlő, PCI-E interface; egy bevágással ellátott csatlakozás (Type M)
Akkor érdemes ilyet venni ha:
- ki tudjuk használni és szükségünk is a magas szekvenciális sebességre, pld videóvágás napi szinten.
- kábeleket, helyet akarunk spórolni.
Sebességben nem nyerünk semmit, mert oprendszer alatt nem észrevehető a sima SATA3-ashoz képest a tesztprogramokban mérhető sebességkülönbség. Játékbetöltések esetén 1-2 másodpercet nyerhetünk csak.
Melegedéssel számolni kell e típusok esetén, ezért vagy eleve hűtőbordást vegyünk vagy csak jól szellőző házba tegyünk.
Meg kell említeni, hogy az AHCI vezérlős típusok relatív rövid ideig voltak kaphatóak, kihaltnak tekinthetők.

M.2 Csatlakozó típusok

Sebesség, megbízhatóság

Kiválasztás során nyilvánvaló szempont a sebesség és a megbízhatóság is. Ez is pénzkérdés, de nem feltétlenül kell egyikről a másik javára lemondani teljes mértékben. Az ajánlásban megbízhatatlan, vagy kevéssé megbízható SSD nem is szerepel emiatt. A sebesség pedig egy összetettebb kérdés már, mert többféle sebességről beszélhetünk ugyebár, melyek közül a gyártók nem mindegyikkel dicsekszenek (a szeretett marketing..):

szekvenciális írás/olvasás (MB/s-ban): nagyobb fájlok mozgatásánál, videó szerkesztésnél beszélünk erről
IOPS: másodpercenkénti olvasási/írási műveletek száma véletlenszerű 4KQD32 szegmensben, itt a QD = Queue Depth = párhuzamos műveleteket jelöl.
Példa: egy 80.000 IOPS-os SSD a 4KQD32 szegmensben 320 MB/s környékén tekerhet, mivel 80,000*4K (4096) az 320MB
4K írás/olvasás: apró fájlok kezelésének sebessége – ez az érték az igazán lényeges számunkra, de ugye nem is ezzel dobálóznak a gyártók a fenti kettővel szemben..
elérési idő (ms-ban): ebben szintén hatalmas különbségek vannak SSD és HDD között, nyilván technológiai okokból kifolyólag (memória vs. lemez- és fejkezelés). Viszont SSD és SSD közötti elérési időkülönbségeket nem lehet megérezni, ebben az esetben nem hangsúlyos érték

Ezek a sebességek természetesen egy SATAII vagy SATA3 porttól erősen függenek. A SATAII (3Gbs) vezérlőknek olyan 260-270MB/s lesz vége (elméleti maximuma 300 MB/s), míg egy SATA3 megáll 550-570 MB/s-nél (elméleti maximuma 600 MB/s). Ebből kiindulva, mivel a mai SATA portok egyikének korlátait sem érik el az SSD-k 4K írás/olvasás eredményei, ezért mindennapi felhasználás során nem fogunk különbséget érezni SATAII vagy SATA3 rendszer között.

Elmondható tehát, a valós felhasználásbeli tapasztalatok és tesztek is azt mutatják, hogy a magas szekvenciális és a 4KQD32 szegmensre vonatkozó IOPS értékek, szinte alig befolyásolják azt, hogy milyen gyorsnak érezzük a rendszerünket. Ezt a tényt nem győzzük eléggé hangsúlyozni a topikban!

Ravaszabbak feje felett viszont előbukkanhat egy újabb kérdőjel: mi van ha rögtön két SSD-t veszek és RAID-be kötöm őket? Tapasztalat erre is van már manapság, amelyek szerint SSD-t RAID-ben használni felesleges. Pontosabban csak azoknak éri meg, akiknek fontos a magas szekvenciális írás/olvasás és sűrűn igénybe is lesz véve ez a képesség. Egyébként nincs értelme, inkább javasolható egy nagyobb SSD vásárlása, melynek beüzemelése is épp elég odafigyelést igényel.

Ahhoz viszont, hogy súrolhassuk a gyárilag megadott többi értéket – melyeket leginkább szintetikus tesztekkel ellenőrizhetünk - néhány dologra oda kell figyelni:

• SSD vezérlő típusa: pl. SandForce vezérlők csak a tömöríthető adatokkal hozzák a gyári szekvenciális értékeket
• SATA vezérlő típusa (Intel, AMD, Marvell, ASMedia, stb.)
• Alaplap, chipset és processzor típusa és annak órajele
• Helyes „alignálás”(partícióigazítás)
• A teszteléshez használt program típusa és annak beállítása (pl. SandForce esetén gyárilag is ATTO-val tesztelnek, úgy is kell ellenőrizni. Emellett pl. a CrystalMark „0fill” beállítással hozza csak a gyári értékeket)
• Asztali gép vagy laptop (laptopokban, netbookokban az SSD általában gyengébben muzsikál)
• Frissen telepített OS alatt, vagy egy belakott rendszeren történik a mérés
• Milyen firmware van az SSD-n
• A kisebb tárhelykapacitású meghajtók általában írásban lassabbak, mint az ugyanolyan típusú nagyobb társaik. Nem szabad a teszteredményeiket összehasonlítani, még megegyező konfiguráció esetén sem

SandForce vs. alaplapi vezérlők, firmware frissítés

A felmerülő kérdésekkel kapcsolatban sok segítséget kaphatunk a Flash SSD topikban is. Kiemelhető talán – bár ez az új firmware által már megoldott, de azért jobb félni.. -, hogy a SandForce vezérlővel ellátott SDD-k és az alaplapi Marvell vezérlős SATA3 portok nem fognak mindenki esetében kielégítően teljesíteni (SATAII-vel ez a probléma nem áll fent!) .
Hasonlóan igaz ez az ASMedia vezérlőre is, de itt „csak” a lassabb szekvenciális sebesség okozhat leginkább fejfájást.

Ahogy a fentebbi felsorolásból is kitűnik, a megfelelő sebesség elérésében a firmware-nek is nagy szerepe van. Mi is ez? Kisméretű szoftverek, melyek a különböző elektronikai eszközök vezérlését végzik. Ezt a bizonyos dolgot SSD-n frissíteni az operációs rendszer telepítése előtt érdemes - amennyiben az nem a gyártó oldalán található legújabbal rendelkezik -, mert egyes típusoknál a rendszer alól történő frissítés nem megoldható, vagy bonyodalmas a kivitelezése. Két esetről beszélhetünk alapvetően: fontos-e avagy javasolt-e frissíteni? Fontos abban az esetben, ha valami kritikus hibát javít a firmware, legyen az akár élettartam növelése, vagy egyéb kompatibilitási problémák megoldása. Példaként álljon itt, hogy a Kingston V+200-nál sürgős a firmware frissítés, de van ahol csak ajánlott. Olyan is elhangzott a topikban, hogy van olyan SSD, amely firmware frissítés nélkül nem látható egyes BIOS-okban. Ezeket a gyártó mindig jelzi az oldalán, illetve megjelent cikkek is gyakran szólnak nekünk erről. Érdemes tehát ezt is észben tartanunk. Másik eset ugye a javasolt - tehát nem kötelező, de hátrány nem ér minket -, ha csak bizonyos frissítéseket hoznak magukkal, esetleg egy picit sikerült a sebességen javítani, hasonlók.
Magát a frissítést nem árt körültekintően végezni, melyre ugyanazok elmondhatók szinte, mint BIOS frissítéskor: áramingadozásos időszakban pl. ne erőltessük.

Méretek és egyéb jó tanácsok

A milliméterekre is érdemes vásárlás előtt odafigyelnünk, ugyanis néhány hordozható eszközbe már csak a 7mm-es SSD fér be, és bár a legtöbb típus már ilyen mérettel rendelkezik, vannak még 9 mm-esek is a piacon, ezért ellenőrizzük le, hogy melyik SSD felel meg az elvárásoknak.

Végső javaslat itt is, ahogy a Milyen SSD-t vegyek? cikkben szintúgy: ne bonyolódjunk bele túlságosan egy egyszerűen is kezelhető kérdésbe, nem leszünk könnyebb helyzetben ha hetekig bújjuk a teszteket és kiismerjük az SSD-k lelki világának minden bugyrát. Egyrészt lehetetlen, minden teszt kicsit más - kozmetikázva is van sok helyen -, emellett minden egyes júzernek más a szimpatikus, ez teljesen szubjektív.
Ha valaki leteszi végre a voksát és megrendeli a terméket, akkor vagy beválik és onnantól csak azt tukmálja mindenkire a feltett kérdésre válaszolva, vagy nem válik be és akkor mindenhol lehúzza ahol csak tudja. Ez utóbbi gyakoribb és nagyon negatív képet festhet egy adott termékről. Természetes, hogy ettől még mindenki meg fogja nézni ki mit gondol az adott áruról, de kiemelnénk, hogy figyeljük a vélemény dátumát is! Egy-két gyermekbetegség mára már a múlt homályában létezik csak, mégis valaki még máig azzal a bizonyos hibával hozakodik elő újra meg újra, amikor rég nem téma már, hisz anno már kijött esetlegesen egy új firmware, amely megoldotta.

Mindenkinek izgalmakkal teli vásárlást, beszerelés és install utáni hajlobogást kívánunk!

Néhány link, a további ismerkedéshez:

Milyen SSD-t vegyek?

SSD beüzemelésével, klónozással és telepítésekkel kapcsolatos gondolatok:

SSDOK - SSD Informations Tool by FSCD

Windows 7 telepítés más szemszögből avagy BI OS or not to BI OS

Merevlemez klónozása HDD-re vagy SSD-re, Macrium Reflect Free program használatával

Windows 7 és 8 SSD-vel! Hogyan is?

Gyorstalpaló SSD sebesség problémásoknak!

Az SSD kondíciója, tények és tévhitek

Linux SSD-n - de hogyan? - Tippek nagyon kezdőknek is

A Linux SSD-re költöztetése

Még egy táblázat..
PROHADVER! felhasználók által összegyűjtött teszteredmények

PHs kollégák mérései:
Adata SX930 480GB

Plextor M8PeG (PX-256M8PeG) 256GB

PH! cikkek:
Átfogó elemzés az SSD-k természetéről cikk

SSD-teszt - mítoszok és tények cikk

SSD Over Provisioning (OP)

Aszinkron és szinkron NAND

Az mSATA szabvány

A SATA Express (SATAe) szabvány

Az M.2 (NGFF) formátum

NVMe (NVM Express) szabvány

Garbage Collection

Mi is az a TRIM

Wear leveling

SSD RAID 0 – 128 GB vagy inkább kétszer 64 GB?

SSD meghajtók technológiai áttekintése

Hogy mire is képesek a m-ütyűrök:
Három mSATA SSD tesztje
mSATA SSD tesztek és cikkek

És végül, már megint a Flash SSD topik, vásárlást már átélők számára.

Készítette: Bodor

Útvonal

Fórumok  »  HDD/SSD, CD/DVD írók/olvasók  »  Milyen SSD-t vegyek? (kiemelt téma)
Copyright © 2000-2019 PROHARDVER Informatikai Kft.