Új hozzászólás Aktív témák

  • dqdb

    nagyúr

    válasz Domonkos #51043 üzenetére

    A költségek meglepő módon a költségek arányában oszlanak el :DDD

    Az a feltevés oké, hogy egy billentyűzet használati élményét (gépelés, hang, látvány) három komponens adja: kapcsolók, kupakok és ház (a PCB-ről feledkezzünk el nagyvonalúan, a stabilizátorokat pedig tegyük egy kalapba a kapcsolókkal). A három összetevő között nehéz lenne százalékosan meghatározni, hogy melyik mennyire felelős, mert mindhárom ad hozzá direkten és indirekten is, helyzettől és felhasználótól függ, hogy melyik mennyire hangsúlyos. Én azt mondom, hogy ⅓, ⅓ és ⅓, mert mindegyik egyaránt fontos.

    A kapcsolók előállítása olcsó. Oké, precíziós fröccsöntés, de a szerszámok már készen vannak, egy darabra vetített költségük elhanyagolható, alig van fix költség. Ha kis szériás kapcsolóról van szó, akkor ott a szerszám költsége is képbe kerül, azonban sokszor csak a stemhez kell új szerszám, mert kész házat használnak hozzá. Egy átlagos DIY billentyűzeten 70-80 kapcsoló van, legyártanak pár tízezer kapcsolót, így a kapcsolóra vetített költség, bár jelen lesz, de mégsem dobja meg annyira a kapcsoló árát, az anyagköltség és előállítási költség pedig alacsony.

    A kupakok előállítása sokszor olcsó, mert a szerszámok készen vannak, és csak más színeket kell alkalmazni, vagy dyesub esetén más maszkot kell alkalmazni. Ha doubleshot készletről van szó és nincsen szerszám, akkor az drága. Mivel minden billentyű eltér, ezért 70-80 kupakhoz 140-160 öntőminta kell (deysub esetében ez soronként 4-5, vagyis olyan 20-30, míg egy teljesen egyedi kapcsolónál ez 1-2 minta ugyebár), aminek a kupakokra vetített költsége eleve magasabb lesz, de még mindig tömeggyártható, azaz lényegesen magasabb a fix költség, mint a kapcsolóknál, de egy bizonyos mennyiség felett már nem az a hangsúlyos, az anyagköltség és előállítási költség pedig alacsony.

    És akkor elérkeztünk a házhoz. Jelenleg a fém és a polikarbonát számít prémiumnak, a közös bennük, hogy ebben a kategóriában egyiket sem öntik, hanem CNC ad neki formát. Sok fém kell bele, sok CNC idő, ha a ma divatos, CNC-vel nehezen munkálható sárgaréz is bekerül a képbe, akkor még magasabb lesz az előállítási költség, és itt a CNC programon túl nincsen fix költség, cserébe az anyagköltség eleve magas, az előállítási költség pedig még durvább.

    Szóval lehet, hogy túlzás, de annak az 500 dolláros háznak csak a bekerülési költsége 300 dollár környékén van, így egyszerűen eltolja az arányokat. Ha fröccsöntött műanyag ház felé mész el, akkor az arányok helyreállnak, cserébe ugrott a prémium címke (hiába lenne a végeredmény a kinézetet tekintve hasonlóan jó). Ez van.

    tAm6DAHNIbRMzSEARWxtZW50ZW0gdmFka5RydIJ6bmkuDQoNClOBc4Ek

Új hozzászólás Aktív témák