Keresés

Új hozzászólás Aktív témák

  • Kidus

    őstag

    válasz Fred23 #66 üzenetére

    Igen, aki akar, haljon meg, saját felelőssége ( persze ha nincs olyan ember, pl gyerek, aki tőle függ, de ez már más kérdés ). De sok más ember kárára, és szörnyülködésére tenni ezt....

    Den: szerintem úgy értette, hogy ha nem tette volna meg, és később visszatekint, mikor pl megszületik a gyereke, feleségül vesz egy nőt, stb., azt mondja: ómájgád ha megtettem volna.. :)

    Assuming Control

  • Kidus

    őstag

    válasz Fred23 #72 üzenetére

    Előttem még nem esett össze senki, de ha az illető részeg hajléktalan lenne, akkor is megnézném, vesz-e rendesen levegőt. Legalább ennyit...

    Assuming Control

  • Kidus

    őstag

    válasz Fred23 #80 üzenetére

    Nemrég felszálltam a metrora, Újpest központ, még volt idő, mielőtt elindult volna. Egy részeg ember próbált kiszállni 2vel arrébb éppen, mindenki 5 méterrel arrébb húzódott, aztán a biztonságiak durván kivonszolták, közben ordítottak vele.
    Alapvetően elítélem a kemény piába való menekülést, de azért érdekes az emberek általános reakciója is. Lehet, hogy ha abból a kocsiból próbál kiszállni, ahova én bemegyek, én sem segítek neki, de biztos hogy nem rúgok bele még egyet.

    Assuming Control

  • tildy

    nagyúr

    válasz Fred23 #80 üzenetére

    Nem feltétlen. Én egyszer buszon lettem rosszul, látszódott rajtam hogy nem vagyok jól, mégsem segített már senki csak akkor mikor eszméletem vesztettem:(
    Egyébként meg Feldmár Andrástól egy kis idézet:

    ''Elmondtam már azt a felfedezésemet, hogy akiket abortálni akar az anyjuk, azok később öngyilkosok akarnak lenni? Mikor Angliában dolgoztam, akkor egymás után négy fiatal – két férfi, két nő – jött hozzám analízisbe. Mind a négyen rendszeresen próbálkoztak azzal, hogy megöljék magukat, de sohasem sikerült nekik. Rendszeres alatt azt értem, hogy minden évben legalább egyszer próbálkoztak öngyilkossággal, az egyik például már tízszer, a másik hatszor, négyszer, ötször, valahogy így. Mikor megkérdeztem, hogy pontosan mikor voltak az öngyilkossági kísérleteik, az derült ki, hogy mindig ugyanabban a hónapban. Ciklikus depressziójuk volt. Az egyiknél, aki mindig márciusban próbálta megölni magát, már úgy január táján elkezdődött a depresszió, márciusban már nagyon mélyen volt, s akkor öngyilkos lett, Valaki megmentette vagy más miatt nem sikerült a kísérlet, akkor egy kicsit jobban érezte magát, s aztán januárban megint depressziós lett, és márciusban újra öngyilkosságot kísérelt meg. Valami az sugallta nekem, nézzem meg, hogy például ebben az esetben a március hol van a születésnapjukhoz viszonyítva. Azt találtam, hogy az a hónap, amikor leginkább öngyilkosok akartak lenni, a születésnapjuk utáni első három hónapban, azaz az első trimeszterben van. Aki márciusban akart öngyilkos lenni, az januárban fogamzott meg. Ekkor arra gondoltam, hogy ha egy nő abortálni akarja a gyerekét, akkor azt a harmadik hónapban próbálja meg. A negyedik hónapban már túl késő, a másodikban még gondolkozik. Az anyjuk megpróbálta abortálni őket, de az valahogy nem sikerült, a gyerek ezt megérezte, s most ismétli meg ezt a traumát. Tulajdonképpen egy szívességet akar tenni az anyjának mivel annakidején az anyjának nem sikerült őt megölnie, de az ismétlésben az is benne van, hogy neki sem sikerül. Egyszer mind a négy pácienst megkértem, hogy azonos napon küldjék be hozzám az anyjukat. Mind a négy anyát megkérdeztem, csak úgy, minden bevezetés nélkül, hogy az első trimeszterben próbálták-e elvetélni a gyereket. Mind a négy elképedve nézett rám – mindegyik nagyon hasonló volt – hogy honnan tudom, és elkezdtek sírni, némelyik sokáig. Közülük ket fen az életben senkinek sem mondták el addig a pillanatig, amikor én ezt meg nem kérdeztem Utána azt mondtam, hogy akkor mondják el ugyanezt a gyerekeik előtt. Mondják meg a gyereküknek, hogy ez történt. A gyerek meg fogja érteni, mondják el a körülményeket, hogy miért tették, ezt nem szabad titokban tartani. A következő órán a gyerek és az anyja jött be együtt – én ott voltam – az anya pedig bevallotta a gyereknek az abortuszkísérletét. Ez sok sírás-rívást és dühöt váltott ki de minden alkalommal, már a harmadik-negyedik órán az anya és a gyerek meg tudták ölelni egymást, s nagyon szomorúak voltak egymás élete miatt. Tudomásom szerint attól fogva soha egyikük sem próbált öngyilkosságot elkövetni. Az egyikkőjüktől minden évben kapok – azt hiszem, márciusban – egy levelezőlapot, amelyben megírja, hogy „az öngyilkosság helyett most inkább neked írom ezt a lapot”. Tehát az impulzus, ami arra készteti, hogy még egyszer elkövesse, ott van, de mivel érti, hogy ez valójában egy emlékezés, nem teszi meg. Ebből is látszik, hogy amikor összekeverjük a tudatállapotainkat, akkor nagyon bolondok vagyunk, hiszen ebben az esetben az volt a gyógyító, hogy a gyerekek rájöttek: a depresszió, s az a késztetés, hogy megöljék magukat, nem az övéké, nem egy érzelemről van szó, hanem emlékezésről. Emlékeztek arra, hogy az anyjuk milyen depressziós volt, s az anyjuk akarta őket megölni. Ahogy mondtam is, a fogamzástól, a kilencedik hónap végéig egynek érezzük magunkat az anyánkkal, tehát ha az anyám akar megölni engem, akkor én akarom megölni magam. Ez alapján teljesen érthető, hogy ez hogy alakul ki.''

    "Tartsd magad távol azoktól, akik le akarják törni az ambíciódat! A "kis" emberek mindig ezt teszik, de a nagyok éreztetik veled, hogy te is naggyá válhatsz" - Mark Twain

  • Apol77

    tag

    válasz Fred23 #80 üzenetére

    Elég szomorú, hogy ennyire nem törődsz egy emberrel.
    Azért mert alkoholista, attól még ember. Nem kell hogy istápoljad.
    De az a minimum hogy megkérdezem mi a baja, ha nem válaszol akkor megnézem veszi-e a levegőt... Nagyon nagy teher lehet számodra egy telefon a mentőknek....
    Talán hallottál már a cukorbetegségről. Lehet hogy valaki nincs túl jól öltözve, de nem alkoholista, hanem cukorbeteg. De a lehelete alapján alkoholistának tűnik.
    Talán családja is van, aki hazavárja....
    Undorító hogy némelyik ember mennyire közömbös a többi emberrel szemben...:(((

  • tildy

    nagyúr

    válasz Fred23 #122 üzenetére

    Erre is van egyféle magyarázat, hogy kik milyen öngyilkossági formát választanak.
    A születésnek , és a halálnak négy fázisa van, az életben is ezek jelentkeznek , csak gyengébben:

    ''mennyország benn, no exit, véres csata, mennyország kinn''
    Aki a ''no exit'' fázisbanvan problémája, az fájdalom nélkül akar meghalni.
    Akinek a ''véres csatában'' van problémája, az valószínűleg ''véres'' öngyilkossági ormát választ.

    [Szerkesztve]

    "Tartsd magad távol azoktól, akik le akarják törni az ambíciódat! A "kis" emberek mindig ezt teszik, de a nagyok éreztetik veled, hogy te is naggyá válhatsz" - Mark Twain

  • rATdrAgOn

    senior tag

    válasz Fred23 #125 üzenetére

    Ooo... Blade Runnerbol remelem a rendezoi valtozatot lattad. :)
    Nekem a vege volt brutal. :)
    Mikor Deckard radobben, hogy o is csak egy droid.
    Na, az UT. :)
    (Miert is dobben ra vajon?!). :)


    [Szerkesztve]

    A pC vajommi?! A kindoz vajommi?! A szittyozium.hu jó. Amigát használok, commodoreos (c)(r)(tm)-al. Meg nextgent. Meg bármit. :D

Új hozzászólás Aktív témák