Új hozzászólás Aktív témák

• #7683 Flashcash Közösségépítő sgx #7681

  Új Válasz 2010-10-17 15:15:50 #7683

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  Flashcash

  Közösségépítő

  válasz sgx #7681 üzenetére

  Szoval az lenne a kerdesem h aki jelenleg mny-ba teszi a penzet, az az allami nyugdijkasszaba is fizet kozben?

  A mindenkori TB nyugdíj forrása az éppen aktív lakosság nyugdíjjárulék befizetése, míg a magánnyugdíjpénztár a tagság évek hosszú során felhalmozódó befizetéseinek folyamatos befektetéséből teremti meg a nyugdíj fedezetét. Az, aki belép a magánpénztárba a nyugdíjjáruléka egy részét a magánpénztárba, másik részét a TB-be fizeti saját maga, illetve utána a munkáltatója.

  -nyugdíj-biztosítási járulék 24% (munkáltató fizeti, az állami rendszerbe megy)
  -állami nyugdíjjárulék 1.5% (te fizeted, az állami rendszerbe megy)
  -magán-nyugdíj-pénztári tagdíj 8% (te fizeted, és a MNYP-ba megy)

  A magánnyugdíjpénztárba történő belépés azt jelenti, hogy saját magunk befolyásolni kívánjuk nyugdíjunk közel egynegyed részének alakulását. (A nyugdíj további, mintegy 3/4-ed részét a továbbiakban is a TB nyugdíjrendszer biztosítja.)

  Ha csak a mny-tol akkor mennyivel kapnek kevesebbet/tobbet mint ha az allamtol kapnam, feltetelezve h mondjuk az eves hozam atlag 5%?

  Ez bonyolult kérdés, rengeteg tényezőtől függ, de olvass vissza írtuk, hogy melyek az MNYP előnyei. Várhatoan a jelenlegi demográfiai viszonyok mellett, nem lesz jó befektetés az állami nyugdíjrendszerbe fizetni.

  [ Szerkesztve ]

• #7684 attiati veterán sgx #7681

  Új Válasz 2010-10-17 15:21:21 #7684

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  attiati

  veterán

  válasz sgx #7681 üzenetére

  Most kapsz az államtól is, minimálisan.

  De a magánnyugdíjpénztárban szabadságod van. Dönthetsz, hogy milyen kockázatos eszközökbe fektessék. És jobb vagyonkezelők, mint az állam (magasabb hozam). Saját nevedre szól, senki nem veheti el, örökölheti a gyereked, ha elpatkolsz 50 évesen.
  Államiban meg eltűnik 30-40 évnyi befizetésed, ha elpatkolsz akár nyugdíj előtt, akár után.

  [ Szerkesztve ]

• #7686 Ivan15 senior tag sgx #7685

  Új Válasz 2010-10-17 15:54:01 #7686

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  Ivan15

  senior tag

  válasz sgx #7685 üzenetére

  szep celravezetö kerdesek ezek Te
  az allamiban anno a munkaban töltött utolso x ev (5-vagy 10?) hatarozta meg a nyugdij nagysagat -ami önmagaban mar eleg erdekes helyzeteket okozott
  De ezt majd az okosabbak itt megmondjak -vagy helyreteszik- mindegy

• #7687 Flashcash Közösségépítő sgx #7685

  Új Válasz 2010-10-17 16:02:00 #7687

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  Flashcash

  Közösségépítő

  válasz sgx #7685 üzenetére

  Jelenleg a nyugdíjszámítás egyszerűsítve úgy néz ki, hogy 1988-tól kezdve számítják az éves béredet. Ebből ki tudják számolni, hogy az egyes években mennyi járulékot fizettél be a rendszerbe. Ezeket a múltbeli járulékokat évenkénti csoportosításban valorizálják azaz jelenértékre hozzák. (ezzel korrigálják az infláció hatását) Ezután a teljes összeget megszorozzák egy szorzóval ami a munkában eltöltött évek számától függ. Ezután még osztanak szoroznak és kihozzák a havi nyugdíjadat.

  A jövőre vonatkozóan nem vagyunk jósok, de azért írok egy nagyon leegyszerűsített konkrét példát hozamok és kamatok nélkül, hogy mi a különbség a két rendszer között:

  MR X. 40 évet dolgozott és 65 éves, havonta bruttó 250ezerFT-ot keresett és MNYP tag:
  az állami rendszerbe a ledolgozott évei alatt befizetett:
  -30,6millióFT-ot
  a MNYP-ba befizetett:
  kb. 10 millióFT-ot (ez csak az övé, nem vehetik el tőle, ő rendelkezik felette)

  -ha MR X.-et 65 éves korában valami baj éri, akkor a családja örökli a MNYP-ban levő 10 millióFT-ot.
  -ha MR X. nagy nehezen eléri a nyugdíjkorhatárt akkor dönthet arról, hogy az MNYP-től járadák kifizetését kéri X évre lebontva, havi meghatározott összegben
  -MR.X dönthet úgyis, hogy egy összegben felveszi a teljes összeget és maga gazdálkodik belőle, pl. befizet valamilyen otthonba, vesz magának valamit, bankbetétbe helyezi stb.
  -ha valami baj éri 1 évvel a nyugdíjas évei után, akkor a felesége jogosult valamekkora mértékű özvegyi nyugdíj 3/4-ed részére és megkaphatja az MNYP.ben még meglevő összeget is
  -ha nincs semmi gond akkor MR. X jogosult az állami nyugdíjra, úgy hogy a fizetése alapján meghatározott összeg kb. 3/4-e jár neki élete végéig.

  -MR. Y 40 évet dolgozott és 65 éves, havonta bruttó 250ezerFT-ot keresett és MNYP tag:
  az állami rendszerbe a ledolgozott évei alatt befizetett:
  40,6 millióFT-ot

  -ha valami baj éri a nyugdíjkorhatár elérése előtt, akkor így járt
  -ha valami baj éri 1 évvel a nyugdíjas évei után, akkor a felesége jogosult valamekkora mértékű özvegyi nyugdíjra
  -ha nincs gond MR. Y jogosult az állami nyugdíjra, úgy hogy a fizetése alapján meghatározott összeg jár neki élete végéig.

  Azt jelenleg senki sem tudja, hogy mekkora jövedelem után mekkora lesz a nyugdíj várható összege, de azt biztosan tudjuk, hogy az elöregedő társadalom miatt jóval több eltartott lesz 20-30 év múlva mint most (akik között fel kell osztani a közös pénzt).

  Magyarul nem mindegy, hogy 40 évig havi 250ezerFT jövedelem után befizetett nyugdíjjárulékra azt mondja/számolja állam bácsi, hogy neked:
  havi 120ezerFT vagy 90ezerFT nyugdíj jár.

  [ Szerkesztve ]

• #14696 SzGee aktív tag sgx #14695

  Új Válasz 2012-11-07 04:07:54 #14696

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  SzGee

  aktív tag

  válasz sgx #14695 üzenetére

  azért előjegyzett kamat néven fut

  If you leave me, can I come, too?

Új hozzászólás Aktív témák