Új hozzászólás Aktív témák
-
BluEyes
őstag
ASIO: felejthető, inkább csak problémákat okoz. Hifista urban legend szerint az egyedüli üdvözítő lejátszási mód, azonban ezzel az a bibi, hogy a legendagyártó hifisták nem tudják, hogy mire is való az ASIO, oszt a pszihoakusztika beindult a kicsi agyukban.
Kernel Streaming: kb. annyi értelme van, mint az ASIO-nak, szintén egy urbánus legendárium. Jól hangzik a win keverőjének kikerülése, csak éppen tök mindegy, hogy kikerülöd-é vagy sem. Lényegtelen, hogy a digi adatfolyam mennyit kering a számítógépben, fő hogy a bitek időben odaérjenek a hangkártya DA konverterére. A DAC meg az analóg erősítőfokozat - azaz a hangkártya - dönti el a hangminőséget, de persze a hívő hifidiótáknak ezt úgyse lehet megmagyarázni, ők "hallják" a windows keverőt.
Winamp, Foobar, Jetaudio
Ez egy roppant érdekes kérdés. Mindenki használ valami lejátszót, és mindenkinek van egy favoritja, amelyik "jobban szól". A téma igazi kincsesbánya lehetne a pszihológusok számára.
Egy fájlt tömöríteni .zip-be több programmal is lehet. A Total Commander beépített moduljával, WinZip vagy 7zip programmal, stb. A tömörítvények mérete a használt tömörítőtől függően kis eltérést mutathat. Vannak gyorsabb és lassabban dolgozó tömörítők. A processzort sem egyformán dolgoztatják ezek a programok.
Egy valami azonban minden esetben ugyanaz lesz. Nevezetesen a kicsomagolt fájlok. Mindegy, melyik tömörítővel csomagoltuk be az állományt, és azt utána melyikkel bontottuk ki, mennyi processzoridőbe került mindez, meddig tartott, melyik számítógépen csináltuk. Minden kombinációban ugyanazt a végeredményt kapjuk, ami ráadásul pontosan megegyezik az eredeti állománnyal. Itt nincs 99,99% pontosság, itt egyetlen bit eltérés sem megengedett.
A különböző zenei formátumok is afféle tömörítvények, a lejátszó programok pedig a kicsomagolók. A lejátszók úgy működnek, hogy a hangfájlt kicsomagolják az eredeti wav-ba, majd ezt a wavot "játszák le", azaz küldik el a hangcsippnek. A számítástechnika alapszabálya ezekre a lejátszókra is érvényes. Itt sincsenek, mert nem lehetnek különbségek a wav fájlok között, akármelyik lejátszóval történik is a lejátszás. A hangkártya minden lejátszótól ugyanazt a bit-folyamot kapja, tehát könnyű belátni, hogy alapesetben minden lejátszó pontosan ugyanúgy szól, nincs, mert nem is lehet közöttük különbség.
Az "alapeset" itt azt jelenti, hogy kikapcsoljuk a lejátszó hangot manipuláló szolgáltatásait, effektjeit. Nincs Equalizer, nincs Replaygain, nem konvertálunk X bitbe, Y KHz-be. Az ilyen és hasonló effektek különbözőek a lejátszókban, és nyilvánvalóan nem egyformán manipulálják az adatfolyamot. Így a kapott hangzás is különböző lesz, és ezen a ponton már lehet arról beszélgetni, hogy melyik szoftver a jobb, kellemesebb hangú, melyik tetszik jobban.
.Azért jó a tengerparton, mert ott csak 3 oldalról vesznek körbe hülyék.
-
BluEyes
őstag
A különbségek az encoder algoritmusában vannak, tehát az mp3 készítésekor egyik progi ilyet, a másik olyat csinál. A lejátszás ebbe nem nyúl már bele, a kitömörítés ugyanazt a végeredményt adja minden lejátszó esetében.
Sokan hallják jobbnak a Foobart a Winampnál. A Foobar fejlesztője - aki egykor a Winampot is fejlesztette - maga nyilatkozta, hogy a dekóder mindkét lejátszóban ugyanaz.Azért jó a tengerparton, mert ott csak 3 oldalról vesznek körbe hülyék.
-
BluEyes
őstag
Nyilván nem egy helyről szerezzük be az információkat:
"The KMixer doesn’t convert 44.1k to 48k across the board. It or the hardware can convert sampling rates based on what is supported. If your audio card supports 44.1k, then the KMixer can connect to it at that sampling rate. What happens after the audio stream is handed off to the card driver is another thing. Older Creative cards only handled 48k sampling frequencies, so the KMixer had to connect at that sampling rate (hence it handled the sampling rate change) or the card converted internally (often hidden by the manufacture)."
Azért jó a tengerparton, mert ott csak 3 oldalról vesznek körbe hülyék.
-
