Aktív témák

• #9 Kiki18 őstag

  2009-05-12 19:15:17 #9

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  Kiki18

  őstag

  Elkezdtem vele beszélgetni,kicsit lehiggasztani,mert annyira....szóval szérobbant a sok adrenalintól..vagy szimplán csak túl fáradt volt...nemtudom...ezt nem lehet így ilyen egyszerűen definíálni... Sok mindenről beszéltünk...elmondtam neki,hogy a délután során Nikivel leültem beszélgetni,és említette,hogy már megint nem foglalkozom senkivel csak vele..és ez mindenkit zavart már megint...Szegénykém egyből elkezdett nyavajogni és szorosan átölelt és nyavajgott,hogy "Bocsánat-bocsánat,nem akartam"
  Nem hittem volna,hogy ennyitől ilyen gyorsan újra gondolkodásra tudom őt bírni...de rosszul is lett egyből,ezt meg nem akartam elérni...
  Mégis sikerült...hát jól összehoztam,gondoltam magamba...Ezután persze próbálta jóvá tenni,és azt követelte,hogy menjek ki...fél óra huzavona után abban maradtunk,hogy én kimegyek a többiekhez(köztük Nikihez is) és ő addig elmegy fürdeni és aludni.
  Fél óráig tartott ez az állapot,mert utána jött a tanárnő és mindenkit a helyére rendelt...aznap este nem kaptam yooéjt puszit.

  Negyedik napon a reggel pakolással telt...összecuccoltunk,azután egy szobába behortuk az összes cumót,ami volt.
  Reggel túrázni mentünk...Az elején kézenfogva,ahogy eddig is..de utána elkezdtünk beszélgetni egymással erről az egészről,ami történt..és említettem,neki,hogy ez így nem lesz jó,ha atöbbiekkel nem foglalkozunk közbe...és hogy tul.képp. nincs személyes szabadságom,és emiatt nem tudok mással beszélgetni. Mindig vele kell foglalkozni.
  Erre ő besértődött,már rám se akart nézni..."ráhoztam a szívrohamot",amint később mondta.

Aktív témák