Keresés

Új hozzászólás Aktív témák

  • Egon

    nagyúr

    válasz inf3rno #445 üzenetére

    Azért ez egy kicsit bonyolultabb.
    Első lépésben nyilván azonosítani kell az adatkezeléseket. Alapvetően kétféleképpen lehet hozzáfogni a feladathoz: a melósabb, de pontosabb és célravezetőbb verzió az, ha interjúzol kb. minden területtel, és kérdezgeted őket arról, hogy mit is csinálnak egész nap. Ergo felméred a folyamataikat, a tevékenységüket. Minden egyes tevékenységnél azonosítod, hogy milyen adatokat kezelnek: ami személyes adat, DPO-ként csak az érdekes. A másik verzió, hogy tartasz egy oktatást, ahol nagyon alaposan, példákkal alátámasztva elmagyarázod, hogy mi számít személyes adatnak, és minden területnek megküldesz egy táblázatot, amiben felsorolod az adatkezelések legfontosabb paramétereit (adatkezelés neve, célja, jogalapja, időtartama, kezelt adatok köre, esetleges adattovábbítások stb.), és kéred hogy próbálják meg kitölteni (ez a kényelmesebb, ugyanakkor kevésbé jó módszer, mert így általában elsikkadnak adatkezelések).
    Nagyon fontos, hogy az úgymond összetartozó adatkezeléseket egy adatkezelésként célszerű kezelni. Sokan csinálják úgy, hogy ha két adatkezelés célja és jogalapja megegyezik, akkor azt "összevonják", és egy adatkezelésként kezelik. Hasonló pl. a bérszámfejtéshez kapcsolódó adatkezelés: egy jól megfogalmazott céllal, egyetlen adatkezelésnek lehet tekinteni (és nem különvenni pl. a cafeteria-t, külön adatkezelésnek, mert kb. semmi értelme). Munkaügyi adatkezelés dettó.
    Egyébként a probléma nem a kötelező adatkezelésekkel van (amiknek van jogszabályi jogalapja). Sokkal inkább pl. a jogos érdeken alapuló adatkezelések neccesek. Persze pl. a megőrzési idővel elé lehet csúszni a kötelező adatkezelésekkel is (ha nem törlik időben az adatokat)...

    [ Szerkesztve ]

    "Bonyolult kérdésre egyszerű választ keresni helyénvaló, de ritkán célravezető megoldás" (Wayne Chapman)

Új hozzászólás Aktív témák